Oldala 5 of 6 ElsõElsõ ... 3456 UtolsóUtolsó
Eredmény 41 to 50 of 56

Topic: Méhészet

  1. #41
    Pityubá
    Guest

    0 Not allowed!
    Idézet Eredeti hozzászóló Grafitos Hozzászólás megtekintése
    Kedvenc idõtöltésem volt rokonoméknál nyári délután, hogy befeküdtem a méhek kirepülõútja alá a fûbe és néztem a forgalmat..van pörgés rendesen jóesetben
    Bátorságpróbának is megteszi. Kaptál szúrást ?
    Én teljes harci díszbe öltöztem mikor propoliszt kapartam pörgetéskor az üres keretekrõl.

  2. #42
    Senior Member Grafitos's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Borsod&BP
    Hozzászólások
    1,894
    Thumbs Up
    Received: 1
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Tegnap felvettem a kapcsolatot egy hagyományos kasokat kötõ méhészemberrel. Nagyon kedves volt és meghívott magához augusztusra (czimmer ferije van) néhány napra és azt mondta, ha érdekel szívesen átadja a tudását, ha megígérem hogy én is továbbadom ennek a kihalóban lévõ mesterségnek a fogásait
    Azt hiszem ilyen ajánlatra nem lehet nemet mondani
    Ezt a levelet küldte, már ebbõl is látszik, hogy jó ember és kisujjában a szakma

    "Olvastam a küldött üzenetet a méhkaskötéssel kapcsolatosan . Örülök neki , hogy van akit érdekel még ez is. Na hát akkor írok sorba mindent . Mint mondtam , örökök az érdeklõdésnek és szívesen megmutatok mindent amit szeretne az érdeklõdõ . Eddig egy szegedi professzor jött el hozzám egy januári hétvégén , de õ is csak mint szemlélõ nézte a kaskötést , de amúgy kapott kész kast is.
    Én ezt már jó néhány éve , úgy kb 20-25 éve kezdtem el az elsõket készíteni , apám tanítgatásával . Az egész azzal kezdõdött , hogy a mûhelyben egy kis fiókban volt egy furcsa módon kifaragott fa , ami a fûzfavesszõ hasítására szolgált , ez még az egykori nagyapámé volt , mert õ is szokott szakajtókat készíteni , de csak a saját részre . Na tehát ezt a kis hasítófát megtalálva érdeklõdtem apámtól , hogy mire való ez és õ magyarázta el , hogy ezzel szokta az õ apja is a fûzvesszõket elhasítani 3, vagy 4 felé , attól függ , milyen vastag volt az adott vesszõ . Ezt be is mutatta nekem és aztán elmagyarázta, hogy az elhasított vesszõt azt meg kell fõzni , addig amíg le nem jön a héja , ezt 20-30 percig kell fõzni forróvízben üstben kint a szabadban . A lehéjazott vesszõt aztán mûanyagzsákba kell tenni , hogy ne száradjon ki , mert akkor törik már . Felhasználás elõtt ezt a fõzött vesszõt meg kell gyalulni , olyan vékonyságra , hogy kötni lehessen vele . A megkötött állapotban már nyugodtan megszáradhat , mert akkor annak lesz tartása is . A lényeg az , hogy vizes , vagy nedves állapotban kell felhasználni , mert akkor lehet vele dolgozni . A lényeget még nem mondtam . A hozzávaló szükséges anyagokat is be kell szerezni , ennek lassan itt van az ideje , a gyékényt azt mindíg augusztus 20. körül , vagy ez utáni idõszakban kell megszedni vizes helyeken , patakok mentén , vízfolyásokban , vagy éppen tavakban , Szép hosszú szálakat kell szedni , a vízalatti részeket is levágva , ezt egy 80 cm-es botra szerelt 35-45 fokos dõlésû késpenge segítségével oldom meg , akkor nem kell belenyúlni kézzel a vízbe . A megszedett gyékénykévét a tövével egy mûanyagzsákba szoktam rakni , mert az elvágott részébõl kocsonyás lé folyik ki , ez ne kenjen össze semmit . A zsákot megtöltve , a levelet visszahajtva legumipókozom és mehet az autóba , lehet szállítani . Több zsáknyit is lehet szedni , és a megszedett gyékényt padláson kiterítve szárítani , szétterítve , úgy hogy napfény ne érje csak levegõ . Decemberig ráér megszáradni .

    A fûzvesszõt azt mindíg december elsõ napjaiban szedem meg , amikor meg voltak az elsõ fagyok és lement a levélzet a vesszõrõl . Ezt a megszedett egyenes , nem elágazott részt szintén kévébe szedve otthon vízbe teszem , hogy ne száradjon ki , kint a szabadban is lehet nyugodtan tárolni , men baj ha megfagy a víz közte , ki lehet szedni , a jégbõl is és ezt kell hasítani , a hasítófákkal , de elõtte bevágni óvatosan egy tapétavágó késsel , 3, vagy 4 felé , ahogyan a vesszõ vastagsága kívánja . Ezt gyakorlatból lehet tudni . A kézre nagyon vigyázni , a vesszõt távolabb kell megfogni , 10-15 cm-el távolabb , ne hogy megszaladjon a kés és elvágja a kezét . Ezután a hasítófát beletoljuk a vesszõ közé és máris tolható hasítható a vesszõ . A képen lehet látni a bemutatást is . de azért a gyakorlatban egyszerûbb .Az elhasított darabokat amikor már van egy jó marékra való , ezt egy bálamadzaggal spirálisan összeközözöm és a vesszõköteget is meghajlítom köralakba , hogy az üstbe is bele lehessen tenni , abba pedig annyi vizet tenni , hogy ellepje a vesszõt , és fõzni 30 percig legalább . Sajnos errõl nincsen képem amit be tudnék mutatni , ezért írtam le inkább .

    Kell még egy bõrbõl készült tuszli féle , olyan lyukmérettel , amilyen vastagságút gyékény , vagy szalma köteget szeretnénk a kaskötéshez , Az enyém olyan 17-20 mm söprûnyéltõl kicsit vékonyabb köteget ad . Ezt a köteget kell a vesszõ segítségével egymásba fûzve megkötni egymásba . A vesszõ végek elkötése és folytatása is egyszerû , de ezt is inkább gyakorlatban tudnám megmutatni . Az egészet én általában csak a téli idõszakban szoktam csinálni , nem tömeggyártást , hanem a környék méhészeinek méhraj befogására ., vagy mézet árusító méhészeknek dekorációnak , reklámnak , figyelemfelkeltésnek a kedvéért . Az elmúlt évben is csak 6 darabot tudtam készíteni , sajnos nem volt több vesszõm , az idén pedig a gyékény beszerzése lesz a gond , mert már körülnéztem a szokott helyeken , és s sajnos nagyon silány , vagy egyáltalán nincsen , a tavalyi szárazságot sajnos ez is megsínylette , hiában van most vízben , tavaly , szinte száraz volt a patak meder ahol szedtem , most vízben van , de mégsincsen gyékény.

    Ha a továbbiakban is érdekli a kaskészítés , kötés , szívesen állok a rendelkezésére . Ha kedve van még a nyáron is eljöhet , ilyenkor akár még szállás lehetõséget is tudunk adni , mert szoktunk nyaraló vendégeket fogadni , mert közel van a Balaton hozzánk . Mi amúgy Balatonszabadiban lakunk , 4 km-re a Balatontól , autóval 5 perc . Van egy tetõterünk , 9 férõhellyel , csütörtökön jön az elsõ csapat , aztán lesznek folyamatosan majd . Idõpontot itt is lehet egyeztetni , vagy ha kell adhatok egy mobiltelefonszámot , amin elérhetõ vagyok napközben , naplementéig"

    Örülök, hogy vannak még ilyen emberek és azt hiszem kaskötésre adom a fejem
    Hihetetlen

  3. #43
    P
    Guest

    0 Not allowed!
    Én épp tegnap néztem az Õrségi Nemzeti Parkról kisfilmet, abban mutattak valamicskét errõl az õsi mesterségrõl, ott egy méhész a maga számára készítette a kasokat. Én is arra gondoltam, hogy milyen jó lenne elmenni, és kitanulni. Én már méhészkedtem két évet, és nagyon hiányzik!
    Annyiféle megoldást láttam már, hogy nem is tudom, melyikkel lesz érdemes elkezdeni, ha meglesznek az elsõ családok. Én csak a rakodókaptárakat használtam, vegyes végeredménnyel, bár ez inkább függött attól, hogy mennyi idõt tudtunk a méhészkedésre szánni, és hány döntõ pillanatról csúsztunk le, a városi robot végett. :/

  4. #44
    Senior Member raktaros's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Vas megye
    Hozzászólások
    3,956
    Thumbs Up
    Received: 33
    Given: 86

    0 Not allowed!
    Valaki tapasztalt leírhatná hogyan érdemes nulláról elkezdeni, lehetõleg minimális költséggel.

  5. #45
    Senior Member kovu78's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Dec 2013
    Hozzászólások
    672
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Raktáros: minap olvastam, hogy elloptak egy két méhkast egy méhésztõl, a kár több millio forint

  6. #46
    Senior Member raktaros's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Vas megye
    Hozzászólások
    3,956
    Thumbs Up
    Received: 33
    Given: 86

    0 Not allowed!
    Igen, sajnos lopják rendesen, volt róla régebben egy mûsor.
    Többen már csippelik mint a kutyákat, hogy könnyen azonosítható legyen ha át is festik.

  7. #47
    P
    Guest

    0 Not allowed!
    Hajdú-Biharban a közfoglalkoztatás keretében indítottak a kisebbségieknek méhész tanfolyamokat korábban. Mindez arra volt jó, hogy megtanulták, hogyan lehet mintaszerûen és hatékonyan eltulajdonítani a gazdáiktól a családokat.
    Nulláról elkezdeni... Esetleg jó ismerõs, közeli méhésszel karöltve, közös eszközparkkal, vagy megveszed a költségesebb dolgokat használtan, és alapos fertõtlenítés után reméled a legjobbakat. Ha csak a kerted megporzására és a család mézigényéhez kell, ahhoz nem kerül sokba az évenkénti költség (kaptáraknál kell fa anyag, drót, szegek, stb.), de lehet rájuk támogatást is kérni, ahogy a gyógyszerekhez és a cukorhoz is. Bár én azt ajánlom, hogy lehetõleg felejtsd el a cukrot, adj nekik vissza a saját mézükbõl. Ez nem is gond, ha nem ebbõl akarsz megélni. Nagyobb eszközökbõl a pergetõ ajánlott, de van, aki még azt sem használ (ehhez nem tudok hozzászólni).

  8. #48
    Senior Member raktaros's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Vas megye
    Hozzászólások
    3,956
    Thumbs Up
    Received: 33
    Given: 86

    0 Not allowed!
    Csak családi méretre gondoltam, kaptárt talán össze tudnék kalapálni ha találok rajzot hozzá.

  9. #49
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Hozzászólások
    2,432
    Blog Entries
    6
    Thumbs Up
    Received: 152
    Given: 4

    0 Not allowed!
    Idézet Eredeti hozzászóló raktaros Hozzászólás megtekintése
    Csak családi méretre gondoltam, kaptárt talán össze tudnék kalapálni ha találok rajzot hozzá.
    A településeden valószínûleg van méhész, annak valószínûleg van olyan kaptárja, ami régi, és nem használja. Kérj el tõle egyet, szétszeded, és már meg is van a kapcsolási rajz

  10. #50
    Junior Member
    Csatlakozás dátuma
    Jan 2015
    Hozzászólások
    3
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!

Posting Permissions

  • Te nem nyithatsz új topicot
  • Te nem szólhatsz hozzá
  • Te nem csatolhatsz fájlokat
  • Te nem szerkesztheted a hozzászólásaid
  •