Off topic

[BragBOL]

Nem vagyok szaki, de a közelmúltban kezembe akadt egy sugárpallos kapcsolási rajz, abban mintha találkoztam volna vele....

Tényleg? Húha, akkor óvatos leszek technológiámmal nehogy lyukat égessek a gyomromba!

[BragBOL]

Duzzad már a csira!
Micsoda megvilágosodás!
Eddig észre se vettem!
Pedig mondták már sokan!
A mag népe vagyunk!
Ezen mag csírájában az élni akarás fellángolt!
Duzzad hát, rendületlenül, s bizton mondom megállíthatatlanul!

(Hát meglátszik az írói békafenék, de sebaj)

[BragBOL]

Te jó ég hogy mennyire összefügg minden mindennel ámulok és rögtön révbe esek!
Mitõl duzzad a csíra? "Ki" öntözte meg? Hát a vízöntõ(kor)!

Tessék megnézni!
Rügyecske: Csíkszék, Gyergyószék, Marosszék, Udvarhelyszék, Bardoc-Miklósvárszék
Gyököcske: Kézdiszék, Orbalszék, Sepsiszék

[doki]

Bár a témához semmi köze, de az mmilan21 hozzászólásához van. (Ha itt zavaró, akkor átteszed majd valahova Túlélõ.)

Egy átlagos GMO kukorica Amerikában három olyan tulajdonsággal bír, amivel a hagyományos hibridek nem. Nem ismeri fel táplálékként a kukoricabogár, a kukoricamoly és ellenáll a glifozát tartalmú gyomirtóknak. Tehát összesen egyszer kell permetezni a gyomok ellen az említett glifozáttal, ami viszonylag kevésbé mérgezõ, mint a hagyományos (nem GMO) kukoricában használt gyomirtók. Ellenben a hagyományos kukorica alá talajfertõtlenítõ szert kell használni, hogy ne rágja el a gyökerét a kukoricabogár lárvája, nem mindig elég egy gyomirtó, és felénk mind a kifejlett kukoricabogár és moly ellen is védekezni szoktak (nem egyszerre rajzanak, ez kettõ rovarölõ szeres permetezést jelent pluszban).
Vagyis ez összesen öt kezelés (kicsit sarkítva, nem minden esetben szükséges mindegyik), szemben a GMO nál alkalmazott egy kezeléssel szemben. Sajnos objektív vizsgálati eredmények nincsenek arról, hogy vajon melyik a károsabb a természetre és az emberre (vagyis vannak, de ki hiszi el, ezek szerint természetesen egyik sem káros ), a génmódosított vetõmag, vagy a jóval nagyobb mennyiségben felhasznált vegyszer. Ezen már többször agyaltam.

A morális oldalát máshol kitárgyaljuk.

[GAZDA]

Bár a témához semmi köze, de az mmilan21 hozzászólásához van. (Ha itt zavaró, akkor átteszed majd valahova Túlélõ.)

Egy átlagos GMO kukorica Amerikában három olyan tulajdonsággal bír, amivel a hagyományos hibridek nem. Nem ismeri fel táplálékként a kukoricabogár, a kukoricamoly és ellenáll a glifozát tartalmú gyomirtóknak. Tehát összesen egyszer kell permetezni a gyomok ellen az említett glifozáttal, ami viszonylag kevésbé mérgezõ, mint a hagyományos (nem GMO) kukoricában használt gyomirtók. Ellenben a hagyományos kukorica alá talajfertõtlenítõ szert kell használni, hogy ne rágja el a gyökerét a kukoricabogár lárvája, nem mindig elég egy gyomirtó, és felénk mind a kifejlett kukoricabogár és moly ellen is védekezni szoktak (nem egyszerre rajzanak, ez kettõ rovarölõ szeres permetezést jelent pluszban).
Vagyis ez összesen öt kezelés (kicsit sarkítva, nem minden esetben szükséges mindegyik), szemben a GMO nál alkalmazott egy kezeléssel szemben. Sajnos objektív vizsgálati eredmények nincsenek arról, hogy vajon melyik a károsabb a természetre és az emberre (vagyis vannak, de ki hiszi el, ezek szerint természetesen egyik sem káros ), a génmódosított vetõmag, vagy a jóval nagyobb mennyiségben felhasznált vegyszer. Ezen már többször agyaltam.

A morális oldalát máshol kitárgyaljuk.

Mi az hogy nem ismeri fel táplálékként??? Ez jól hangzik de nem igaz! A GMO kukorica termeli a mérget (brutális mennyiséget) ezért nincs szükség vegyszerezésre. Így érdemes összehasonlítani a hagyományos és a GMO kukoricát.
Glifozát kevésbé mérgezõ ez komoly?

[mmilan21]

A GMO kukorica termeli a mérget (brutális mennyiséget) ezért nincs szükség vegyszerezésre.

Dehogynem kell permetezni, csak nem a kukorica hanem a gyomok miatt.

[GAZDA]

Dehogynem kell permetezni, csak nem a kukorica hanem a gyomok miatt.

Rovar és egyéb kártevõkre nem kell. Gyomirtásra a legjobb 2 évig búzát vetni egymás után.

[Dream_walker]

Bár a témához semmi köze, de az mmilan21 hozzászólásához van. (Ha itt zavaró, akkor átteszed majd valahova Túlélõ.)

Egy átlagos GMO kukorica Amerikában három olyan tulajdonsággal bír, amivel a hagyományos hibridek nem. Nem ismeri fel táplálékként a kukoricabogár, a kukoricamoly és ellenáll a glifozát tartalmú gyomirtóknak. Tehát összesen egyszer kell permetezni a gyomok ellen az említett glifozáttal, ami viszonylag kevésbé mérgezõ, mint a hagyományos (nem GMO) kukoricában használt gyomirtók. Ellenben a hagyományos kukorica alá talajfertõtlenítõ szert kell használni, hogy ne rágja el a gyökerét a kukoricabogár lárvája, nem mindig elég egy gyomirtó, és felénk mind a kifejlett kukoricabogár és moly ellen is védekezni szoktak (nem egyszerre rajzanak, ez kettõ rovarölõ szeres permetezést jelent pluszban).
Vagyis ez összesen öt kezelés (kicsit sarkítva, nem minden esetben szükséges mindegyik), szemben a GMO nál alkalmazott egy kezeléssel szemben. Sajnos objektív vizsgálati eredmények nincsenek arról, hogy vajon melyik a károsabb a természetre és az emberre (vagyis vannak, de ki hiszi el, ezek szerint természetesen egyik sem káros ), a génmódosított vetõmag, vagy a jóval nagyobb mennyiségben felhasznált vegyszer. Ezen már többször agyaltam.

A morális oldalát máshol kitárgyaljuk.

Felismeri táplálékként, el is fogyasztja, csak éppen ahogy GAZDA is írta, a növény által termelt toxin megöli.
Gyors közbevetés itt, hogy közforgalomban mindösszesen kétféle genetikai módosítású növény létezik, az egyik a toxintermelõ, a másik pedig a glifozátrezisztens. Más egyéb módosításokból még kísérleti szinten sincs elég anyag, nemhogy a szabadpiaci körülményekhez kellõ mértékben.

Folytatva: a toxin mûködik a rovarkártevõk ellen, viszont a mikroorganizmusok ellen nem, azaz nem öli meg a vírusokat, baktériumokat, gombákat.
A glifozátrezintencia szintén mûködik, csak hát a gyomok olyanok, hogy nõnek, bizony ott is több permetezés szükséges.
Bár nem ezt vizsgálták, de az usában a gmo-kukorica óta a különbözõ gyomirtók értékesített mennyisége harmadára esett, kivéve a glifozátokat, az ugyanis megháromszorozódott. Persze ez nem gmo-vizsgálat, hanem piaci statisztika, de azért látható, hogy ugyanannyit kell permetezni, csak más cimke van a dobozon. A glifozát pedig egy szerves foszforsav, ami annyira nem mérgezõ, hogy ezt az anyagot nevezték anno agent orange, és mustárgáz neveken. Nem tudom, hogy közforgalomban lévõ vegyszer esetében létezik-e ennél durvább anyag.

Slusszpoén: a gyomok nem csak nõnek, hanem össze-vissza porzódnak és mutálódnak is, így hosszú évek óta probléma szintén az usában a glifozátrezisztens gyomok megjelenése, amit bizony, a legdurvább permetszerrel sem lehet kiirtani.

[doki]

Nagyon nehezen bírom Doom hozzászólásai nélkül, bocs. Gondoltam betolom ezt a monsantós dumát. Azt hittem, hogy egyáltalán nem lesz reakció. Pakoljunk át máshova...

[doki]

Érdemes átolvasni: http://www.lelegzet.hu/archivum/1997/09/0917.hpp.html