Nõi és férfi szerepek a családban és a társadalomban

[P]

MRevolution, ilyenekre inkább privátban szoktam válaszolni, de most kivételt teszek (bár lehet, hogy megbánom).

Nagyon sajnálom, hogy a kisemberek isszák meg mindennek a levét.
Nagyon sajnálom a kiszolgáltatott embereket, és azokat, akiket kényük-kedvük szerint megkárosítanak, tönkretesznek, átvernek önös érdekeik miatt.
De azokkal senki sem tud mit kezdeni, akik tudomást sem akarnak venni arról, hogy õk maguk mennyire kártékonyak a világnak, ha az arcukba dugják, akkor sem. Sajnos az egész világnak megkönnyebbülés, ha ezek az emberek kipusztulnak belõle. Teljesen tárgyilagos igazság ez.
Ott vannak a szomszédok, akik már nem is itt laknak. Heti többször eljárnak ide (pár utcányiról autóval), hogy ne 5 centis legyen az a fû, hanem 2, és állandóan permeteznek. A gyümölcs minden évben ott rohad meg a fán és a földön, de senkinek nem adnának. De ez a primitív társadalmi elvárás. Az, hogy közben a mi növényeinket is lepermetezik, nem számít. Az, hogy minden élõlény meghal a sterilre mérgezett környezetben, nem számít. Az, hogy a szennyezett talajvízzel nekünk is milyen kárt okoznak, le van sz.va. Hogy a madarak nálunk fészkelnek, de a környékrõl is oda hívják a fiókákat a semét macska ellenére is, árulkodó. Az, hogy velünk állandóan veszekednek az ól tetején és oldalán burjánzó természettel, ami legalábbis a mi szemeinknek gyönyörködtetõ, számtalan állatnak pedig zsongó élettér, természetes!

Amikor valaki aktívan, akarattal árt nem csak magának, hanem milliónyi életnek, köztük a környezetében élõ embereknek, akkor annak nincs helye a világban.
Nem érdekel, hogy 20, 40 vagy 80 éves az illetõ. Egyébként a nyugdíjas korosztályt sem kell félteni.

Igen, úgy gondolom, hogy egy érzelmileg intelligens ember akkor is tudja, mi a helyes, ha ezt sehol sem látja követendõnek és kifizetõdõnek. Aki nem az, annak ki kellene szelektálódnia. Jó esetben úgy, hogy nem talál párt. Rossz esetben úgy, hogy az értelmesebbik fele besokall, és felhúzza az elsõ fára.

Itt félreértettél. Én nem vagyok kegyetlen, de természetes, hogy az ártatlanokat sokkal jobban sajnálom, fajtól függetlenül, mint a bûnösöket. Aki pazarol, míg mások éheznek, dõzsöl jólétében, az a szememben ugyanolyan, mint aki ezt a rendszert felülrõl erõlteti ránk. Ugyanis õk is ugyanúgy részt vesznek nem csak az emberiség, hanem az egész Föld irtásában.
Népirtók. Föld-irtók. És abba sem ringathatja senki magát, hogy nem tudják, mit tesznek. Mindenki tudja, csak lesz.rja. Hiába mondod, hogy rossz amit tesz, mert téged ver agyon, úgy fáj az egójának, ha a szemére vetik az igazságot (tapasztalat ).
Innentõl kezdve, nem fogsz tudni Te senkit sem megmenteni a saját hülyeségétõl (próbáld csak ki, Te leszel a közellenség, mert nagyon fáj az embereknek, ha egész addigi életük hasznosságát és ártatlanságát kérdõjelezed meg - senki nem fog szembe nézni vele ).

/Egyébként a meleg-téma szerintem még éppen beleillik a nõi-férfi szerepek témakörbe. /

[Amatorpe]

Amikor valaki aktívan, akarattal árt nem csak magának, hanem milliónyi életnek, köztük a környezetében élõ embereknek, akkor annak nincs helye a világban.
Nem érdekel, hogy 20, 40 vagy 80 éves az illetõ. Egyébként a nyugdíjas korosztályt sem kell félteni.

A tisztelet nem jár automatikusan. Ki kell érdemelni.
Egyébként tökre igazad van!
(Egy dolgot látok kicsit másképpen: szólni kell/ene az embereknek, hogy valamit rosszul csinálnak, hogy legyen esélyük elgondolkozni azon, mit is csinálnak, és az miért rossz. Én se tudnám kapásból, tanyán mit miért és hogyan kell... Na de ha valaki ezek után is felsõbbrendûnek tartja magát a természetnél meg a többi embernél...)

[Mizu]

Én már "közellenségnek" vagyok titulálva....

Sorry... ezt ide érted a fórumra, vagy a saját életedre?
Ha ide, akkor rámutathatnál idézettel, hogy ki kiáltott ki ennek mindannyiunk nevében?

[Doom]

Tehát akinek nincs párja, annak azért nincs, mert érzelmileg unintelligens ember, aki nem tudja, hogy mi a helyes, s akinek ki kell szelektálódnia, illetve akit a többi embernek adott estben fel kéne akasztani?

..ne vedd fel én is egyedül élek,de nem azért mert ez az életcélom,egyszerûen nem találom aki megfelelne...azt meg nem fogom csinálni ,mint sok másik barom,hogy üvöltözve,veszekedve töltsem a napjaimat,csak azért mert legyen valaki....

[bögre]

A jobbkéz a legjobb barátnö!
Mindig tudja hol viszket a hátad és jo szendvicset is csinál!

[Mizu]

Plafon utolsó mondataira írtam, ami ugye arról szólt, (most nem idézek pontosan), hogy ha van valaki, aki szembesít önmagaddal, az általában mindig fájdalmas, s a kívülálló, aki ezt teszi, közellenséggé válik az emberek szemében. Ebben a vonatkozásban is írtam, illetve a saját életemre vonatkozóan.

ÖÖÖööö.. Ok... akkor ezt most, mivel késõ este révén IQ-m erõsen visszaesett... szóval...
...leírnád érthetõen számomra?!?

[P]

Ezt olyan súlyosan félreértelmezted MRevolution, hogy csak na! Írj privátot ezentúl, kérlek, mert ez most a kettõnk nézõpontjairól szól, nem akarom tovább offolni a témát.
De amit rólam állítasz, az mind butaság. Szó sem volt ilyenekrõl. Kifacsartad a mondandóm.
Egy dologhoz szeretnék hozzáfûzni.
A múltkor egy vasútállomás mellett ücsörögtünk egy barátnõmmel a vonatra várva, épp a családomhoz tartottam. Nem látszik rajtunk a sorsunk, hogy én 100 Ft-os göncöket hordok, õ meg egész életét a legnagyobb nyomorban szenvedte végig, pszichopata szülõk mellett, akik egyszer már megölni is próbálták õt; azóta sem emelkedett fel ebbõl az életbõl. A kívülállók két átlagos, normális, jól öltözött embert láthattak, akiknek futja péksüteményre meg utazgatásra.
Odajött hozzánk kéregetni egy zsíros hajú, koszos, szakadt ruhás nõ, hogy most került az utcára, nem tudnánk-e egy kis kenyérre valót adni neki. Sajnos egyikünk sem tudott. Tényleg annyi pénzünk volt, amibõl haza tudtunk menni (ill. annyi sem, úgyhogy egy szakaszon stoppolás volt), úgyhogy kénytelenek voltunk "elhajtani".
Ez az eset mindennapos igazából. Nekem azért emlékezetes, ahogy barátnõm reagált rá: miután csúnya, lenézõ pillantást vetve ránk (hogy ti szemét elkényeztetett pics@k) elment a kéregetõ nõ, kb. negyed órán át, majd utána is újból és újból hallgattam tõle, hogy mit képzel, hogy mi gazdagok vagyunk, hogy nekünk nem lehet problémánk, nekünk kéne itt kéregetni az utcán, nekünk is segíthetne valaki, stb., stb.
A bûntudat és a sértettség szólt belõle, mert elõtte vett nekem és magának pogácsát meg kakaós csigát, nagylelkû akart lenni, erre valaki idegen azt veti a szemére, hogy önzõ és nincs benne kímélet, mert nem hiszi el, hogy nincs mibõl adni. Miközben neki sincs jobb sora, mint a koldulónak.
Csak akkor nyugodott meg, amikor láttuk egy frissen vásárolt doboz cigivel kisétálni a dohányboltból, hogy lám, nem kenyérre kellett az alamizsna.

Egybõl ez jutott eszembe, amikor hosszasan mentegetted elõttem a pazarlókat, és akik felesleges dolgokat vásárolnak. Aztán szóba került, hogy Te is megengedheted, hogy ilyet tegyél, ezért kikéred, hogy mit képzelek én, ha ezt rosszallom? Remélem érted a párhuzamot.

Egyébként nem tudom, Te hol veszed a tejet, stb., mert mi 150 Ft-ért egy liter teljes, nyers tehéntejet kapunk itt bármelyik termelõtõl!
Nincs olcsóbb zöldség, gyümölcs, palánta, vetõmag, hús és tejtermék, mint amit itt az õstermelõk elõállítanak! Úgyhogy ez nem igaz!

Egyébként ha én, párom, két kutya, meg egy macska, meg tudunk élni havi 28E Ft-ból úgy, hogy nem a multikhoz visszük a pénzt, akkor más miért nem? Nem kell elõttem mentegetni senkit, ugyanis én nem csak papolok, hanem úgy is élek! Döntés kérdése! Ha kell neked a fenntarthatatlan kényelem, akkor viseld el, ami történni fog veled, vagy az utódaiddal, de aztán ne panaszkodj! És én errõl írtam, nem a gazdagokról, hanem a pazarlásról, hogy ott romlik meg a kaja a hûtõben vagy a szekrényben, mert a kisembernek is nagy a felelõssége, az is sok hibát vét.
Ill. arról szólt az írásom, hogy a primitív, buta "hagyományok", elvárások, vagy saját buta (hanyag, nemtörõdöm), önös világkép miatt ölik emberek a környezetet, semmi könyörületet nem mutatva más fajok felé. Sõt, más népek, etnikumok felé sem, mert a haszonért, bármelyiket leigázzák, hogy elvegyék a nyersanyagait! Errõl írtam. Nem neked akartam vele bûntudatot okozni, az már a saját problémád, és a saját életedben kell lerendezned.

[Doom]

..némely topic már kezd egyre kevésbé tetszeni...az egyiken veszekedés,a másikon lázítás,a harmadikon értelmetlen blõdségek....egyre kevesebb köze van a fórumnak a Felkészüléshez.....úgy gondolom értelmes és értékes hozzászólásokkal,ötletekkel kell egymást segítenünk...ha már felvettük a fonalat,hogy baj lesz a világgal,legalább mi akik némileg tisztába vagyunk a dolgokkal segítsük egymást...kérem....

[Amatorpe]

Alapvetõen szerintem az a baj, hogy az ember, mint állat (nem negatív, hanem fajmeghatározó értelemben) nem csak hangokkal és írással, hanem hanglejtésekkel, gesztusokkal, mimikációval, kézjelekkel, testbeszéddel egyaránt kommunikál, ami itt sajnos nem jön át... Szóval ha élõben lenne ez a beszélgetés, akkor ezeknek a jeleknek köszönhetõen és az egymás iránt érzett/tanúsított tisztelet miatt elõször szépen és kedvesen vissza lehetne kérdezni, hogy: bocsi, de ezt most hogyan is értetted? Mire gondoltál? Hogy van ez?

Mindenkinek van rosszabb napja, bárki lehet fáradtabb, többségünk dolgozik, felhúzzák a munkatársak, az állam, a kétségbeesés, hogy hova tart a világ, és ez szülhet olyan lelkiállapotot, amibe kerülve az élõ, személyes kontaktus hiánya miatt azt hisszük, kicsit többet engedhetünk meg magunknak. Ilyenkor ha elsiklunk egy-egy szó felett, ha rosszul értelmezzük a másik mondanivalóját, elõfordulhat, hogy sértve, megbántva, lenézve, megkárosítva érezzük magunkat. (Tipikusan ilyen helyzet a mikor/hol mondtam én olyat, stb...).
Véleményem szerint ilyenkor egy nagy levegõvétel, egy lassú kifújás és egy elhatározás, hogy másnap kipihenten válaszolunk, talán célravezetõbb és barátibb hangvitelû lehet, mint egy vélt vagy valós sérelem, és annak való hangadás.

Félreértés ne legyen: mindenkinek lehet véleménye, mindenkié lehet más, mindenki tudhat másképp dolgokat, hiszen másképp nõttünk fel, más hatások és élmények értek az életünk során, ez így természetes. Éppen ezért lenne jó, ha az is természetes lenne, hogy itt mindenki azért van, hogy tanuljon a tapasztaltabbtól, segítse a kezdõt, biztassa a maga alatt lévõt, szurkoljon a többieknek, hogy talán nekik is sikerülhet még idõben felkészülni a legrosszabbra. Mert ha már ide eljut és regisztrál valaki, pláne hozzá is szól építõ jellegû szavaival a fórumozók életéhez, én nem feltételezem senkirõl, hogy rosszat akarna a tagoknak. (A zombikat hagyjuk, más lapra tartoznak...)

Szóval az lenne a tiszteletteljes kérésem mindenki felé (fajtól, nemtõl, kortól, bõrszíntõl, hajszíntõl, kedvenc valóságshowtól, focicsapattól függetlenül), hogy próbáljunk meg egy kicsit elnézõbbek, toleránsabbak, türelmesebbek, figyelmesebbek lenni egymással szemben. Ami nem azt jelenti, hogy nem lehet véleményünk, vagy nem adhatunk hangot annak, hanem hogy mindezt olyan formában és keretek közt tesszük, hogy az egy kultúrkörben is megállja a helyét... És ez most nem kiemelt egyéneknek, hanem mindenkinek szólt, beleértve magamat is.

Köszönöm a figyelmet, további szép napot és kellemes fórumozást, sikeres felkészülést kívánok!

[Henrietta1]

Ui: tudtátok, hogy a feminizmust, a "nõk önrendelkezési jogai" hamis kifejezés mögé bújtatott családszétverést, és az abortuszklinikákat ill. abortuszreklámozást a kezdetektõl a mai napig a R0ck3f3ll3r alapítványok támogatják, közvetlen vagy közvetve?

Igen, tudtuk... (És teljesen igazad van, mint mindig... ) Sõt, a feminizmusnak nem csupán a klasszikus értelemben vett család szétverését köszönhetjük, hanem a férfi és nõ közötti egység szétrombolását is.

Példaként egy cikk, hogy hova vezethet a feminizmus:

http://kuruc.info/r/6/93346/

Valamint egy másik, aminek minden szavával egyetértek:

http://www.ferfihang.hu/2014/06/02/a...-foga-feherje/