Ehetõ "özönnövények" és elkészítési javaslatok

[doki]

Savanyított vaddohány:

http://befozok.blog.hu/2013/08/16/sa...elyemfu_termes

[Zacskóbicska]

Van egy másik amerikai növénykénk, a ligetszépe. Sokfelé burjánzik már a vadonban. Nagyon érdekes, amikor lemegy a nap, azonnal kivirágzik. Szemmel láthatóan nyílnak a virágai, többször megfigyeltem már. A gyökere a petrezselyem gyökérhez hasonló kinézetû, fõként ha tápanyagban és vízben gazdag talajban nõ. Az észak amerikai indiánok ették és eszik. Én is kipróbáltam, húslevesbe kiváló! Értékes aminosavakat és omega-zsírsavakat tartalmaz.

[Törölt_fórumtag2]

Savanyított vaddohány:

http://befozok.blog.hu/2013/08/16/sa...elyemfu_termes

Pár hónapja vettem egy észak-amerikai indiánokról szóló könyvet, amiben receptek is szerepelnek.
Abban találtam egy vaddohány fõzelék leírást. Õszintén bevallom, nem mertem kipróbálni, mindenhol azt olvastam róla, hogy erõsen mérgezõ növény.
Egyik méhész ismerõsöm szerint, még a selyemfû méz is enyhén mérgezõ. Mondjuk, véleménye szerint igen nagy mennyiséget kellene hozzá fogyasztani, hogy bármilyen toxikus hatás érezhetõ legyen.
Jó lenne ezt a dolgot tisztába tenni.
Mérgezõ vagy nem mérgezõ? A savanyított termésnél is azt írja, hogy nem mert belõle sokat enni...

[Törölt_fórumtag2]

ligetszépe.jpgHa már szóba került a ligetszépe, kicsit utánakerestem:

http://terebess.hu/tiszaorveny/vadon/ligetszepe.html

Leírása. Kétéves, az elsõ évben csak a talajra fekvõ levélrózsát fejleszt. Répaszerû, vastag karógyökere és sokszor 1 m-nél magasabb, felálló szára van. Tõlevelei tojás alakúak, a talajra nyomottak, hosszú nyelûek, a virágzáskor már hiányoznak. A szár levelei hosszúkás lándzsásak, ülõk vagy igen rövid nyelûek, a középerek vörösek. Virágai nagyok, hosszú füzért alkotnak. A sziromlevelek 2-3 cm hosszúak, sárgák. Virágai este hirtelen nyílók. Júniustól szeptemberig virágzik.

Összetéveszthetõsége. A hazánkban elõforduló más ligetszépefajokkal téveszthetõ össze, különösebb következmény nélkül.

Elõfordulása. Közönséges az egész országban. Parlagokon, bokros, száraz, gyomos helyeken, folyók mentén, homoki akácosokban, minden feltört területen, így kertekben is elõfordul.

Felhasználása. A tisztítás során gyökere a feketegyökérhez hasonlóan nyálkás, ragacsos, ezért azt azonnal ecetes vízbe kell helyezni. Gyökere kissé édesebb, mint a feketegyökér. Ha fõzeléket akarunk belõle készíteni, akkor zeller vagy feketegyökér módjára készíthetjük el.

Gyûjtési ideje. Az elsõéves növény gyökere gyûjthetõ. Ezeket õsszel, vagy a következõ év tavaszán áshatjuk ki, még a növény szárbaindulása elõtt. A mélyen lévõ, és ezért nehezen kiásható gyökerek addig élvezhetõk, amíg a levélrózsa a földre tapad.



Receptek

Ligetszépeleves. Apróra vágott hagymát (1 fej vöröshagymát) finomra vágott szalonna (100 g) zsírján megpirítjuk, a vékony szeletekre vágott ligetszépegyökereket (200 g) a forró, hagymás zsírban megforgatjuk, 2 evõkanál lisztet adunk hozzá, felöntjük, a lé arányában húsleveskockát teszünk bele, puhára fõzzük.

Ligetszépe-fõzelék. A gyökereket megmossuk, megtisztítjuk, ecetes vízbe mártjuk, sós vízben puhára fõzzük, vékony szeletekre vágjuk. Világos rántást készítünk, a fõzõvízzel felöntjük, petrezselyemmel ízesítjük, sóval fûszerezzük.

Ligetszépe-saláta I. A gyökereket megmossuk, (kb. 200 g) letisztítjuk, sós vízben puhára fõzzük. Leszûrjük, kihûtjük, ecettel, sóval, olajjal, borssal, késhegynyi rutával ízesítjük. Egyesek szerint a ligetszépe-saláta finomabb, mint a zellersaláta.

Ligetszépe-saláta II. A gyökereket (kb. 200 g) az elõbbiek szerint elõkészítjük. Apróra vágott, csapott evõkanálnyi hagymával és dióbéllel, esetleg almával, továbbá ecettel, olajjal, sóval ízesítjük. Gazdagon megszórjuk petrezselyem, vagy zamatos turbolya zöldjével.

[Grafitos]

Még nem kóstoltam, de gusztán néz ki..biztos jó ropogós. A pozsgás levelûek kategóriájából

[P]

Tökmagliszttel, tört napraforgómaggal, kevés paradicsommal, fokhagymával, dióolajjal és fûszerekkel én meg üvegekbe tettem télire. Sokkal finomabb, mint a bolti pestók.

Egy másik topikban felmerült a disznóparéj, ami a nemesített amarant vad változata. Azzal is fogok próbálkozni, elsõsorban a magjaival (kissé fáradságos munka lesz), de a muharokat már gyûjtögetem is, és gondolkozom, hogyan érdemesebb felhasználni.
Az elmúlt héten utánanéztem minden egyes nálunk növõ gyomnak. Kivétel nélkül alkalmasak fogyasztásra vagy gyógyhatással rendelkeznek. Úgyhogy csak óvatosan bánjatok a gyûlölt maguktól elõbújó ismeretlen növényekkel.

[shadow177]

Ez nem zsírfû? Pont úgy néz ki....

[doki]

Zsírosgaznak, kövérfûnek, bizonyos tájegységekben vadsalátának is hívják.

[Törölt_fórumtag2]

Visszatérve a vaddohányra:

Mérgezõ növény. Minden része tartalmaz mérgezõ tejnedveket, e miatt háziállatok nem nagyon fogyasztják. Vannak lepkefélék akikre nem hat. Ilyenek a bûzlepke félék (Danainae), a hernyóinak ez az egyetlen tápnövénye, mi több, a mérget mind a hernyók, mind az imágók elraktározzák, és ettõl maguk is mérgezõvé, illetve ízetlenné válnak, amire a potenciális ragadozókat feltûnõ színeikkel és mintázatukkal figyelmeztetik.

http://www.felsofokon.hu/altalanos-t...koro-vaddohany

[Törölt_fórumtag2]

A selyemfûméz nem csupán ízletes, hanem jótékony élettani hatásokkal is bír. Pollentartalma alacsony, így allergiások számára is fogyasztható, vérnyomásszabályozó hatása is ismert, általános roborálószerként is kiváló, és klinikai kísérletek bizonyítják, hogy a mézek közül a selyemfû méze az egyik leghatékonyabb gyulladáscsökkentõ. A ritka finom nektárja mellett még egy hasznos tulajdonsága van, megköti a homokos talajt (többek közt ezért is került az akáccal az alföldi vidékekre). Mindennek tetejébe az illata is ámulatba ejtõ.

http://kertesz.blog.hu/2012/06/27/gaz_vagy_haszonnoveny