Nõi és férfi szerepek a családban és a társadalomban

[Dream_walker]

Ez egy nagyon jó cikk, még én is rácsodálkoztam jópár részére, pedig eddig úgy hittem, hogy át tudom gondolni több szempontból is a véleményeimet, ismereteimet.

https://444.hu/2018/06/04/nem-a-karr...dnak-a-munkaba

[TMIB]

Én meg ezt találtam, hát nem tudom. Nehogy már a napsütés és a postán sorban állás valós indok legyen a gyerekvállalás ellen! https://wmn.hu/cikk/48817/

Komoly indok az, ha valaki egyszerűen nem akar, vagy szó szerint minimálbért se keres. De hogy nyáron süt a nap, az úgy van akinek komoly kifogás?

[mmilan21]

Én meg ezt találtam, hát nem tudom. Nehogy már a napsütés és a postán sorban állás valós indok legyen a gyerekvállalás ellen! https://wmn.hu/cikk/48817/

Komoly indok az, ha valaki egyszerûen nem akar, vagy szó szerint minimálbért se keres. De hogy nyáron süt a nap, az úgy van akinek komoly kifogás?

A cikkbõl:

Nem fogadom el azokat az érveket sem, hogy „a mai fiatalok nem képesek felelõsséget vállalni”. Hogyne lennénk rá képesek… csak nem vagyunk olyan hülyék, hogy eleve vesztes helyzetbõl induljunk.

Magyarul ezek szerint vesztesnek tartja magát, legalábbis azt a helyzetet amiben van.

Elég sok értelmetlen kifogása van arra hogy mit miért ne tegyen.

Ennyi erõvel én is lemondhatnék a csináld magad jellegû projektjeimrõl, mert nincsenek meg hozzá az elõre legyártott, boltban megvásárolható alkotóelemek és pénzem sincs megvenni mindent hozzá újonnan az utolsó csavarig. Durva hasonlat ez tudom, de õ is inkább a gyereknevelés anyagi részérõl beszélt és arról amit az állam, a többi ember és a boltok elé raknak.
Ezek külsõ korlátozó körülmények, amelyek között legtöbbször fel lehet nevelni legalább egy gyereket, ha az ember minimalizálja a szükségleteit, a párja is támogatja ebben, megvan hozzá a tartása és nem kívülrõl vár mindenre megoldást.

Meg azt mondja, hogy:

Baromira nincs kedvem ma szülni, amikor a fizetésembõl épphogy kijövök, és imádkozom, hogy ne üssön be semmi, de semmi krach, ami nagyobb kiadással járna, és hitelért kelljen folyamodnom.

Ez valószínûleg így is van. Remélhetõleg egy ilyen krach majd helyreteszi a gondolkodását és végre rájön hogy nem a megfelelõ helyen van és a mindennapjaiban a kényelem elhatalmasodása fokozottan kiszolgáltatottá tette minden tekintetben.
A túlzott kényelem az igények irreális (mesterséges) megnövekedésével szokott járni, így aztán nem csoda hogy nem marad semmi a pénzébõl a hó végére.

Jobban élünk anyagi szempontból mint mondjuk 40 évvel ezelõtt, de tudjuk hogy a kényelem az nagy úr tud lenni. Régen 2-3 havi fizetés volt egy TV, most meg egy átlagos fél havi fizetésbõl (60 ezer Ft) már egész jó készülékeket lehet venni, persze nem 80-100 colos képernyõvel és 4K felbontással.

A lakások/albérleti díjak sok helyen irreálisan manapság, ez talán az ami a leginkább drága lett a sok felesleges kütyü után csak persze.

Felmerül bennem az a kérdés, hogy egy hozzá hasonló anyajelöltnek tényleg fontosabb a magas anyagi színvonalú (kényelmes) élet megtartása, mint hogy legyen legalább egy gyereke, akit fel is nevel(ha akar egyáltalán)?

Az is mondjuk érdekes hogy nincsen párkapcsolata - a szövegébõl nekem legalábbis ez jött le és az hogy nem tetszik neki a jelenlegi helyzet, viszont változtatni sem akar rajta, mondjuk egyéni szinten.


Nyilván most csak egy oldalról fejtettem ki a véleményemet, mert sok más tényezõ is van ami közbe szól a gyerekvállalásnál.

[TMIB]

Így van. Aztán ott a kérdés, hogy ha semmilyen kötődést nem is érez Magyarország iránt, akkor miért nem lép le nyugatra? Az írásából ítélve nem hiszem hogy túl nehéz lenne neki, de akkor miért nem teszi meg?

A másik kérdés pedig, hogy sok fiatal 30 éven túl is a szüleivel él. Na már most, aki középiskolát végez, az 18 évesen, aki meg főiskolát, az 22 évesen elkezd dolgozni. Ha nyomja az ipart és a szüleivel él, és mindent félretehetNE, akkor miért nem teszi? Még ha minimálbéren is él és költ a fizetéséből 10-15 ezret. 10 év alatt akkor is összejön 10 millió Forint. Ami (ha nem is egy budai villára), de kelet-vidéki lakásra is elég lenne. Vagy 1 nyugat vidékire.

Voltak haverjaim, akik a szüleikkel éltek, dolgoztak is, alig adtak belőle haza valamit, ha egyáltalán, de mégis, 1 héttel a fizetés után már semmijük se volt, mert elitták. Na mármost, így tényleg nehéz ügy hogy összejöjjön egy ház. Aztán panaszkodhatnak hogy nincs otthon amiben családot lehetne alapítani.

Persze, nem általánosítok, csak azt mondom hogy SOK ilyen van. Személyesen is ismerek ilyeneket, nem is keveset. Volt aki Írországba ment évekre, de egy fillért nem gyűjtött össze, mert ott marhára drága a cigi, és ő meg láncdohányzott. Tehát éveken át dolgozott és aztán hazament egy fillér nélkül. És neki már volt gyereke is, és elméletileg azért ment ki, hogy a gyereknek keressen pénzt, de elköltötte az egészet cigire. 15 Euró / nap, 2 éven át.

Amúgy ahogy írod, aki NAGYON akar gyereket, annak lesz is (ha az egészsége engedi).

[TMIB]

"Az apák fele több időt töltene gyermekével az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának felmérése szerint. A gyerekek életében nagyon fontos a megfelelő apakép, de a mai iskolákban, óvodákban többnyire nők dolgoznak – fűzte hozzá. Elmondta: a felmérésben arról is kérdezték az apákat, hogy milyen mértékben vesznek részt a gyermeknevelésben.

A válaszadók 75 százaléka az altatást, 66 százaléka a pelenkázást, 60 százaléka a főzést, 58 százaléka az öltöztetést vállalja magára. A felmérésben 15 százalék körüli volt azoknak a férfiaknak a száma, akik GYES-re mentek, miután párjuk szült." (MTI)

[Dream_walker]

Én mindenben igyekszem részt venni, szerencsére elég jól sikerül is. Néha megy az anyázás a melóhelyen, hogy nem vagyok hajlandó sokat túlórázni, hogy otthon is lehessek a családdal, de hát nem baj ez, anyázás mindenhol van, aztán mégsem szakad le az ég

[TMIB]

Újra és újra látom megosztva a szöveget Facebookon, hogy "A magyar férfiaknak csak a 14%-a segít rendszeresen a házimunkában."

Mindezt egy felmérésre alapozzák.

De az már nincs odaírva, hogy ez kelet-Európai szempontból átlagos.

Az meg fõleg nincs beleírva, hogy a magyar nõk egész Európát tekintve végzik a legkevesebb házimunkát, az összes többi európai nõhöz viszonyítva.



https://ec.europa.eu/eurostat/cache/...4vN1negY-9kkOU

Ügyesen megy az uszítás a magyar férfiak ellen, épp csak a forrás inkább a nõknek kínosabb mint a férfiaknak.

A felmérés ráadásul a különbségeket akarja bemutatni, hogy hol van a házimunkában a nõ-férfi között a legdurvább helyzet. Magyarország csak a 11. a 28-ból. Aminek elvileg örülni kellene.



Ki mennyit szokott otthon házimunkát végezni? Nálunk az asszony mos és mosogat, de a többi dologban én is ott vagyok. Néha fõzök, csinálok neki rántottát, ilyenek. Porszívózás, macskák etetése, meg utánuk takarítás. Szemétkivitel, papírszemét-égetés, kinti munkák, dolgok megjavítása, karbantartása, stb.

[Alpha]

A fõzést, mosást, mosogatást, takarítást 90 %-ban feleségem csinálja. Gyereket közösen neveljük. Új dolgokbeszerzését, használt cuccok értékesítést, ezekkel járó konfrontációt én csinálom. Minden javítás, barkácsolás, favágás az enyém. Fûnyírás és kutyaetetés közös.
Nálunk nincs olyan, hogy csak nõi vagy csak férfi munka. Olyan van, hogy inkább nõi és inkább férfi munka.

[Dream_walker]

Igazából mi mindent közösen csinálunk, illetve pontosabban megfogalmazva, mindkettõnk csinál mindent.
Én egyedül a vasalást nem szoktam, mert azt teljesen értelmetlennek tartom, és nekem különben is jól áll a gyûrött ruha.
Feleségem a fûnyírást, favágást kerüli, de inkább azért, mert az erre felénk amolyan közösségi dolog a férfiaknak, összejövünk, sörözünk közben, inkább program, mint munka.

[TMIB]

Elgondolkodtató kép. Optimális helyzetben valóban így van. (Remélem nem túl "Facebookos" a kép és elfér itt.)