0
A villámtól nem félek, mert az árboc ledönthetõ majdnem vízszintesre!
Ha vihar várható, az antenna kábelt ki kell húzni a rádióból, és el kell vinni tõle minél messzebbre.
A CEPT-es CB is több a semminél, ki kell próbálni. De nem a dagger antennával, mert az autóra való. Ha nem kocsira szerelve akarod használni, akkor kell alá legalább egy 2 négyzetméteres fém lemez.
Persze attól is függ hogy milyen messze vagy. Különben egyirányú lesz a kommunikáció.
Én pl.:ma este rádióztam el simán 74 km.-re! A másik rádió is egy alap Grant volt, erõsítõ nélkül.
Ahogy elnézem, nincs nagy fogadókészség a CB rádiózásra......
De így, egy komolyabb SHTF helyzetben semmilyen országos prepper kommunikáció nem lesz.
Mert hát PMR frekvencián nagyobb távolságú, megbízható és országos hálózatot nem lehet csinálni!
Egymást is jobban tudnánk segíteni, ha lenne egy saját vészfrekvenciánk, és hálózatunk!
A CB használata nem egy "agysebészet" alap szinten 10-15 perc alatt megtanulható.
A komplett rendszert meg lehet építeni lazán 50 ezerbõl. De akár ennél sokkal olcsóbban is.
Pl.: http://olx.hu/hirdetes/cb-ado-vevo-r...tml#c992544643
Már csak egy ilyen antenna kell, és lehet rádiózni!
http://www.dnd.hu/index.php?page=res...ntenna&lang=hu
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Én személy szerint tervezem, hogy beszerzek egy CB rádiót, de a költségvetésem a következõ év során fogja csak megengedni ezt.
Addig is vagy fél tucat új cuccot veszek (nagyon alap dolgok felkészülés szempontjából).
De visszatérve a CB-re úgy látom nem lenne túl drága kivitelezni. Komoly az a több mint 6 méteres antennahossz? (a linkelt antennánál)
Annak még állvány sem kellene igazán. Habár észak felé eléggé leárnyékolná néhány nagyobb épület a jelek leendõ útját, így észak fele eleve nem lenne jó az adás (a vétel inkább).
Van ugye az a pár kb. 15 m magas épület, lehet inkább a fenyõfára kéne rakjam??Inkább az utcához közelebb kéne, ott szabadabb a tér észak felé (én nagyon délen lakok a határtól néhány km-re).
Addig még meglátom mik lesznek a lehetõségeim. Szólni fogok, ha már beüzemeltem. Elõbb úgy is egy rádió scannert veszek, mert így a legtöbb sávot tudom majd fogni (AM, CB, PMR, Freenet, HAM, AIR, marine, 900Mhz). A multisávos rendszer többet érhet a szükséghelyzetben, igaz nem tudok válaszolni rá, de pl a HAM sávján illegális is lenne a részemrõl.
Infószerzésre fogom használni. Azután jöhet szóba a CB adó kiépítése. Legalább már tervben van.
Épp 3/4 éve, hogy rákapcsoltam a felkészülésre, nem lehet mindent azonnal összehozni, mert limitált a költségvetésem.Ki fog alakulni... Idõvel.
2016 környékéig nem számítok komolyabb civilizációs konfliktusra a környékemen. Elemi csapás bármikor lehetséges, de ha lesz akkor is jó eséllyel lokális, legfeljebb fél megyét érintõ csapásra számítok.
Na de ez nem ide tartozik, 2015 környékére van kitûzve a CB telepítése (ha már lesz kikkel beszélgetni tudjátok milyen témákban).
Én ilyen hétvégi bejelentkezéseket tudok elképzelni a mindennapokban. Amúgy meg ha baj lesz akkor be lesz kapcsolva vételre, a megbeszélt frekvenciára beállítva például.
Lehetne különbözõ rövidítéseket, kódszavakat is használni az elõre rögzített formában itt a fórum hasábjain, hogy a tagoknak elérhetõ legyen (ha van rá igény).
Persze normál módon is beszélnénk, csak benne lennének a már itt megismert specifikus kódszavak (SHTF, BOB, BOL stb...).
Van az egészben potenciál, én is úgy gondolom.
Nem mellesleg nagyobb élmény (és talán kevésbé káros) mint a mobilok használata és decentralizált az egész rendszer, nincs központ.
Mûködik az EMP utáni idõkben is, ha leárnyékoltuk (Faraday kalitka) a rádiót és az energiaforrást is.
Meglátjuk mi lesz belõle.
De, de!
Rajtam kivül is többen erdeklödtek mar itt.
En is tökgyalu vagyok a CB radiohoz (minden radiohoz); de feltett szandekom egy komolyabb fix es egy mobil ado-vevöt beszerezni/epiteni.
Ha ötleteltek, javasoltok dolgokat - erthetö emberi nyelven- akkor mi laikusok is sok infot es okossagot merithetünk innen.
Ha van valaki hozzaertönek kedve, indithatna egy kezdö CB tanfolyamot!
En jelentkezek ra es igerem lesz sok kerdesem!![]()
Last edited by Mizu; 10-07-2014 at 05:35 AM.
http://dhwf.daisypath.com/fKbkp2.png
Minden és mindenki jó valamire ! Más nem, elrettentõ példának !
http://index.hu/tudomany/2014/03/17/...n_a_vilagvege/
Oké! Indítok egy Cb rádiózás alapfokon tanfolyamot.
Több részre bontva lesz megírva.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
CB rádiózás alapfokon 1. rész
A hullámterjedésrõl:
A teljes elektromágneses spektrum a hosszúhullámú rádióhullámtól indulva a mikrohullámon át halad az infravörös, majd a látható fény spektrumán folyamatosan az ultraibolya majd a röntgenen át egészem a gammasugárzásig terjed. Láthatjuk hogy menyire különbözõ a megjelenési formájuk a hullámhosszuktól függõen. Most mi csak a rádió hullámokkal foglalkozunk, de itt is jelentõs különbségek vannak.
A föld felszínén felállított adóantennától a vevõ
antennáig az elektromágneses hullámok három úton
juthatnak el: az optikaihoz hasonló közvetlen terjedés, a troposzférán át a földfelszín mentén terjedõ felületi hullámok, valamint az ionoszférán visszaverõdõ térhullámok útján.
Minél kisseb a hullámhossz és nagyobb a frekvencia, annál inkább úgy terjed mint a fény, azaz egyenes vonalban. Ez a közvetlen terjedés. Kb. 40 megaherz frekvencia felett csak így terjed a rádióhullám. Ez azt jelenti hogy elvileg csak oda tudunk rádiózni amit látunk.
Persze a tereptárgyakról visszaverõdhet így oda is rádiózhatunk amit nem látunk.
De a lényegen ez nem változtat! Rádió hullámok közel egyenesen terjednek, ezért e rádióhullámok hatótávolsága nem haladhatja meg jelentõsen (általában max. 15%-al) az optikai látóhatárt, azaz a horizontot!
A felületi hullámok
a Föld görbületét követve, fokozatosan csillapodva terjednek. Az alacsonyabb
frekvenciájú (közép és különösen a hosszú hullámú) adókkal nagy távolság hidalható át (az adó hatótávolsága fõként teljesítményétõl függ). A magasabb frekvenciájú hullámok azonban jobban csillapodnak, ezért csak kisebb távolságra terjednek (rövidhullámon, amatõr adóval a 80 m-es sávban kb. 100 km, a 10 m-es sávban már csak kb. 15 km. távolság hidalható át felületi hullámokkal).
40 megaherz alatt viszont belép egy másik jelenség is az ionoszféra terjedés.
Elõször is érdemes megismernünk a Földünk felett elhelyezkedõ levegõréteget, illetve annak egyik összetevõjét. Az ionoszféra, vagy más néven Heaviside-réteg (a felfedezõje után) a földfelület feletti 50-400 km magasságok között helyezkedik el. E sáv több rétegbõl tevõdik össze, melyek olyan gázkeverékekbõl állnak, ahol a szabad elektronok és az ionok különbözõ koncentrációban vannak jelen. Ezen gázrétegek ionizálását a Nap sugárzása befolyásolja.
A térhullámok teszik lehetõvé a rövidhullámok nagy távolságú terjedését. Az ionoszférába érkezõ elektromágneses hullámok terjedési iránya megtörik és - ha a feltételek ehhez megfelelõek – a hullámok a Föld felé visszaverõdnek.
Szerencsés esetben a talajról is visszaverõdve többször is eléretik az ionoszférát.
Így akár körbe is pattoghatják a földet!
Szerencsére a CB frekvenciáján mindhárom terjedési mód jelen van. De a nagytávolságú összeköttetésekben csak az ionoszférikus terjedés számít.
Az antennák:
A CB antennáknak alapvetõen két fajtája van: A jármûre szerelhetõ és a Bázis antennák.
Az autós antenna:
Az autós antennákat úgy tervezik, hogy figyelembe veszik az antenna alatt található nagyméretû fémfelületet (amit a kocsi karosszériája képvisel.)
Ezt a rádiós szakzsargonban ellensúlynak nevezik, itt azonban nem fizikai súlyra (tömegre) kell gondolni!
Lényeg: ha nincs megfelelõ fémfelület az autós antenna alatt, az nem fog normálisan mûködni, rossz lesz az SWR érték,
kritikus esetben károsodhat a rádió végfoka is!
Ezért amennyiben ilyen antennát szeretnénk otthon (pl. erkélyen) használni, akkor mindenképpen rá kell erõsíteni
egy megfelelõ méretû fémlemezre. (1-2 négyzetméter felületû legyen).
Ezek után is szükséges azonban az ellenõrzõ mérés SWR-mérõ segítségével!
A bázis antennák lényesen nagyobbak, és persze nagyobb nyereségüek mint az autós antennák.
Stabil állomásként mindenképpen ilyet érdemes hogy használjunk.
A hosszuk alapján léteznek : negyed, fél, és 5/8ad lamdásak. Az 5/8as nyeresége kétszerese a negyed lamdásnak. Persze lényegesen nagyobb is.
Ezek az antennák mind körsugárzóak. Azaz minden irányban azonos az érzékenységük.
Léteznek még irány antennák, amiknek egy bizonyos irányban nagyobb az érzékenységük, de viszont más irányban lényegesen rosszabbak.
Ezeket az antennákat az ellenállomás irányába kell forgatni. Az ilyen Yaggi antennákkal most nem foglalkozunk.
Említést érdemel még az úgynevezett „Triple leg” antenna.
Ennek egyik nagy elõnye hogy viszonylag kicsi, és házilag könnyen elkészíthetõ!
Építési leírást sok helyen lehet találni. Itt van egy pl.: http://ha5cfj.hu/dm2abk/19.4.1.2.html
Itt a földet, azaz a koaxiális kábel árnyékolását a három lefelé mutató lábra kell kötni, a „forró” középsõ eret pedig a függõleges rúdra. Ezek persze egymástól szigetelve vannak! Az egészet pedig egy mûanyag szigetelõ darabra kell építeni.
A szögeket és a láb hosszakat pontosan tartani kell!
Az antenna behangolásról majd a következõ részben lesz szó.
http://dhwf.daisypath.com/fKbkp2.png
Minden és mindenki jó valamire ! Más nem, elrettentõ példának !
http://index.hu/tudomany/2014/03/17/...n_a_vilagvege/
Nyitottam neki egy új topikot, a szakmai cikkek alatt.
És átmásoltam oda.
A folytatásokat is oda teszem!
Szerintem tedd a címe végére a tanfolyam szót, hogy meg tudjuk különböztetni
Rádiózási nyelvrõl lesz majd szó?
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?