0
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
http://www.kia.hu/konyvtar/dkiadv/okapcs/okapcs17.htm
Hát emígyen.
Szerintem ezt ángélus paraszttudós ókumlálta ki, és istenuccse igaza lehet. Próbáltam belekötni gondolatban, de nem nagyon tudtam, bár én csak egy buta villanyszerelõ vagyok. Talán az itten lévõ parasztudorok megköpködik, várom a fejleményeket. Nagyon szeretnék én is paraszt lenniLemondanék érte a cigirõl a kávéról a cukorról, a tv rõl internettrõl, csokoládéról, melegvízrõl, a heti 7 alaklommal fogyasztott húsról, az éjjeli világításról, autóról, motorról, folytassátok....
Kapnék helyette: vajat, tejet, jó minõségü húst, állatokat, munkát(nem ezt a szart amit csinálok), Mitismég?.....
Egészítsétek ki még légyszi.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Hát akkor pár millió forintot kell elõször szerezni, aztán megy minden, mint a karikacsapás. Bokortanyát, minek kialakítani ? Eladó tanyák százai vannak mindenfelé az országban...mert az öregek mennének az öregotthonokba az árából... a fiatalokat meg a trágyaszag és a mindennapos küszködés nem érdekli.
Last edited by szfenikus; 11-02-2014 at 09:19 PM. Indoklás: értelmetlen mondatrész
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
A mai világban? Hogyan?
Már nem te tartod el.
Az igaz, hogy nagyon kis pénzért lehet már kapni egy tanyát. Sõt találkoztam olyannal is, hogy az önkormányzat támogatásával lehetett letelepedni. Bösztörpusztán is nagyon népszerûsítették az önellátást. Aztán amikor megkérdeztem a doktor urat, hogy amikor szigorlatozott, ki itatta a birkákat, csak hümmögött.
Ez egy nagyon nehéz és elkötelezett életforma. Szabadidõ nincs, csak ha valaki helyettesít. Odáig nehéz eljutni, hogy legyen alkalmazottad. Ha nincs, marad a család. Ott is legalább két generáció kell.
A természetrõl és a tudásról még nem is beszéltem.
| Thumbs Up |
| Received: 152 Given: 4 |
Túl van reagálva ez a dolog. Ide nem férfi kell, bár a régivágású gondolkodásmódban tény, a férfi tudott rendet tartani. Az emancipáció nem arról szólt, hogy akkor most legyen káosz.
Mert most nem is attól van káosz, hogy nem lehet odab.szni.
A káosz abból van, hogy most már mindenki úgy gondolkodik, hogy én, meg nekem, meg ilyenek. Férfi is, nõ is. Elsõsorban az önimádat a ludas, a rossz példa (ezt most társadalmi szinten mondom, ha pl. mindenki úgy akarna élni, ahogy a barátok köztben csinálják, minden este térden állva imádkoznék a világvégéért), meg az, hogy bár hihetetlenül felvilágosultaknak gondoljuk magunkat, k.rva nehéz ám belegondolni más helyzetébe. Ha pedig az nem megy, akkor hogyan lehetne megérteni a mozgatórugókat? Hogyan lehetne megérteni a másik álláspontját? Mert ha megérteni sem lehet, na akkor k.rvára nem lesz közelítés sem.
Egyszerûen arról van szó, hogy mindenki tudja, hogy mi a jó neki, de, hogy mi a jó mindenkinek, abba belegondolni sem nagyon akar senki.
Mert a gondolkodás az k.rva nehéz ám, ezért csinálják olyan kevesen...
Ne keverjük össze a technikai színvonalat az életszínvonallal. Ha elvonatkoztatunk a kényelmi, technológiai szintek különbségétõl, akkor pl. a két vh. között egy nagyon emberi, élhetõ életszínvonal volt a fejlett országok osztályrésze.
| Thumbs Up |
| Received: 152 Given: 4 |
Nem volt az olyan rossz ott sem. Ha érdekel a téma kicsit mélyebben, akkor érdemes elolvasni Szenti Tibor - A tanya címû mûvét (ha valaki nem akar keresgélni a digitális hálón, pm nekem a saját példányért), fõleg néprajzi gyûjtésû dokumentumkönyv az alföldi tanyavilágról. Volt élet ott is, igaz, máshogy, mint a városiasabb környékeken. De ez a különbség ma is megvan, igaz, most talán fordított az elõjel.
köszönöm a tippet, már olvasom is.
Ha még nem volt szerencséd Szabó Zoltán Tardi helyzetéhez és a Cifra Nyomorúság c. munkájához, akkor erõsen ajánlom, mindkettõ igen beszédes szociográfia, bár kissé korábbiak, a Tardi Helyzet talán 1936-os, de nem emlékszem pontosan. Ha jól tudom mindkettõ elérhetõ az elektronikus könyvtárban.
Még mindig a Szenti-féle munkát olvasom, nagyon érdekes.
Ugyanakkor az elég jól látszik, hogy a tanyavilág élete az 7/24 szopás volt, 8-10 gyerekbõl 2-3, rossz esetben a fele nem élt meg, és az igaz, hogy nem kellett sokat papírozni, hogy házat építhess magadnak, de ki voltál szolgáltatva az idõjárásnak, árvíznek, kurucnak-labancnak. Ha nem tudtad gyarapítani a földed, amihez elég volt egy aszályos év vagy egy jégesõ által elvert termés, akkor a sajátod mellé még mehettél napszámba is más földjére, tanulás, szórakozás zéró, napkeltétõl napnyugtáig keccsölés, ha a gyereked odahozta a friss házasságát, akkor több kenyérpusztító, kevesebb hely, ha elköltözött, akkor kevesebb munkáskéz...
Szóval a paraszti sor mindig is kurva nehéz volt és nem sok romantika szorult belé, de a tanyasi paraszt élete még tán ennél is nehezebb volt.
| Thumbs Up |
| Received: 152 Given: 4 |
Örülök, hogy tetszik, és én is köszönöm a tippet
Mindennek ára van, de ha valaki hajlandó fizetni az árat, akkor eredmény is van. Ha nincs, akkor ott meg rendszer-szintû a probléma.
Szerintem (kiemelem, hogy lásd, csak a saját véleményem ez :P ) a mai gyártósori munkás élete semmivel sem jobb, mint 100 éve egy paraszté. Egy fél-értelmiségié is csak kicsivel jobb. Kényelmesebb, ez igaz. De hogy jobb lenne, abban nem vagyok biztos.
Persze ez is több tényezõs. Van olyan szempont, amiben jobb. Másban meg sokkal rosszabb. Szóval a negatívumok meg a pozitívumok nagyjából kiegyenlítik egymást, még ha a súlyok el is tolódtak.