Hány kalória kell a túléléshez?

[M-torolt_forumozo]

Ahogy magamon tapasztaltam, van hogy alig eszek 1-2 napon keresztül (pl. reggelire 2 szendvics, ebédre egy tányér leves) és bírom emellett a kemény fizikai munkát, sok edzést. Meg van hogy sokat eszek, amennyi belém fér. Bár ezután nem mindig jó dolgozni/edzeni.
Más, érdekes hogy pl. az indonézek, kínaiak egész nap kemény fizikai munkát végeznek, enyhe túlzással egy tál rizsen élnek, mégis bírják. A dagadt amerikai fotelninják meg falnak egész nap és nem hiszem hogy megállnák a helyüket a földeken.

[Dream_walker]

Ahogy magamon tapasztaltam, van hogy alig eszek 1-2 napon keresztül (pl. reggelire 2 szendvics, ebédre egy tányér leves) és bírom emellett a kemény fizikai munkát, sok edzést. Meg van hogy sokat eszek, amennyi belém fér. Bár ezután nem mindig jó dolgozni/edzeni.
Más, érdekes hogy pl. az indonézek, kínaiak egész nap kemény fizikai munkát végeznek, enyhe túlzással egy tál rizsen élnek, mégis bírják. A dagadt amerikai fotelninják meg falnak egész nap és nem hiszem hogy megállnák a helyüket a földeken.

A kaja kalóriaértékét alapul venni hosszú távon nem egészséges. Ugyanis maga a kalória nem olyan fõ szempont. Hiszen ha az kellene csak, akkor a nagy prepperkedésben elég lenne három pincét megtölteni zsákos kristálycukorral, vagy zsírosbödönökkel, aztán azzal a világ végéig megvan a kalória
A szervezetnek víz, zsír, szénhidrát, fehérje, és ásványi anyagok kellenek. Ezt mindet adni kell, a lehetõ legpontosabb arányban, az üres kalória nem elég. Ha túlélés gyanánt megeszel napi 3 kcal cukrot, akkor rövi idõn belül feldobod a talpad.
Ha a táplálék összetételének aránya megközelíti az optimálisat (azaz nagyjából annyi, mint az emberi szervezet kémiai összetevõinek aránya), akkor számokban nézve jóval kevesebb kalória is elég lehet.

A szervezet valamennyire ki tudja egyenlíteni az ingadozásokat a táplálékbevitelben. Így reális az, hogy ha valaki egyszer semmit nem eszik egy nap, máskor meg három napi adagot elpusztít. Mellesleg ezt én is viszonylag gyakran tapasztalom magamon.

A napi egy tál rizses megoldásra - állítólag - az emberi test energetikai rendszere adja meg a választ. Bizonyos nézetek szerint ugyebár a fizikai táplálék csupán az egyik része annak, amibõl energiát nyerhetünk, a többi már olyan, amit jobb érzésû emberek hagymázas, ezoterikus blabla néven emlegetnek Több keleti kultúra is ismeri az energiavonalakat, aurát, ilyesmi dolgokat, amiket a biofizikusok mostanában kezdenek el kísérleti úton igazolni. Innentõl nem nagy örgdöngõsség azt mondani, hogy ha az összes ismert elektromágneses kölcsönhatás a fizikai töltések energiaszintjeinek változásával "mûködik", akkor valószínûleg ez az élõ szervezetben is ugyanígy van. Tehát úgymond energiát nyerhetsz a környezetedbõl is, hiszen a tested elektromágneses mezeje 0-24 órás kölcsönhatásban van a bolygó, és minden más azon létezõ dolog elektromágneses mezõjével. Márpedig a kapcsolat kivétel nélkül mindig energiamozgással jár.

[M-torolt_forumozo]

A tápanyagbevitel helyes arányaival tisztában vagyok, én igazából nem figyelek az étrendemre. Eszem ami jól esik, nameg ami van. A raktározás, kiegyenlítés érdekes, bár a depózsír az tudtommal arra van. Másik példa, hogy a 20 kg-os amstaff/pitbull sokkal többet eszik mint a 40-60 kg-os kangal/KÁJ/ kaukázusi juhászkutya, amit azzal magyaráznak, hogy eredeti élõhelyén a juhász nem etette a kutyáit napi rendszerességgel, ehhez pedig hozzászoktak (amellett vadásztak meg gyûjtögettek).
Szerinted mûködne ez az embernél is? Nagy munkaképesség elérése viszonylag kevés táplálékkal. Ez a spirituális elmélet érdekes, nincs errõl valami linked esetleg (no nem akarok fényt enni, puszta kíváncsiság ) ?

[Dream_walker]

A kutyáknál inkább valami olyasmi lehet a dologban, hogy a kaukázusinak (nekem is van) sokkal jobb a tápanyaghasznosító képessége. Ez amúgy általánosságban így van az állatvilágban, minél kisebb testû egy állat, annál koncentráltabb és arányaiban nagyobb mennyiségû kaja kell neki. Gazdasági állatoknál, mondjuk a tyúknál pl. a megevett tápanyagok 60-80%-a megy az ürülékbe, mert a szervezete egyszerûen képtelen feldolgozni, ezért kell neki jóval nagyobb mennyiség.
Visszatérve a kutyákhoz, az egy faj. Az ember is egy faj. Bár az eugenika ugyebár olyan megítélés alá esik, amelyiket mind ismerjük, ettõl függetlenül ki lehet jelenteni, hogy biológiai szempontból az emberi fajban is megtalálhatóak azok a fajtajegyek, amelyek alapján az adott egyed táplálékhasznosítása a pitbullhoz vagy a kauhoz viszi közelebb. Egyszerûen az embernél nem olyan látványosak a külsõ eltérések (nincs tízszeres szorzó a testméretek esetében, és hasonlók), de a belsõkben bizony van.

A spirituális elmélet az amolyan saját következtetés, nincs hozzá linkem Néha olvasgatok ilyesmit, és a mozaikokból néha valami kép áll össze.
Egyetlen saját tapasztalatom van a témával kapcsolatban, az viszont odab.sz
Az egyik szakdolgozatomban növényi magvak csírázás-serkentését vizsgáltam elektromágneses hatásokkal. Ez magyarul azt jelentette, hogy letettem egy adag magot csírázni, és speckó cuccal belenyúlkáltam a mágneses erõterekbe. A speckó cucc az különbözõ elektromágneses tekercseket jelentett (szabályzókkal, egy rakat kábelle, meg ilyenek), jó nagy méretben, mert ugye el kellett férnie benne a csíráztatótálcának is.
Mikor leárnyékoltam a bolygó saját erõterét (azaz belõttem, hogy az adott helyen éppen mekkora a mágneses háttérsugárzás), és annak a negatívjával kioltottam azt), akkor gyakorlatilag olyan torz növények kezdtek el fejlõdni, hogy rendesen ijesztõ volt. Mint egy csernobil-stílusú mutánskert. Mikor más-más erõsségeket használtam, mindig volt valami érdekes hatás. Az egyiknél pl. a gyárilag 85%-os csírázást (füszernövény magja volt, ott ennyi a limit) 100%-ra hoztuk, feleannyi idõ alatt. Tehát 6 nap alatt a száz magból ki kellett volna kelnie 85-nek. Ehelyett a második napon mind a száz szépen elõbújt. Mikor megismételtem, akkor megint. Aztán volt, hogy egy adott ion frekvenciájára állítottam be a gépet (a növényi sejt-anyagcserében is fontos a kálium-nátrium pumpa, így a káliumot választottam), ekkor a tápoldatból az összes káliumot felszívta a növény. Ez fizikailag majdnem képtelenség, de a visszamérés után az oldatban nem találtam káliumot, mintha sosem lett volna benne. Ez az adott tápanyagra 100%-os hasznosítást jelent, el lehet képzelni ez után a lehetõségeket.

Ez pedig egy sima, gyakorlatilag majdnem középiskolás eszközökkel (de tényleg csak majdnem) elvégezhetõ kísérlet. Akkor most képzeld el, hogy ugyanez a rendszer mûködhet a te saját elektromágneses mezõd, meg a bolygóé között. Mert mûködhet, hiszen biofizikai szempontból a bolygó meg a tested nem sokban különbözik a magtól és a tápoldattól.

[Doom]

Ez fejben dõl el ,nem a gyomorban...ha akarod a túlélést,a semmi is elég lesz...ha szétesel,akkor 10 rántott csirke is kevés......de 15 kilós zsákkal,napi 20-30 km,menedék építés,vadászat,harc,menekülés,hideg,meleg,f õzés,víztisztítás----3000-5000 Kcal....

[suuperbus]

Én még sohasem mentem végig a Kinizsi 100-ason (bár tervezem). Több blogban is foglalkoznak azzal, hogy mennyit érdemes enni. Meglepõ módon inkább az okoz nehézséget a résztvevõknek, hogy azért egyenek is rendesen és bevigyenek elegendõ kalóriát. Ha jól értelmezem a túraleírásokat, akkor ez bizony sokkal kevesebb mint amit itt leírtok. Ha 100 km 24 óra alatt hegyen völgyön át így megy, akkor a valós szükségletünk sokkal kevesebb lehet. Néhány napos idõperiódusban bizonyosan.
A másik a hõmérséklet. Nyáron, melegben sokkal kevesebb élelmiszer elegendõ.
Sajnos én évszaktól függetlenül hajlamos vagyok többet enni, mint kellene ez azonban annyira nem is látszik. Így én valószínûleg nem hasznosítom olyan jól a táplálékot (igaz a nehéz ételeket nem szeretem, ez is oka lehet, hogy nem gurulok). Civilizált körülmények között a rossz kalóriahasznosítású anyagcsere a nyerõ = ehetsz ami beléd fér. Gebasz esetén éppen ellenkezõleg.

[varég]

Nem a kalória a legfontosabb, hanem a minõség.(nem mindegy, hogy csak energia, vagy több minden van az ételben-rost, zsír, fehérje, ásványi anyag, stb)

Olvasom egy ismerõs blogját, 20+ kilós zsákkal túrázik Finnországban, hóban fagyban, nem sok élelmet fogyaszt(nekem kb egy evés lenne az õ napi adagja )
Igaz, õ nem menekül, hadakozik ,hanem "csak túrázik", de érdemes elolvasni, biztos akad pár jó ötlet :
http://oszkarsteiger.blogspot.hu/

[Ihasz Laci]

ma ezen kellet, hogy tuleljek:

20160528_183736[1].jpg

megfelol mennyisegu kaloriat biztositott es az izvilagra se lehetett panaszom

[TMIB]

Jól néz ki, bár ahol ilyet ehetsz, az nem vészhelyzet.

Én most Ramen tésztát és zabkását szoktam enni. Ramen 380 kalória/csomag, a zabkása 130 / csomag.

1 dollár alatt megúszható a napi evés, ha 2-2 pakkot eszek. Vészhelyzetre tökéletes és ennél olcsóbbat nem hiszem hogy lehetne találni

Finom, instant, csak forró víz kell mindkettõhöz.

Mondjuk Magyarország más helyzet, ott szerintem a duplájába kerülnek ezek, vagy még többe. (Most nézem egy helyen, 400 Ft. Nálunk 70 körül van. De látom otthon van Smack az 200. Talán jobban megéri bár nem tudom hogy melyikben van több anyag.)

[Ihasz Laci]

delutan elmentunk csaladi kocsmazasra jo ido volt es van itt egy nagyon franko csalad barat pub a kozelben a temze parton. nagyon jo a kajajuk es eleg hangulatos hely. a delutant pont jo volt eltolteni ott. a felesegem buffalo hambit evett, azt elfelejtettem lefenykepezni, pedig az is jol nezett ki.