Időjárás (hosszú és rövidtávú)

[Lekvár]

Oakland Barátom igen okos dolgokat írt, csak kiegészíteni tudom:
A koncentrációképesség és a realitásérzék és a stabil mentális állapot hiánya jellemzi a tartós hõséget.
Az alap hogy éjjel nem tudsz pihenni, ingerülten ébredsz és a nap folyamán magasról tojsz a szervezet vészjelzéseire.
Pedig a szervezet figyelmeztet, kívánod a vizet a sót, az árnyékot, szabadulni a ruhától, de sajnos akkor a fent említett hiányosságok miatt ("Vagyok olyan fasza gyerek, hogy kibírom..." )
félvállról kezeljük az ÉLETVESZÉLYES helyzetet.

Hadd mutassak egy prepper túlélõ tartályt a hõség elviselésére. A színe fekete, hogy könnyebben melegedjen a víz, és ne algásodjon...

[Erdõlelke-íjszelleme]

Nem igazán értem ezt a hõségriadót.
Én például szoktam szaunázni néha. Ilyenkor 70-90 fokra fûtött kabinban izzadod ki a méreganyagokat. Fél óra necces, de negyed órát ki lehet bent bírni. Utána persze lehûtöd magad.
Akkor miért is kockázatos ez a 35 fok? Max negyed óránként nyakon öntöd magad hideg vízzel...

Ilyen idõben, azaz idõjárásban és intervallumban, nem csak a kiszáradással és elektrolit veszteséggel küzd az életedért a szervezeted, hanem sejtszinten is a túlélésért harcol (ezért is vonja el az energiákat is olyan "felesleges" dolgokról, mint koncentráció a munkára, mit érdekli a sejteket, hogy mi a munkád).
Ezen felül a meleg=rothadás. Költõi kérdés: mikor rohad a hús, hûtõben, vagy nagy melegben?

[törölt tag -gl]

Persze, az tény, hogy veszélyes lehet, fõleg ha dolgozol, de azt ugye tudjátok, hogy a nyirokrendszer nincs bekötve a keringésbe, így hõ és mozgás hatására mozdul meg. Ott pedig rengeteg méreganyag halmozódik fel, amit ilyenkor könnyebben kiveti a szervezet.
Én sokkal rosszabbul szoktam lenni télen, pár nap mozgáshiány után, mint így nyáron a forróságban napi 1-2 óra munka közben.
Az meg tény, hogy fát például nem ilyenkor szokás vágni, hanem télen, amikor nincs lombja bár nem vagyok erdész.

[fater.lajos]

Bocsi glassbox!
" de azt ugye tudjátok, hogy a nyirokrendszer nincs bekötve a keringésbe "
Be, be van kötve. A vena jugularis interna és a vena subclavia összeömlésénél van az angulus venosus. Na, itt kerül be a vénás keringésbe a nyirok a truncus lymphaticus dexterbõl. A nyirokrendszerben napi kb. három liter folyadék keletkezik és vezetõdik vissza a keringésbe. A visszapumpálásban mivel a nyirokrendszer egyirányú áramlású, az izmoknak nagy szerepe van, meg a beömlés helye is jól ki lett választva, mivel itt igen kicsi a véna túlnyomása.

[TMIB]

[törölt tag -gl]

Bocsi glassbox!
" de azt ugye tudjátok, hogy a nyirokrendszer nincs bekötve a keringésbe "
Be, be van kötve. A vena jugularis interna és a vena subclavia összeömlésénél van az angulus venosus. Na, itt kerül be a vénás keringésbe a nyirok a truncus lymphaticus dexterbõl. A nyirokrendszerben napi kb. három liter folyadék keletkezik és vezetõdik vissza a keringésbe. A visszapumpálásban mivel a nyirokrendszer egyirányú áramlású, az izmoknak nagy szerepe van, meg a beömlés helye is jól ki lett választva, mivel itt igen kicsi a véna túlnyomása.

Köszi a javítást! Ezt nem tudtam. Elég mély anatómiai ismereteid vannak! Mindenesetre abban egyetérthetünk, hogy valahol a nyirokkeringés táján lehet a kulcs sok rosszindulatú megbetegedés elkerüléséhez.

[Törölt_fórumtag2]

Persze, az tény, hogy veszélyes lehet, fõleg ha dolgozol, de azt ugye tudjátok, hogy a nyirokrendszer nincs bekötve a keringésbe, így hõ és mozgás hatására mozdul meg. Ott pedig rengeteg méreganyag halmozódik fel, amit ilyenkor könnyebben kiveti a szervezet.
Én sokkal rosszabbul szoktam lenni télen, pár nap mozgáshiány után, mint így nyáron a forróságban napi 1-2 óra munka közben.
Az meg tény, hogy fát például nem ilyenkor szokás vágni, hanem télen, amikor nincs lombja bár nem vagyok erdész.

Látom, nem vagy fával tüzelõ. Segítek. :-)
A fát optimális esetben, akkor kell kidönteni, amikor legkevesebb a nedvesség tartalma. Ez február tájékára esik.
Egy családi ház kifûtésére átlagban, 80-100 mázsa is elmegy. Kinek több, kinek kevesebb.
Ahhoz, hogy a fa száradni tudjon, minél hamarabb, fel kell vágni fûrésszel, majd felhasogatni és úgy a tároló helyre berakni, ahol szellõsen és szárazon lehet tartani.
A darabolás ez okból tavasztól õszig történik. Nem a hidegben mínusz 10 fokban dolgozunk vele, hanem inkább a melegben.
Régen a paraszt embernek 3-4 évre elõre megvolt a tüzelõje, de legalább kettõre. Ennyi idõ kellene a nedvességtartalom hathatós csökkenéséhez. Mára, ez már keveseknek adatik meg. Szerencsére van az akác, amiben eleve kevesebb a víz. Régen, ha akácot láttak, eltaposták a parasztok és még köptek is rá egyet. Nem becsülték.
A mai világban, amikor éppen lehetõség van a tüzelõ begyûjtésére, akkor kell menni. Nem egy nyarat dolgoztam végig láncossal a kezemben, mert nagyobb építkezési tervek miatt, tarvágást kellett akácosban végezni. Munkabér helyett, az elvihetõ fáért.:-)
Most vágok ki hat "égig érõ" fát, majd darabolok és hasogatok fel. Szükség lesz rájuk télen, a kandallóban.XD

[doki]

Amikor megvettem a házat, ami késõ õsszel történt, az elsõ ott töltött télen nem volt már fára pénzem. Mivel megfagyni nem állt szándékomban, kijártam az erdõre , lábon száradt fa már nem igen volt, elõfordult, hogy hasogatás közben fröcsögött a pofámba a jeges víz. Azt a kellemes 12-15 fokos szobahõmérsékletet azóta nem próbáltam ki.

[Kamionos]

Az elsõ telünk nekünk is hasonlóan zajlott itt, mint dokinak. Októberben költöztünk le és csak frissen vágott fát tudtunk szerezni. Nem volt egyszerû tüzet rakni és táplálni.

Most már elõre vagyunk. 90 mázsa akácfa pihen bestokizva. Abból 25 mázsa tavalyról maradt fa, a többi viszont jó kis 3 éves csontszáraz ínyencség. Még érkezik 40 mázsa és akkor vagy két hideg télre, vagy 3 enyhére be vagyunk tárazva. Minket már nem érint, ha az oroszok bevágják a durcát és elzárják a gázt.

[TMIB]

Kép a tegnapi viharról.