Vízönellátás

[Zacskóbicska]

A víz kitermelésénél ha szívod (szivattyúval kifelé a kútból), akkor a gyakorlatban 7 m szívó teljesítményt használhatsz, vagyis a szívó szivattyú nem lehet magasabban a vízszint felett 7 m-nél. Ha ennél mélyebben van a víz, búvárszivattyú kell, ami alulról, a vízbe érve nyomja fel a vizet neked. Ezeknél 70-150 m emelõmagasság simán elérhetõ nagy anyagi ráfordítás nélkül. De mint írtam, itt nem a szívómagasság, hanem az emelõmagasság számít. Ha a vízhasználatod sokrétû, napi alkalmazású, akkor ide mindenképpen centrifugál szivattyú kell, ami nem szívó, hanem nyomó üzemmódban dolgozik, vagyis búvár centrifugál!

[szfenikus]

OK mindjárt megérted, ha mûanyag fecskendõbe (tû nélkül) 1 cm3 vizet szívsz levegõ nélkül.
És befogod a lyukat, majd másik kezeddel kihúzod a dugattyút láss csodát a víz felforr, a vízgõz már nem is szivattyúzható.
Hát ez történik a túl magas vízoszloppal. Kavitációnak hívják ezt a jelenséget, ugyanis a víz nem nyomható össze, de széthúzható.

Ha már Pityubá fel merte hozni a kavitáció jelenségét akkor folytatnám...
A légköri nyomás a talaj közelében mérve 1 bar, 1 bar tud megtartani durván 9-10 méter vízoszlopot. Szivattyúk esetében ez az érték kisebb, mert a folyadék - és a csõfal súrlódása miatt kevesebb lesz az elméleti szívómélység.
Minél magasabbra mész, annál alacsonyabb a légköri nyomás (annál kisebb vízoszlopot tud megtartani) és nem 100 Celsius fokon forr fel a víz..
A szivattyút vidd olyan közel a vízhez amennyire csak tudod. Mondjuk legjobb lenne NA125-ös vagy ettõl nagyobb átmérõjû csõkút, amibe csõbúvár szivattyút helyezel. Ennek a szivattyúnak csak nyomóoldala van.

[Lekvár]

Köszönöm mindõtöknek a felvilágosítást.
Azzal tisztában voltam, hogy a víz alacsony nyomáson kisebb hõmérsékleten forr, de az általatok leírt jelenség fehér folt volt a tudástáramban.
Hogy így visszagondolok, injekciós fecskendõt már dobtam ki azért mer nem tudtam hol ereszt. Erõs szívásnál úgy láttam mintha levegõt is szívott volna...
Az ember mindig tanul valamit.

[Vietnamiveteran]

Na ha már ennyi tudósember összejött itt kérdeznék én is valamit . Van egy 43 méter mély fúrt kutam , nagyon régóta agyalok azon ,hogy elektromosság nélkül ,ha egyszer beüt a crach hogy lehet felhozni a vizet ilyen mélységbõl .Mindezt úgy ,hogy nem vagyok egy MacGyver Stabil 12 volt egyenáramot tudok elõállítani szélenergiával de az kevés ide szerintem .

[MacIver]

Ha már itt tartunk: norton kúttal elég egy ember ereje ill. a kút erõkarja mondjuk a 43 méteres kútból felpumpálni a vizet?
Ez egyben Vietnamiveteran kérdésre is válasz lenne.
Nem feltétlenül elméletre lennék kíváncsi.

[Pityubá]

Valamelyik topikban írtam régebben a hosszúkás, fenekén súlyszeleppel ellátott csõkút vödörrõl. Sajna nem találom a Hsz.-emet.
Tehát van megoldás a nagyobb mélységrõl való kézi vízkivételre.
Ha valaki tudja hova írtam linkelje be ide.

Nortonkút nem szív fel 43 méterrõl, max 9 méterrõl.

[mmilan21]

Ha már itt tartunk: norton kúttal elég egy ember ereje ill. a kút erõkarja mondjuk a 43 méteres kútból felpumpálni a vizet?

Az lehet hogy 43 méter mély a kút, de a vízszint biztos hogy magasabban van, mondjuk 7m-es mélységben. Habár ez attól is függ, hogy milyen vízérbõl/vízrétegbõl nyeri az vízutánpótlást.

[mmilan21]

Egyébként technikailag megoldható az, hogy 43 méteres mélységbõl vizet emelj fel a talajszint fölé, ahogy Pityubá is írta.

[nomad]

Valamelyik topikban írtam régebben a hosszúkás, fenekén súlyszeleppel ellátott csõkút vödörrõl. Sajna nem találom a Hsz.-emet.
Tehát van megoldás a nagyobb mélységrõl való kézi vízkivételre.
Ha valaki tudja hova írtam linkelje be ide.

Nortonkút nem szív fel 43 méterrõl, max 9 méterrõl.

Itt van http://sajatkezuleg.blog.hu/2012/10/...szelepes_vodor

[fater.lajos]

Én a fúrt kútba szükségmegoldásnak szelepes benzinlopó csövet (illetve inkább a szelepét) és fél collos locsolócsövet tennék. Csak fel-le rázogatni kell, és jön a víz a nyugalmi vízszint alól. A nyugalmi vízszint alá jelentõsen be kell ereszteni a csövet.
A vödrös megoldás biztos mûködik, de szerintem ahhoz súlyemelõ kell. A csövest egy átlag felnõtt nõ is elbírja.
A mellékelt cikkben a béléscsõbe beleférõ víznyerõ eszközrõl ír. Felénk a magánkutaknál a béléscsõ általában olyan átmérõjû, hogy abba a dömötör-szelepet se tudod beletenni. Szóval, én azt gyanítom, hogy a blog szerzõje valahol, valamit olvasott és az írást honosította. Kipróbálás nélkül...
Az eredet valószínûleg a Néprajzi Lexikon (prepper alapmû).
"Az alföldi járgányos vízemelõ, mely eredetileg a német kertészek felszereléséhez tartozott, a 20. sz.-ban Kecskemét és Nagykõrös zöldségtermesztõ gazdaságaiban terjedt el. A 10–20 m mélységû kútból 2 db, egyenként 120 literes fenékszelepes vasvödör emeli ki a vizet. A vödröket vaslánc mozgatja, amely orsóról csavarodik le és fel. A szerkezetet egyetlen ló mûködteti. A kút mélységétõl függõen a ló többször körbe forgatja az orsót az egyik irányba, ezalatt a vízzel telt egyik vödör eléri a felszínt és kiürül az öntözõ medencébe vagy fõcsatornába, a másik elmerül a vízben. Ekkor a ló megfordul és ellenkezõ irányban forgatja az orsót, a vödrök mozgási iránya fordított lesz. – Az 1930-as években a bolgárkereket és a járgányos vízemelõt fokozatosan fölváltották a benzinmotorral hajtott vízkiemelõk. Az öntözés technikája a szórványos locsolás kivételével hazánk kisparaszti gazdaságaiban az árasztás volt. A bolgárkertészek nyomán alacsony gátakkal körülvett ágyásokba engedik a vizet, majd néhány perc múlva újabb kapavágásokkal a következõ ágyásba vezetik."