| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Bicsérdy Béla tanítását ismeri valaki?
Itt van egy cikk róla:
http://www.egeszsegestaplalkozas.eol...icserdy-1.html
| Thumbs Up |
| Received: 151 Given: 4 |
Nekem megvan egy könyve, de az is szkennelt, és rosszabb minõségû, mint a hazudós levesrõl szólóRáadásul a nyelvezete elég régies, digitális generációnak nehezen érthetõ
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Béla bácsi nagyon érdekes jelenség volt, tulajdonképpen a mai egészségdivat-fellángolások elõfutára volt. Ha nem vesszük figyelembe a marhaságokat amiket a módszere mögé kanyarított (tudománytalan ideológia ami a hívek szerzéséhez kellett) csak annyit mondott, hogy nyers koszton kell élni és (erõ)gyakorlatokat kell végezni. Nem sokban különbözött a Kellog féle szanatórium (Battle Creek) elveitõl amúgy, ma meg nem azt mondjuk valakire, hgoy bicsérdista, hanem azt, hogy frutarian aki a gymbe járEredeti hozzászóló Technics
Egyébként a nyerkosztos-edzõs módszerek közül õ egyike volt az elsõknek, a huszas évek körülményeihez képes elképesztõen népszerû volt. Ma pl. ilyen a callisthenics módszertan, ahol szerencsére nem kell hagymázas hülyeségeket hallgatni a nyerskoszt diéta és izomgyakorlatok mellé.
| Thumbs Up |
| Received: 1 Given: 0 |
A szûk látókörûség vezet ilyen megállapításokhoz, mint ami az idézett szöveg mögött van. Elfelejti a "tudós" a következõket:
1. Az embernek kifejlõdése óta szüksége van állati eredetû táplálékra.
2. A növények többségének is szüksége van az állatokra. legelõt nem lehet fenntartani állatok nélkül, a legtöbb területen nem lehet jó termést (legfeljebb vegyszerezéssel) produkálni az állati eredetû talajjavítás nélkül.
3. Az emberiség, a növényzet és minden más egy öko rendszerben él. Mindennek megvan a maga helye. Az emberiség jól elszaporodott és ehhez igazodik a rendszer. Ki fogja ez igazítani magát minden változásnál.
4. A Föld történetében volt idõszak, amikor a jelenleginál sokkal dúsabb élõvilág uralkodott. Az egységnyi földfelületre esõ élõ anyag mennyisége jóval nagyobb volt a jelenleginél, a Föld ebbe mégsem rokkant bele.
5. Minél magasabb a légköri széndioxid koncentráció, a növényzet annál gyorsabban burjánzik. Az állatok ehhez nem adnak semmi többletet, mert valójában tök mindegy, hogy az elszáradó, elkorhadó növények produkálják-e a légkörbe a széndioxidot és metánt, vagy a növényeket evõ állatok. Ha a növényeket nem temetjük be folyamatosan jó mélyre a föld alá, ahol kellõ nyomás és magas hõmérséklet is van, akkor azok összességében semmit sem csökkentenek a széndioxid koncentráción függetlenül attól, hogy állat eszi-e meg, vagy magától rothad el.
| Thumbs Up |
| Received: 42 Given: 17 |
Összevetetted már a növényevõ és a húsevõ emésztõrendszerét?
Az ember emésztõrendszere a növényevõké hoz hasonlít, a növényevõben a hús megromlik.
Szerintem az állati eredetû dolgok közül, csak a tojás ehetõ, és elérhetõ, meg a rovarok...
Én úgy vagyok vele hogy csak az ehetõ amit szinte eszközök nélkül is meg lehet enni, el lehet érni.
A mezõgazdaság HOGYAN-át meg választ el a táplálkozástól!
Nekem errõl van egy új elméletem, de nem itt
Last edited by BragBOL; 10-03-2014 at 08:10 AM.
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Gondolom ezért van, hogy egy marék füvet és falevelet kényelmesen el tudunk fogyasztani a rántotthús helyett
A barbarizmus az emberiség természetes állapota. A civilizáció természetellenes. Nem egyéb, mint a körülmények hóbortja. De végül is mindig a barbarizmus gyõzedelmeskedik.
| Thumbs Up |
| Received: 1 Given: 0 |
Öszevetettem néhányszor. A húsevõ táplálék hasznosítása közel 90 százalékot is elérheti, a növényevõé 30 százaléknál megáll. A húsevõ bele rövid a mindenevõhöz képest, ez utóbbinak a bele rövid a növényevõhöz képest. A mindenevõ (mint pl. a disznó és az ember) szervezete a keményítõt és a cellulózt nem képes hasznosítani, a növényevõé viszont igen. Ezen gondolkodj el. Micsoda különbség. Ugye?
| Thumbs Up |
| Received: 151 Given: 4 |
Végülis a növényevõknek is van szája meg foga, meg nekünk is, bélrendszer is van mindkét helyen, meg hát a maradék ki is ürül a megfelelõ lyukon
Az állati eredetû dolgok közül ami az ember számára nem ehetõ, az a csontozat és társai, mert a fogazat nem alkalmas azok befogadására. Egyébként minden más állati eredetû táplálék esetében rendelkezünk megfelelõ emésztõszervekkel, mirigyekkel és nedvekkel. Konkrétan az állati húshoz van 4 metszõfogunk, ami a 32-nek a nyolcada, így a teljes táplálékbevitel nyolcadának érdemes állati húsnak lennie. Egy másik nyolcadának pedig növényi fehérjének, a kettõ együtt egy negyed, amely megegyezik az emberi test szárazanyagának a fehérjetartalmával, ami megközelítõen 25%.
| Thumbs Up |
| Received: 42 Given: 17 |
Nade más a hosszuk és a ragadozóknak erõsebb a gyomorsava, jobban megemészti a húst.
Állati húsnak? Állati fehérjét szoktak mondani meg zsírt.
A tojás nem jó hús helyett?
Amúgy azt olvastam hogy a metszõfogunknak más a formája a ragadozókhoz képest.
MaRee: emberszabású majmok vagyunk nem marhák meg koalák
Az emberszabású majmok, gyümölcsöket, olajos magvakat, néha tojást és rovarokat esznek, de még tán gyökereket is, de ezt nem tudom, csak gondolom, mert sokat vannak a földön is. Esznek leveleket is de abba kevés a tápérték.
Last edited by BragBOL; 10-03-2014 at 01:05 PM.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Az ember a táplálkozás kapcsán annyi mindent összeolvas, hogy képtelenség eligazodni mi a helyes mi a helytelen.
Gyakorlatilag mindennek vannak elõnyei/hátrányai.
Azért a túlélés szempontjából elég kardinális a táplálkozás, szerintem érdemes foglalkozni vele.
Azért érdekes tendencia, hogy a mai túlsúlyos világban lassan annál értéktelenebb egy étel minél több kalóriát tartalmaz.
Éhséges idõkben kíváncsi leszek a ma kalóriaszámolós emberkékre, amint farkasként vetõdnek majd a zsíros kenyérre....
Posting Permissions
Válasz (idézéssel)