Pro és kontra

[bögre]

Azért vitatkoznék vele hogy a melegebb helyeken jobb élni.
Ha shtf lessz a melegebb helyen pár hét mulva mindenki beteg lessz melegben sokkal jobban terjednek a dolgok. Ezzel szemben hidegben nem terjednek olyan gyorsan. Plussz ha valaki hozzà van szokva a hideghez az nem fog hetente lebetegedni...
Kevesebb ember is lakik a hidegebb helyeken ebböl következöen több fa viz stb van.

[Ordinis.Esse]

Azért vitatkoznék vele hogy a melegebb helyeken jobb élni.
Ha shtf lessz a melegebb helyen pár hét mulva mindenki beteg lessz melegben sokkal jobban terjednek a dolgok.

Melegbe nem kell fûteni, nem fagysz meg, tovább kibírod, mint hidegben, több a kaja..stb.

Ezzel szemben hidegben nem terjednek olyan gyorsan.

És annyi kaja sincs, a természet melegebb helyeken jobban és dúsabban burjánzik.

Plusz ha valaki hozzá van szokva a hideghez az nem fog hetente lebetegedni...

Ha meg nincs, akkor állandóan lázas lesz..

Kevesebb ember is lakik a hidegebb helyeken ebbõl következõen több fa víz stb van.

jaaa .. tényleg! az eszkimók halálozásának is a fõ oka a fáról való leesés..

De félretéve a viccet, egy melegebb, de még vizekben gazdag helyen jobbak a hosszútávú túlélési esélyek.
A rossz csak az , hogy ha beüt egy krakk, akkor minden rosszabb helyen lévõk oda vándorolnak és harc lesz.

[TMIB]

Azért vitatkoznék vele hogy a melegebb helyeken jobb élni.
Ha shtf lessz a melegebb helyen pár hét mulva mindenki beteg lessz melegben sokkal jobban terjednek a dolgok. Ezzel szemben hidegben nem terjednek olyan gyorsan. Plussz ha valaki hozzà van szokva a hideghez az nem fog hetente lebetegedni...
Kevesebb ember is lakik a hidegebb helyeken ebböl következöen több fa viz stb van.

Nem értek egyet. A melegebb éghajlaton a növénytermesztés sokkal inkább megoldható.

Ha csak néhány fok a különbség, akkor eső is van, ha meg van kút, patak, folyó, akkor kevésbé számít a csapadékmennyiség.

Északon a nyár is hidegebb. Itt most olyan volt a nyár, hogy volt hogy 12 fok volt nappal. Folyamatosan fáztunk bent a házban, ilyen nyarunk még sose volt. De egy lehűlés esetén néhány ilyen nyár eléggé visszalökné a gazdálkodást.

Nyáron nem szoktam beteg lenni. Ha van víz, akkor ki lehet bírni a nyarat. Télen a megfázás, tüsszögés, taknyosság, ízületi bántalmak, derékfájás, fejfájás, migrén, és sok minden más is előjön.

Ha a melegben betegségterjedés komoly probléma lenne, akkor a déli államokban mindenki betegszabadságra mehetne. Vagy ha Európát nézzük akkor Szicíliában, Spanyolország déli részén.

Én nyáron megvagyok a légkondi nélkül, de elég rossz mikor télen majd szét fagyok.

Viszont ha jön egy 5 fokos lehűlés, akkor ugye a déli részen sem lenne annyira meleg, hiszen ott is lejjebb menne a hőmérséklet néhány fokkal.

[Doom]

.....én úgy úgy vagyok vele ,hogy teljesen mindegy hogy hol vagy...ha rövid a katasztrófa,akkor jön a segítség.mindegy város vagy vidék...ha totális összeomlás..akkor elõbb utóbb vagy mész vagy elzavarnak,vagy menekülsz ... és te is fosztogatásból,guberálásból tengõdsz....örökre egy készlet sem elég...leáll az ipar,mezõgazdaság,egészségügy,szolgáltatáso k,törvény,állam.....nincs utánpótlás,nincs értelme termelni semmit mert kirabolnak.....egy dologban bízhatsz....hogy minél tovább kitart a szerencséd....

[mossberg-operator]

Ön hova bújna, ha jön a zombiapokalipszis?

http://index.hu/tudomany/egeszseg/20...iapokalipszis/

[venosz]

Nem értek egyet. A melegebb éghajlaton a növénytermesztés sokkal inkább megoldható.

Ha csak néhány fok a különbség, akkor esõ is van, ha meg van kút, patak, folyó, akkor kevésbé számít a csapadékmennyiség.

Északon a nyár is hidegebb. Itt most olyan volt a nyár, hogy volt hogy 12 fok volt nappal. Folyamatosan fáztunk bent a házban, ilyen nyarunk még sose volt. De egy lehûlés esetén néhány ilyen nyár eléggé visszalökné a gazdálkodást.

Nyáron nem szoktam beteg lenni. Ha van víz, akkor ki lehet bírni a nyarat. Télen a megfázás, tüsszögés, taknyosság, ízületi bántalmak, derékfájás, fejfájás, migrén, és sok minden más is elõjön.

Ha a melegben betegségterjedés komoly probléma lenne, akkor a déli államokban mindenki betegszabadságra mehetne. Vagy ha Európát nézzük akkor Szicíliában, Spanyolország déli részén.

Én nyáron megvagyok a légkondi nélkül, de elég rossz mikor télen majd szét fagyok.

Viszont ha jön egy 5 fokos lehûlés, akkor ugye a déli részen sem lenne annyira meleg, hiszen ott is lejjebb menne a hõmérséklet néhány fokkal.

Öregszünk

[Ihasz Laci]

varos kontra videk

nehany termeszeti katasztrofa esten (pl.: arviz, erdotuz, foldrenges) szerintem varosokban erdemesebb gondolkodni.
ezek a termeszeti katasztrofak helyi jelleguek szoktak lenni (amig egy ket telepules erintett). felpakolni amit kell es tunes a szomszed varosba, rokonokhoz vagy szallodaba. egy varos konnyen be tud fogadni ezres letszamu menekultet is es el is tudja latni oket. mig egy falunak erre csak mersekelten van eselye.

mindez persze csak akkor mukodik, ha a katasztrofa helyi es az orszag tobbi resze ep ahonnan van lehetoseg segitseget szervezni. ezt az allam meg fogja tenni es inkabb fog a varosokra koncentralni mint a kis falukra.

aztan ha jon egy orszagos meretu gebasz az megint mas kerdes.
ha orszagos meretu de rovid tavu (amit nehez elore tudni) akkor varos. a szolgalatok mindig a varosokat mentik eloszor.
ha orszagos es hosszu tavu akkor inkabb a videk. pl egy gazdasagi valtsag eseten egy videki falun talan egyszerubb a tuleles, foleg ha van egy kis gazdalkodas.
bar a pelda az ellenkezojet mutatja mint amit en gondolok a legutobbi gazdasagi valtsag alatt rengetegen koltoztek videkrol nagyvarosokba. ezt lehet azzal is magyarazni, hogy akik nem ertenek a gazdalkodashoz vagy nem is gondoltak ra mint lehetosegre azok probalkoztak a nagyvarosokkal. sok helyen a falukon sincs mar semmi nyoma a gazdalkodasnak, meg csak egy kis konyha kert sincs.

[GaborV]

vidék kontra város?
A falvak 90%-a pont úgy képtelen az önellátásra, mint a városok. Nemigen tudják azonnal megtermelni maguknak sem az ételt pláne más javakat nem (lö gyógyszer). Hosszú távú gebasz esetén egy átlagos község nemigen lesz jobb helyzetben mint egy átlagos város. Sõt, a venezuelai példa alapján a kisebb települések pont olyan gyorsan szétestek, mint a nagyok. A boltokat pont úgy 30 perc alatt kifosztották és a rendõrség se volt életképes sokkal tovább.

Sõt, nálunk az olyan mezõvárosias településeken mint Kiskunmajsa, Soltvadkert vagy éppen Kecel még több életképességet nézek ki, mint egy átlagos Bivajbasznádalsóból.

Ami mûködhet jobban az az igazán kis települések, tanyák világa ami inkább önellátó tud lenni.

Hozzáteszem jelenleg az látszik, hogy a polgárháborús/háborús eseteket kivéve leginkább a 72-168 órás idõtartalom az amin belül komoly gebasz esetén is történik valami. Kb a segélyek ez alatt érnek el a néphez.

[Doom]

vidék kontra város?

...na hát jó 5 év fórumozás után rájöttem,hogy ez a kérdés is ugyanolyan meddõ szócséplés,mint a "csoport vagy egyedül"..vagy a "raktározz kontra termelj" és még sorolhatnám.
Ettõl függetlenül érdemes áttárgyalni,de késhegyre menõ,sokszor személyeskedésbe csapó vitákat lefolytatni...értelmetlen!..
Miért?!
Q = évszak
W = az esemény kiterjedése
E = az esemény maga
R = az esemény idõtartama
T = a túlélõ kora
Z = a túlélõ körülményei (család,gyermek,pénzügyi helyzet,egészségi állapot.....)
U = a túlélõ felkészültségi szintje
I = szerencse
O = .......
P= .......
......
tehát túlélési esély % = (Q+W)*(R-E)/(T/Z)+(U*I)........

...jó nem?! Annyi a változó,...hogy csak változó van!

[doki]

És itt az I a legfontosabb... Ha mákod van megúszod, ha nem meghalsz. Lehet matekozni, de minden válság túlélõi teljesen vegyes csoportokból, személyekbõl állnak, nemtõl, kortól, felkészültségtõl stb. függetlenül.