Iskola, tanulás, iskolai oktatás, oktatásügy

[bel]

Sziasztok,

Lehet, hogy csak en voltam szerencses, de 1982-ben tanultam az altalanos iskolaban informatikat (konkretan: programozast). Nehany evvel kesobb ugyanabban az altalanos iskolaban tanultam kapalni is.

Es szerinten az a helyes, ha egy altalanos iskola szeles koru ismereteket ad. Nem kell (valoszinuleg nem is lehet) egy 6-13 eves gyerekrol eldonteni, hogy mit tanuljon: ha zenesz lesz, akkor tudjon szolmizalni, ha fizikus, akkor ismerje a newtoni mozgasegyenleteket. De mivel nem lehet tudni, hogy mi lesz, ezert tanuljon meg mindent ebben a korban. Hiszen ez kell ahhoz, hogy el tudja donteni, hogy mi erdekli. Raadasul kulon elony, ha van valami fogalma a termeszettudomanyokrol, mert akkor nem hisz el barmi nyilvanvalo hulyeseget.

Szerintem az idealis a szakkozepiskola volt, vagyis 14 eves korban eloszor hozhatott egy erdemi dontest az ember. Amit ha jo volt, (vagyis azzal foglalkozott kesobb, ami a szakmaja lett), akkor elonyos a szamara egy eleten at. Ha rossz, akkor sem katasztrofa (hiszen az erettsegivel barmilyen iranyba mehetett tovabb).

De azert nehez errol megalapozott velemenyt mondani, mert az ember a sajat boren keves dolgot tapasztalt. Pl. fogalmam sincs rola, hogy aki atbukdacsolt fizikabol (vagy matekbol, kemiabol, ...-bol), az barmit is megtanult ezekbol a targyakbol, vagy csak neha nagynehezen felmondott 1-1 "verset", tokeletes idopocsekolassal?

[TMIB]

Amelyik gyerek zenész akar lenni (aminek tényleg szinte semmi esélye, mert maximum az RTLklub énekes mûsorába juthat be, hogy az elsõ körben kiröhögjék és hazazavarják), akkor iratkozzon zeneiskolába.

Gondolj arra, hogy minek van nagyobb esélye, hogy valaki híres énekes lesz, vagy hogy rendõr vagy nõvérke egy kórházban? Ezt tekintetbe véve jobb lenne ha énekórák helyett azt tanítanák meg hogy hogy kell valakit megbilincselni vagy vért venni tõle. De mondok jobban, egy kis jog és törvény tanítás beleférne, vagy egy kis szívmasszázs, újraélesztés, Heinrich manõver fuldoklás elhárítására. Ez utóbbinak több haszna lenne ha mondjuk valakinek egy étteremben a torkán akad a rántottcsirke. A Heinrich manõverrel segíthetek rajta, mert ha eléneklek neki egy gyászdalt, attól nem fog életben maradni.

A szakközép az egy külön kategória. Elölteni ott 4 évet, nem adnak igazi képzést, újra tanítják az összes sokismeretlenes matekozást, aztán hiába tanult valaki vasesztergályosnak vagy akármi másnak, mert úgyis az lesz hogy a munkahelyén fogja kitanulni a szakmát, mert az iskolában nem tanítottak meg neki semmit. (Tudnék mesélni.)

Az érettségi is vicc, mert az egyik haverom a nehezen megszerzett érettségijével a munkanélküliség és az összeszerelõ mûhelyek között lavírozott. (Ez utóbbinál elég a 8 általános is.) Megpróbálta Angliát, de hazament, mert mondta hogy egy büdös szót se értett abból amit ott beszéltek az emberek, mert tájszólásuk volt. Ennyit ért az érettségi középfokú angol nyelvvizsga bizonyítvány. :-P

Arról nem is beszélve, hogy ahol idióták a diáktársak, ott a nagy óra alatti üvöltözésben úgyse lehet hallani a tanárt.

Tényleg vicc az egész. Persze ez csak az én véleményem, de amit látok az ennyi. Meg a saját tapasztalatom.

Helyesbítenék. Középiskolában tanultunk heti 1 órában cégekrõl és hasonló dolgokról. De NEM azért mert benne volt a tanrendben, hanem csak azért mert az igazgatónk úgy döntött hogy ez fontos az életben. És milyen igaza volt! Valami aminek hasznát lehet venni. Nem csak cégalapításról, de adózásról is volt szó az órákon. De ha a tanrend szerint jár el, akkor még errõl se tanultunk volna. Lett volna helyette eggyel több énekóra vagy valami más haszontalan idõpocsékolás. Azértannak hogy valaki adót fizet majd az életében, annak nagyobb az esélye mint hogy õ lesz a következõ májkelzsdekszon.

De arra gondoltam hogy ének helyett lehetne akár fényképész és videós (média) óra is. Mert hogy valaki énekel, az nem túl valószínû, viszont a mai világban fényképezni (vagy videót csinálni) mindenki fog. Facebook, Instagram, Youtube.

[Vasember]

Heimlich féle mûfogás

[TMIB]

Az, csak már nem volt erõm kikeresni hogy hogy írják. Az év utolsó 3 hónapján mindig annyi a munkám hogy nincs idõm semmire.

[mzperiksz]

Tanultam.
Általános iskolában heti 3-4 teknika óra, tavasszal-nyáron kerti munkák.

Tanultál ilyesmit az oskolában?

[mzperiksz]

Nem, a paraszt tanuljon olyat ami hasznos, vagy fontos a mûveltséghez. Azokat a felesleges dolgokat amiket sose fog használni és soha beszélgetésben, de még csak tévés vetélkedõben se hall, azt minek tanulja meg? Ráadásul annak a kárára, hogy az idõt amit rápocsékol, fontos dolgoktól veszi el?

Szerinted a fentiekbõl, amiket írtam, meg az összes többi hasonlóból most hány dolgot tudnék? Semmit. Mivel ami teljesen felesleges haszontalan ostobaság, aminek nem veszi hasznát az ember, azt elfelejti és kész.

Úgyhogy teljesen mindegy hogy mi elég, ha a végén úgyse fogja tudni. Ha azt mondanám hogy fejbõl hirtelen énekelj el egy nem túl híres régi nótát a 6. osztályos énektankönyvbõl, persze fejbõl, és szolmizáld meg kottázd le, akkor meg tudnád csinálni? Mert ilyeneket tanítottak. Én biztos nem tudnám, egy szóra se emlékszek a megtanult dalokból, se a kottázásból, se a szolmizálásból.

Meg egész nap számolok, azzal telik a napom, de a szorzás-osztás-összeadás-kivonás-on, meg százalékszámításon kívül semmit nem használok, mivel felesleges. Kétismeretlenes X-Y-Z, bonyolult egyenleteket sose oldok meg. Az fontos lehet egy NASA kutatónak, de nem nekem és más átlagos ember számára.

Érdekes látni az Angliában takarító barátomat, aki mindenféle iskolákat elvégzett, felsõoktatásban. És takarít. Azt csinálja a diplomájával, amit a nagyanyám csinált a 6 általánosával. A poén, hogy a barátomnak nem tanítottak angolt, csak valami haszontalan nyelveket, úgyhogy ott volt Angliában, nulla nyelvtudással és ott kellett megtanulnia angolul beszélni, mert az iskolában csak a több ismeretlenes matekegyenleteket tanulta, aminek persze sose fogja hasznát venni és valószínûleg már rég el is felejtette az egészet.

Nem azt mondom hogy valaki ne tanuljon, hanem azt hogy az iskolák tanítsanak hasznos dolgokat.

Én sokkal jobban örültem volna ha jobban tanították volna az angolt, mert az tényleg hasznos lett volna.

[TMIB]

Nem tudom ezt miért tetted ide az én hozzászólásommal.

A honfoglalás az alap. Az alap történelem, földrajz, biológia mind nagyon fontos. Sose írtam mást.

Vagy pont az én hozzászólásomat igazolod a videóval, hogy hiába töltöttek annyi idõt az iskolában, mégis elfelejtették még ezt is, holott kétlem hogy náluk ne lett volna történelemóra.

[GAZDA]

Tanultam.
Általános iskolában heti 3-4 teknika óra, tavasszal-nyáron kerti munkák.

Szerencsés vagy!

[A. L. Ias]

Úgy szapuljátok az ének-zene órákat... Meglátszik, hogy kanbuli a fórum. A nõk, az anyák biztosan máshogy vélekednének a dologról. De a jelenlévõ apukáknak azért eszébe juthatott volna, ha õk maguk nem is, de a párjuk hogyan csendesítette, altatta vagy csak szeretgette édes gyermeküket. Nem kell mindenkinek Jackson-nak lennie, de családi saját gyermekének csak énekelgetett. Ahhoz minimális hangképzés kell, ezt adta az énekóra.

Ahogy elnézem igen változatos iskolákba járt a társaság. Senki szavát nem vonom kétségbe, csak nagyon átlagtól eltérõ a heti 3-4 technika óra. Egy alsós heti max. 25, egy felsõs max. 30 órával terhelhetõ (fakultációk kivételével). Ebbe hogyan fért bele ennyi technika óra mzperiksz? Ennyi a fõ tantárgyakból szokott lenni, matematika, irodalom, nyelvtan. Ugyanilyen súllyal tanították a technikát is?
Bel, a szakmai kíváncsiság hajt, ezért kérdezném milyen gépeken tanították a programozást 82-ben?
Túlélõ, miért a biológia dolga lenne a földmûvelés tanítása? Volt idõ amikor tanították, az 1900-as évek elején. De akkor még a gyerekeke nagy része a földmûvelésbõl élt, ezt kellett tudnia.
Szerencsére túlléptünk azon a koron. Volt egy szép kérdéssorod a feleslegesen megtanult információkról. Szerinted a mostani gyerek mennyi százaléka számára lenne "legfontosabb dolog" a növénytermesztés?
Ha már a lista... Nem véletlenül lett összeállítva úgy az a tananyag. Részleteken lehet vitatkozni, de minden korosztálynak olyan erõsségû tananyagot és feladatokat tanítanak, mai az adott életkorban szükséges az agy fejlesztéséhez. A figyelem, az összpontosítás fejlesztése, az analízis-szintézis képessége, a logikus gondolkodás fejlesztése, az általánosítás-konkretizálás folyamata és a kreatív gondolkodás fejlesztése.

Nem véletlenül hívják neveléstudománynak.

[TMIB]

Á, de lány ismerõseim között sincs énekes. Aki talán hasznát vehetné az énekesnek, az az óvónõ, aki azzal szórakoztathatná a gyerekeket, de õk az éneklést valószínûleg úgyis tanulják fõiskolán. Gondolom, mert a gyerekeknek énekelt dalok nincsenek benne az általános iskolás ének-zene tankönyvekben.
Ugyanez vonatkozik az otthoni gyerekeket nevelõ nõkre is. Azoknak se általános iskolás dalokat énekelnek. Emlékszem volt olyan dal ami arról szólt hogy valaki elrabolt és a folyóba ölt egy nõt. Az ilyeneket durva lenne óvodásoknak énekelni.
Az énekóra a mutáló hangúaknak rendkívül kínos is. (Fõleg a fiúknak.) Egy azoknak a lányoknak is, akiknek nincs jó hangjuk. Emellé ott a kottázás meg a többi haszontalan dolog.

A technika óra az hasznos volt. Gombfelvarrás, alapvetõ kalapács, szögelés, famunkák. Ilyeneket csinál otthon mindenki.

Túlélõ, miért a biológia dolga lenne a földmûvelés tanítása?

Nem tudom, de a biológia órán tanítanak növényekrõl. Azt megtanítják hogy mi hány bibés, de azt nem hogy mikor kell elvetni és hogyan kell gondozni hogy kikeljen és késõbb lehessen aratni, szüretelni, felszedni.

Szerencsére túlléptünk azon a koron.

Igaz, de hány ember él kertes házban? Meg mi a fontosabb, a bibe, vagy a kiskertgondozás alapjai?

Szerinted a mostani gyerek mennyi százaléka számára lenne "legfontosabb dolog" a növénytermesztés?

Nem azt mondtam hogy a legfontosabb a növénytermesztés, hanem azt hogy az egy hasznos dolog ha valaki tudja. Legalábbis a többségnek. Sokkal hasznosabb mint a kétlaki-egylaki-bibe dolgok.

Nem véletlenül lett összeállítva úgy az a tananyag.

Szerintem teljesen véletlenül lett úgy összeállítva. Ma is a régi szocialista rendszer tanmenete van. Magolj be teljesen felesleges dolgokat, aztán mikor kilépsz a felnõtt életbe, azonnal felejtsd is el, mert úgyse használod soha. Összpontosítást és magolást lehetne olyannal tenni, ami késõbb fontos lenne az életbe kilépõ fiatalok számára.

a logikus gondolkodás fejlesztése

Pont ezt hiányolom az egészbõl. A logikus gondolkodás abból fejlõdhetne ha a diákoknál, ha önálló fogalmazásokat kellene írniuk, bizonyos kérdéseket le kellene bennük bontaniuk. Abból nem lesz önálló gondolkodás hogy szó szerint kell megtanulniuk mindent. Én mindig jó voltam írásból és mindig hiányoltam hogy az iskolában sose volt olyan feladat hogy témákról saját véleményben fogalmazást kellett volna írni. Gondolom hogy ez mostanra sem változott semmit.

az általánosítás

Erre tudnál példát mondani?

a kreatív gondolkodás fejlesztése

Ez abszolút képtelenség. Esetleg rajzórán van olyan feladat, de még ott is többnyire arról van szó, hogy EZT az almát rajzold le.

Sose emlékszem olyanra, hogy lett volna olyan feladat hogy írj egy 8 soros verset. Az teljesen kreatív lett volna. Ahelyett az volt hogy magold be ezt a 80 soros verset. Abban semmi kreativitás.

Nem véletlenül hívják neveléstudománynak.

Szerintem pont hogy csak begyöpösödött régi szocialista oktatásnak hívnám.

Rendkívül nagy átalakításra lenne szükség hogy a tanmenet esélyt adjon a diákoknak a hasznos információk és felnõtt életben használható hasznos tudás elsajátítására.