0
Gaia kertje - Elõszó
Ez a könyv akkor kezdõdött, amikor egy olyan kertben jártam, amelyiknek olyan hangulata volt, mint az azelõtt látott kertek egyikének sem.Valami olyan elevenséget éreztem benne, mint amikor korábban trópusi erdõkben jártam vagy korall szirteknél búvárkodtam, ahol a sok összekapcsoló rész egy élõ és dinamikus egésszé áll össze. Természetes bõséget árasztanak ezek a helyek. Szomorú, hogy mennyire hiányzik ez az érzés minden ember építette tájból, bármerre is mentem..
Gaia kertje - A sövény
Gaia kertje - Õshonos kontra egzotikus
Gaia kertje 2. - A kertész ökológiája
Gaia kertje 3. - Találd meg a niche-t
Gaia kertje 4. - Kertészkedés a szukcesszióval
5 ???![]()
Gaia kertje 6. - A kerti biodiverzitás
Gaia kertje 7. - Az egynyári kert
Gaia kertje 8. - Az érett kert
Gaia kertje 9. - A talajképzés
Gaia kertje 10. Évelõk többszintes közösségben
Gaia kertje 11. - A feladatok halmozása
Gaia kertje 12 - A kulcslyuk
Gaia kertje 13 - A fûszerspirál
Gaia kertje 14 - Elágazások és hálók
Gaia kertje 15 - Élet az éleken
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
Sandy Cruz és Jerome Osentowski
Permakultúra
David Jacke - Eric Toensmeier:
Erdõkertek
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
Geoff Lawton - Bevezetés a permakultúrába
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
Gabe Brown - változatosság a király 1.
Korábban mi soha nem láttunk gilisztát a földjeinken, de a direktvetés, a fedõnövények és a szármaradvány hatásaként, amit talajvédelemként hagytam a felszínen, minden parcellánk teli lett gilisztával.Én voltam az elsõ direktvetõ a megyében, de mostanra Burleigh megye 75 százalékát direktvetéssel mûvelik, így láttuk az igazi fellendülést, ahogy megnõtt a no-till után érdeklõdõk száma.Gabe Brown - változatosság a király 2.Dr Nichols 2003-ban meglátogatott a farmomon és ahogy sétáltunk a földjeim mellett, mondta: “ Gabe, hosszú utat jártál be, de a talajod sosem lesz fenntartható állapotú, ha nem hagyod el teljesen a szintetikus mûtrágyákat.
Akkortájt már elég alacsony dózisokkal dolgoztam, de valamennyi mûtrágyát még mindig használtam.
Mindig mondom az embereknek, hogy törekszem a gyomirtás teljes elhagyására, de nem fogok szántani, hogy a gyommentességet elérjem. A szántás számomra egyszerûen túlságosan romboló hatású a talaj egészségére.Ebbõl adódóan beteg vagyok már a "fenntarthatóság" klisétõl, mit is akar bárki is fenntartani egy eleve leromlott állapotú erõforráson? Ennek semmi értelme.
Nekünk fel kell újítani és felépíteni talajaink az elkövetkezendõ generációknak, mert enélkül hamarosan nem lesz semmiféle mezõgazdasági termelés.ACRES USA Akkor tényleg nincs valami egyszerûbb recept?
BROWN Nincs, egyáltalán nincs. Annak ellenére, hogy néhány ember mit gondol a témáról, ez nem úgy mûködik. Viszont nem is annyira nehéz, mert amit tennünk kell, csak követni a természet mintáját.
A természet mintája a változatosság és az állatokkal együtt élõ folyamatok. Az állatoknál pedig nem csak a számosállatokra érdemes gondolni, hanem a rovarokra is.
Ha félreállunk a természet útjából és hagyjuk neki, hogy mûködjön, számos problémától megkímélhetjük magunkat, amivel mint termelõk szembesülünk naponta.A mi farmunkon termesztünk könnyen értékesíthetõ gabonákat, termesztünk fedõnövényt, húsmarhák legelnek, szabadtartású szárnyasok kaparásznak és vannak a méhészeink, akik a virágzó fedõnövényeket használják ki.
Megszámlálhatatlan lehetõség nyílik a különféle értékesítésre, miért kellene csak egy termékben gondolkoznunk?
Bármelyik példát tudnám említeni, de mondjuk a Kukoricaövben miért csak a 14 tonna kukoricát aratnánk le egy hektárról, miért nem tudnánk állatokat is integrálni a termesztésbe? Miért ne lehetne a fedõnövényeket és a méheket is használni ugyanazon a területen?
Teljesen õrült ötlet, hogy ne tudnánk etetni annyi embert, ez egy kereskedelmi félelemgerjesztés, hogy csak a jelenlegi módszerekben gondolkozzanak a termelõk.
Ez az ipari módszer nem mûködik, csak a tüneteket kezeli évrõl évre, egyre több és több inputtal a hozamok emelkedése nélkül.
Last edited by BragBOL; 01-27-2017 at 07:53 PM.
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
S.O.S. - Mentsük meg a talajainkat
"Világszerte egyre sürgetõbb kihívás a talajok széntartalmának pótlása és a termõréteg helyreállítása. Az ausztrál Dr. Christine Jones megoldási javaslata egy érthetõ, forradalmi perspektívába helyezi a természeti tájak egészségének javítását és a termelõ gazdaságok hatékonyságának növelését. Jones több évtizede segít innovatív földmûvelõknek és állattartóknak, hogy olyan talajmegújító mezõgazdasági rendszereket hozzanak létre, amelyek jelentõsen javítják a biodiverzitást, a légköri szén-dioxid megkötését, a tápanyag-visszaforgatást, a vízgazdálkodást és a termeléshatékonyságot."
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
| Thumbs Up |
| Received: 152 Given: 4 |
Jóféle![]()
Agrofórum - Az agrár-erdészetrõl dióhéjban
Zöldségtermesztés a gyümölcsfák sorközeiben a Hortobágy szélén (Nagyiván)
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
Az erdõtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedés problémájára - állítják svájci kutatók, akik szerint az eddig véltnél sokkal több, nem kevesebb mint 900 millió hektárnyi területet lehetne fásítani világszerte, aminek eredményeként 25 százalékkal csökkenne a légköri szén-dioxid mennyisége.
Hurrá!
De ha mindenütt telepítenének erdõket, nem csak az említett helyeken, akkor szerintem a klímaváltozás hatásait is lehetne csökkenteni...
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
| Thumbs Up |
| Received: 152 Given: 4 |
Nem lehet nagyban gépesíteni (illetve a magbombázás egyelõre csak kísérleti jelleggel mûködik) a telepítést, így nem nagyon lehet hatalmas pénzeket szakítani rajta. Amennyiben nem egyszerûen fákat, hanem ehetõ termésû fákat telepítenének, akkor a klímaváltozás hatásai mellett az állítólagos élelmiszerhiányt is le lehetne tudni. De az erdei környezetben a betakarítást szintén nem lehet nagyban gépesíteni, azaz nem lehet hatalmas pénzeket szakítani rajta.
Ezzel nagyjából meg is van az oka, hogy miért nincs felsõbb akarat ezen tevékenységek elvégzésére. Az alulról induló kezdeményezések pedig egyszerûen elhasalnak a lustaságon.
Egy másik érdekesség, az erdõégetés kapcsán, ha nem egyszerûen leégetik az erdõt, hanem faszénné alakítják át (amely minimális pluszmunka a hagyományos hamuvá égetéshez képest), és ezt a faszenet bedolgozzák a talajba, az így kapott magas széntartalom miatt gyakorlatilag a talaj nem tud kimerülni az intenzív szántóföldi mûvelés hatására sem, erre dél-amerikában vannak példák.
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?