0
| Thumbs Up |
| Received: 1 Given: 0 |
A víz kitermelésénél ha szívod (szivattyúval kifelé a kútból), akkor a gyakorlatban 7 m szívó teljesítményt használhatsz, vagyis a szívó szivattyú nem lehet magasabban a vízszint felett 7 m-nél. Ha ennél mélyebben van a víz, búvárszivattyú kell, ami alulról, a vízbe érve nyomja fel a vizet neked. Ezeknél 70-150 m emelõmagasság simán elérhetõ nagy anyagi ráfordítás nélkül. De mint írtam, itt nem a szívómagasság, hanem az emelõmagasság számít. Ha a vízhasználatod sokrétû, napi alkalmazású, akkor ide mindenképpen centrifugál szivattyú kell, ami nem szívó, hanem nyomó üzemmódban dolgozik, vagyis búvár centrifugál!
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Ha már Pityubá fel merte hozni a kavitáció jelenségét akkor folytatnám...
A légköri nyomás a talaj közelében mérve 1 bar, 1 bar tud megtartani durván 9-10 méter vízoszlopot. Szivattyúk esetében ez az érték kisebb, mert a folyadék - és a csõfal súrlódása miatt kevesebb lesz az elméleti szívómélység.
Minél magasabbra mész, annál alacsonyabb a légköri nyomás (annál kisebb vízoszlopot tud megtartani) és nem 100 Celsius fokon forr fel a víz..
A szivattyút vidd olyan közel a vízhez amennyire csak tudod. Mondjuk legjobb lenne NA125-ös vagy ettõl nagyobb átmérõjû csõkút, amibe csõbúvár szivattyút helyezel. Ennek a szivattyúnak csak nyomóoldala van.
| Thumbs Up |
| Received: 1 Given: 0 |
Köszönöm mindõtöknek a felvilágosítást.
Azzal tisztában voltam, hogy a víz alacsony nyomáson kisebb hõmérsékleten forr, de az általatok leírt jelenség fehér folt volt a tudástáramban.
Hogy így visszagondolok, injekciós fecskendõt már dobtam ki azért mer nem tudtam hol ereszt. Erõs szívásnál úgy láttam mintha levegõt is szívott volna...
Az ember mindig tanul valamit.
Én nem piszkálnám az oroszokat!
Na ha már ennyi tudósember összejött itt kérdeznék én is valamit .Van egy 43 méter mély fúrt kutam , nagyon régóta agyalok azon ,hogy elektromosság nélkül ,ha egyszer beüt a crach hogy lehet felhozni a vizet ilyen mélységbõl .Mindezt úgy ,hogy nem vagyok egy MacGyver
Stabil 12 volt egyenáramot tudok elõállítani szélenergiával de az kevés ide szerintem .
Ha már itt tartunk: norton kúttal elég egy ember ereje ill. a kút erõkarja mondjuk a 43 méteres kútból felpumpálni a vizet?
Ez egyben Vietnamiveteran kérdésre is válasz lenne.
Nem feltétlenül elméletre lennék kíváncsi.
Valamelyik topikban írtam régebben a hosszúkás, fenekén súlyszeleppel ellátott csõkút vödörrõl. Sajna nem találom a Hsz.-emet.
Tehát van megoldás a nagyobb mélységrõl való kézi vízkivételre.
Ha valaki tudja hova írtam linkelje be ide.
Nortonkút nem szív fel 43 méterrõl, max 9 méterrõl.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Egyébként technikailag megoldható az, hogy 43 méteres mélységbõl vizet emelj fel a talajszint fölé, ahogy Pityubá is írta.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
Én a fúrt kútba szükségmegoldásnak szelepes benzinlopó csövet (illetve inkább a szelepét) és fél collos locsolócsövet tennék. Csak fel-le rázogatni kell, és jön a víz a nyugalmi vízszint alól. A nyugalmi vízszint alá jelentõsen be kell ereszteni a csövet.
A vödrös megoldás biztos mûködik, de szerintem ahhoz súlyemelõ kell. A csövest egy átlag felnõtt nõ is elbírja.
A mellékelt cikkben a béléscsõbe beleférõ víznyerõ eszközrõl ír. Felénk a magánkutaknál a béléscsõ általában olyan átmérõjû, hogy abba a dömötör-szelepet se tudod beletenni. Szóval, én azt gyanítom, hogy a blog szerzõje valahol, valamit olvasott és az írást honosította. Kipróbálás nélkül...
Az eredet valószínûleg a Néprajzi Lexikon (prepper alapmû).
"Az alföldi járgányos vízemelõ, mely eredetileg a német kertészek felszereléséhez tartozott, a 20. sz.-ban Kecskemét és Nagykõrös zöldségtermesztõ gazdaságaiban terjedt el. A 10–20 m mélységû kútból 2 db, egyenként 120 literes fenékszelepes vasvödör emeli ki a vizet. A vödröket vaslánc mozgatja, amely orsóról csavarodik le és fel. A szerkezetet egyetlen ló mûködteti. A kút mélységétõl függõen a ló többször körbe forgatja az orsót az egyik irányba, ezalatt a vízzel telt egyik vödör eléri a felszínt és kiürül az öntözõ medencébe vagy fõcsatornába, a másik elmerül a vízben. Ekkor a ló megfordul és ellenkezõ irányban forgatja az orsót, a vödrök mozgási iránya fordított lesz. – Az 1930-as években a bolgárkereket és a járgányos vízemelõt fokozatosan fölváltották a benzinmotorral hajtott vízkiemelõk. Az öntözés technikája a szórványos locsolás kivételével hazánk kisparaszti gazdaságaiban az árasztás volt. A bolgárkertészek nyomán alacsony gátakkal körülvett ágyásokba engedik a vizet, majd néhány perc múlva újabb kapavágásokkal a következõ ágyásba vezetik."