Élelmiszerválság

[carinae]

Az utóbbi években itthon is mindenki érezi, hogy az élelmiszerárak jelentõsen emelkedtek. A fejlõdõ országokban még mindig óriási gond az élelmiszerhiány, az elmúlt években egyre gyakoribbak az éhséglázadások. Néhány helyen az "arab tavasz" egyik okát is ennek a számlájára írják. Kíváncsi lennék mi a véleményetek az élelmiszerrel kapcsolatos jövõbeli tendenciákról, akár itthon akár a világban.


Egy 2012-es cikk:


A modern korban soha nem látott súlyosságú élelmiszerválság van kialakulóban. A mindent megfojtó aszály és bizarr idõjárási jelenségek a világ szinte valamennyi országában tönkretették a termés hol kisebb, hol nagyobb részét a nyáron és már az ENSZ és a Világbank is komoly élelmiszerinflációra figyelmeztetnek.
A fejlett országokban élõknek is komoly problémát jelenthet az élelmiszerárak növekedése, a fejlõdõ országokban azonban szó szerint élet-halál kérdése. Emlékezzünk 2008-ra. Az akkori élelmiszer áremelkedés eredményeként 28 országban törtek ki éhséglázadások.
Jelenleg 2 milliárd ember nem jut elég élelemhez a világon. Az esetleges élelmiszerhiányról felröppenõ hírek önmagukban elegendõek ahhoz, hogy lángra lobbantsák az amúgy is izzó helyzetet. Amikor az emberek úgy érzik nem képesek ellátni a családjukat, kétségbeesésükben sok mindenre elszánhatják magukat. Már a CNN is arra figyelmeztet, hogy 2013 a globális válság éve lesz!
Sajnos már nemcsak híresztelésrõl van szó. A globális élelmiszerválság a szemünk elõtt alakul ki. Az USA az elmúlt 50 év legszárazabb nyarán van túl, ami a szakértõk szerint nemcsak az idei, de már a következõ szezon termését is veszélyezteti.
Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban a búzatermést tizedelte meg az aszály. Idén Ausztráliában is a szárazsággal küzdenek és Indiában augusztus közepéig 15 százalékkal kevesebb csapadékot hozott a monszun.
A globális élelmiszertermelés a vártnál lényegesen alacsonyabb lesz idén, miközben az igények emelkednek, ami azt jelenti, hogy élelmiszerinflációra, élelmiszerhiányra és éhséglázadásokra számíthatunk.
Mivel az USA a világ legnagyobb élelmiszer exportõre, minden szem az ottani terméskilátásokat figyeli. Sajnos a súlyos aszály tönkretette a kukoricatermést. Bill Witherell szerint az idei kukoricatermés az 1988-as mennyiségnek felel majd meg, ami az elmúlt 30 év legrosszabb éve volt. Ez azt jelenti, hogy a kukoricatermés immár harmadik éve folyamatosan csökken, amire nem volt még példa az USA agrártörténelmében.
A hivatalos becslések egyre kisebb számokat közölnek, és sajnos egyesek szerint a valóság még ennél is kiábrándítóbb.
A Wall Street Journal a következõket írta:
A Pro Farmer Midwest Crop Tour felmérõinek jelentése szerint az átlagos becsült termés Ohio államban hektáronként 2,7 tonna, az egy évvel ezelõtti 3,9 tonnás becsléshez képest. Dél Dakotában a felmérõk átlagosan 1,8 tonnás terméssel számolnak hektáronként, a tavalyi 3,5 tonnához képest.
Ezek katasztrofális számok.
Idõkjelei: Az aszály természetesen Magyarországot is érintette. A hvg.hu a következõket írta:
E fontos terménybõl a betakarítás az elején tart, de annyit már lehet látni, hogy a hektáronként 4,7 tonnára becsült átlagtermés helyett legfeljebb 3,5 tonnára lehet számítani – mondta az agrártárca államtitkára. Az idõjárás szeszélye következtében nagy a szóródás, például Tolna megyében a 3 tonnát sem éri el a hozam, amíg Borsod-Abaúj-Zemplén földjeirõl ennek több mint kétszeresét várják, de van ahol a szárazság miatt semmi sem termett.
Sajnos az aszály nemcsak a gazdákat sújtja. Chris Martenson néhány nappal ezelõtti cikke a következõkre hívja fel a figyelmet:
Bár a fõvonalas média elvesztette érdeklõdését az aszály problémája iránt, mi azért ne tegyük ezt, hiszen hatása már most látszik a gabona és az üzemanyagok árának emelkedésében. Bizonyos helyeken a vízhiány miatt akadoznak az olaj és gázfúrások, egyes áramerõmûveket le kellett állítani, a marhahús ára pedig ideiglenesen csökkent (a várható jelentõs drágulás elõtt), mivel a vízhiány miatt (legelõk kiszáradása, takarmány drágulása, akadályozott folyami szállítás a Mississippi folyón) tömeges kényszervágásokat tartanak.
A mostani aszály miatt nagy valószínûséggel rossz lesz a téli búzatermés is. Arra mindenesetre ne számítsunk, hogy a hús ára változatlan marad.
Az Egyesült Államok nyugati részén a legelõk kiégtek és nincs elég széna:
„Mindenki a téli szénát használja már. A legelõk kiégtek és a tél beálltáig nem valószínû, hogy magukhoz térnek. Már most kétszeresére emelkedett a széna ára és 75 százalékkal kevesebb áll rendelkezésre,” mondja Tony Caldwell az Indiana Horse Rescue-tól.
„Nagyon rossz a helyzet, de hamarosan sokkal rosszabb lesz.”
Globális problémával állunk szemben. Az ENSZ adatai szerint a globális élelmiszerárak 6 százalékkal emelkedtek júliusban, a Világbank viszont 10 százalékos emelkedésrõl beszél. Akármelyik számot is nézzük, a helyzet kritikus.
Néhány napja az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete a Nemzetközi Mezõgazdasági Fejlesztési Alap és a Világélelmezési Program közös nyilatkozatot adtak ki:
Sürgõs intézkedésekre van szükség, hogy az ársokk ne forduljon 10 milliókat érintõ katasztrófába az elkövetkezendõ hónapok során.
Egy hirtelen és jelentõs élelmiszer áremelkedés esetén az embereknek a túlélésért kell küzdenie a fejlõdõ világban, ahol egy ember átlagosan jövedelmének felét élelmiszerre költi, és itt élelmiszer alatt leginkább kenyeret kell érteni.
Nigerben, Malin, a Csád Köztársaságban, Mauritániában és Szenegálban 18 millió ember küzd már most is élelmiszerhiánnyal.
Jemenben még rosszabb a helyzet:
A lakosság csaknem felének, 10 millió embernek nincs elég étele, és 300,000 gyerek súlyosan alultáplált.
Az ENSZ szerint az országot kevés választja el a katasztrófától.
„A helyzet borzalmas. Akármit is teszünk több ezer gyerek fog meghalni idén az alultápláltság miatt,” mondja az UNICEF jemeni képviselõje.
„Egyes régiókban a gyerekek 30 százaléka alultáplált. Csakhogy értsük mit jelent ez, 15% már vészhelyzetnek számít és már most kétszer ennyi gyereket érint az éhezés.”
Egyes tudósok szerint a helyzet olyan kritikus, hogy sokan kénytelenek lesznek vegetáriánus étrendre átállni:
Vezetõ vízügyi kutatók komoly figyelmeztetést adtak ki a globális élelmiszerellátás helyzetével kapcsolatban, kijelentve, hogy az elkövetkezendõ 40 év során a világ lakosságának szinte teljesen vegetáriánus étrendre kell átállni a katasztrofális hiányok elkerülése érdekében.
Az emberek proteinbevitelük 20 százalékát állati eredetû termékekbõl nyerik. Szerintünk ezt az arányt 5 százalékra kell csökkenteni, ha a 2050-re a földön élõ extra 2 milliárd embert etetni akarjuk, mondja a vízügyi szakemberek egy csoportja.
„Nem lesz elég víz a jelenlegi gabonaföldeken, hogy a 2050-re várt 9 milliárd embert ellássa, amennyiben a nyugati országokra jellemzõ jelenlegi étrendváltozási trendeket követjük,” áll a Malik Falkenmark és társai által készített jelentésben a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézettõl.
A hús tehát hamarosan luxuscikké válhat.
Ami a legszomorúbb, hogy egyesek az élelmiszerválságból is pénzt csinálnak:
Az ENSZ segélyszervezetei és a brit kormány is támadta a világ legnagyobb árukereskedelmi cégét, a Glencore-t, amiért az „jó” üzleti lehetõségként értékelte az emelkedõ árakat.
Miközben az USA a 30-as évek óta nem tapasztalt aszállyal küzd és a kritikussá vált helyzet miatt Vlagyimir Putyin exporttilalmat rendelt el a gabonára, Concepcion Calpe, az ENSZ FAO vezetõ közgazdásza az Independent-nek nyilatkozva azt mondta „egyes magáncégek, mint a Glencore olyan játszmát játszanak, ami hatalmas nyereséget hozhat nekik.”
Az élelmiszerek árának szándékos emelése az éhezõk kárára nem tisztességes pénzszerzés. Az étel az ember legalapvetõbb fizikai szükséglete. Étel nélkül az emberek kétségbeesetté válnak.
Nézzük meg, mi történik Spanyolországban. A gazdasági válság éppen hogy csak elkezdõdött és máris egyre több hír érkezik az élelmiszer áruházak kifosztásáról. Tudjuk, hogy az ellopott 3 tonna élelmiszer nagy részét segélyszervezeteknek adták, de lehet, hogy az „aktivisták” a jövõben nem lesznek ilyen nagyvonalúak. Spanyolország más részeiben pedig egyre gyakoribb látvány a kukázás.
Az Egyesült Államokban jelenleg 46,7 millió ember részesül az élelmiszersegély valamilyen formájában és a segélyszervezetek szerint soha nem látott igény van ingyen ételre.
Egyelõre a szövetségi kormány képes etetni ezeket az embereket, de mi történik, ha ez megváltozik?
Eddig bárki elmehetett valamelyik nagyáruházba és feltölthette a kamráját. Mi lesz, ha erre már nem lesz mód?

[Traveller]

A jó talaj és jó éghajlat azért enyhe túlzás - a talaj egyre inkább a sivatag felé tendál, mert a humusztartalom a forgatásos mûvelés, a talajélet pedig a mûtrágyázás és növényvédõszerek miatt pusztul rohamos mértékben.
A Kárpát medence éghajlata pedig kifejezetten szélsõséges, egyre nagyobb termelési kockázatot jelentenek a hosszú és erõs aszályok váltakozva a rossz idõben érkezõ özönvizekkel.
Ha ez így folyatódik, egy generáción belül látni fogjuk a magyar Dust Bowl jelenségét, ebben biztos vagyok, már most vannak olyan régiók, ahol szélben nem látni az úton a földekrõl fújt porviharban.

[delta12]

Nos a magyar mezõgazdaság leépítése az egyik feltétele volt Magyarország EUs tagságának. Nem rég volt az az idõszak, hogy fizettek, ha valaki kivágta a szõlõjét, gyümölcsösét. Vagy a cukoripar megsemmisítése. Persze az is igaz, hogy a szoci idõk miatt az emberek nem akarják elfogadni, hogy közösen kel a földet müvelni, mert egy ember nem tudja megvenni az összes gépet, meg tárgyalni nagy tételben való eladásról.
Az elsivatagosodás egyik oka a sok ultra zöld akiknek nincs ki az összes kereke. Persze igazuk van de mivel a gátakat több 100 éve emelték nem valószínû h elbontják õket. Ha nem épülnek meg a dunai vízlépcsõ elemei pár évtized múlva a folyók medre úgy kimélyül a gyors sodrás miatt, hogy tényleg sivatag lesz a Duna -Tisza köze, mert a talajvizet nem tudják majd a fák sem felszívni. Persze vannak lehetõségek a saját élelmiszer és hús elõállítására. Pl.: aquaponia

[TMIB]

Nem rég volt az az idõszak, hogy fizettek, ha valaki kivágta a szõlõjét, gyümölcsösét. Vagy a cukoripar megsemmisítése.

Itt is fizet a gazdáknak a kormány azért hogy ne ültessenek semmit.

[Traveller]

A kulcsszó a VOLT. Amit azonban tönkretesz a "modern" mezõgazdaság, az évmilliók, de legalábbis százezer évek geológiai és biológiai eredménye volt. A nagy baj, hogy az elpusztított területek nem fognak helyreállni emberöltõkön belül sem, csak nagyon aktív emberi közremûködéssel lehetne regenerálni az életközösségeket, erdõket, lápokat, ártereket. Ez nem fog megtörténni, amíg nem fog kipusztulni az emberiség.
Van egy nagyon jó könyv a Soil an Health Libraryban, Dale, Tom and Veron Gill Carter. Topsoil and Civilization. Norman, Oklahoma, University of Oklahoma Press, 1955. Ebben a szerzõ elemzi a legnagyobb civilizációk bukását, s mindegyik fõ oka a termõtalaj elvesztése volt. Döbbenetes látvány a képeken Palesztínában a két méter magasan lebegõ ház küszöbe, amely alól elhordta az erózió és a szél az édenkert paradicsomi termõtalaját és maradt a kõ.
Az Árpád korban is a csak a fokgazdálkodás miatt volt zöld a Kárpát medence, a hármas csatornák behálózták az országot, de István majd a tatárok romboló tevékenysége végett vetett a mûködõ rendszernek. A hatalom mohósága mindenhol tönkreteszi a környezetet, bárhová megyek, ugyanazt látom a világban.
Ez a civilizáció már halott, de még nem látják az emberek, mert iszonyat energiafelhasználással még életben tartják az élelmiszertermelést.
Az energiutánpótlás megszûnése emiatt milliárdok halálát fogja jelenteni.

[Dream_walker]

A modern mezõgazdaság egy olyan, korábban elképzelhetetlen és egyben hihetetlenül kényelmes jelenség miatt jött létre, amit úgy hívnak, hogy élelmiszervásárlás. Nem kell megtanulnod a természet törvényeit, nem kell megtanulnod a növények igényeit, nem kell keményen dolgoznod, nem kell izzadnod a napon, hajnalban kelni, sötétedéskor feküdni, nem kell bepiszkolnod a kezed. Csak valahonnan szerezz pénzt, aztán cserébe kapsz valamit, amivel megtöltheted a hasad.

Ez gyakorlatilag csak az utóbbi 100 évben van így, elõtte az emberi társadalom döntõ többsége megtermelte magának az élelmiszert, és hát hogy-hogy nem, de nem pusztultunk ki. Sokan mondják, hogy az emberi történelem az éhezések történelme. Ha ez így van, akkor hogyhogy a nagy éhínségeket pontosan számon lehet tartani? Mert valójában olyan kevés volt, azért.

Boltban venni a kaját kényelmes. Ennyi. Nem kell nagyon túlmisztifikálni a dolgot, errõl szól az egész. Az emberek kényelmesek, és hajlandóak egy csomó dologról lemondani, ha valaki segít nekik, hogy kényelmesen élhessenek. Lemondanak pl. az ellenõrzésrõl, a saját életüket fenntartó élelmiszerek ellenõrzésérõl.

A bolygón a jelenlegi formájában nincs élelmiszerválság. A jelenlegi technikai fejlettség minimális változtatások mellett lehetõvé tenné 10 milliárd ember ellátását élelmiszerrel. Komolyabb változások mellett 15-20 milliárdét.

A válság az élelmiszerek elosztásában, a gazdasági rendszer mûködésében, és az emberek elméjében van. A drága (nem drága, csak nehezen megfizethetõ) kaja mindössze tünet. Feltûnõ és a többséget érintõ tünet, de ennél nem több. A baj nem itt van.

A baj ott van, hogy az ember kényelmes, és egy csomó dologról önként lemond, üveggyöngyökért cserébe.

[Túlélõhalott]

A válság az élelmiszerek elosztásában, a gazdasági rendszer mûködésében, és az emberek elméjében van. A drága (nem drága, csak nehezen megfizethetõ) kaja mindössze tünet. Feltûnõ és a többséget érintõ tünet, de ennél nem több. A baj nem itt van.

A baj ott van, hogy az ember kényelmes, és egy csomó dologról önként lemond, üveggyöngyökért cserébe.

Pontosan. A kertembõl el tudnám látni magam, ha nem lennék lusta.

[borsodi]

Tegnapi cikk:
Dráguló élelmiszerekre számít a brit Tesco-vezér

[TMIB]

Az élelmiszer drágul. Európában nem volt még olyan, hogy a kenyér hirtelen 50%-al ocsóbb lett volna egy évig. Akkor se a bõ termés van búzából - mint idén. Hiába lesz nagyon olcsó a búza tonnánkénti ára, a kenyér nem lesz olcsóbb, mert csak.

[imi79]

Az a baj, hogy már nem beszélhetünk mezõgazdaságról, se állattenyésztésrõl.
Ipari GMO termesztés/tenyésztés van.

Ami pedig a drágulást illeti, nálunk is lehet õsszel legalább 10%-os emelkedésre számítani, hála az e-útdíjnak.

Szép új világ(rend).