Zöldségtermesztés

[fater.lajos]

Hidropóniának hívják a módszert. Salátát sok felé termesztenekvízen úszó lyukacsos tálcára tett maggal. Azt hiszem ez a legrégebbi. Amit én is láttam, az Egyiptomban retek volt vízkultúrás üvegházban (nem fûtötték...). De van olyan is, hogy föld helyett égetett kerámiagolyókat használnak.
Krumplit termelhetsz betonon is. Szórd szét a szalmát arra a vetõkrumplit és ismét szalmát. Már csak locsolni kell. A youtub-on errõl sok videó van. Ha szalma nincs, akkor valami más fedõanyag is jó lehet...

[cattaro]

Azt értem hogy nem kell napfény, mert az UV alatt is megnõ egy növény, de föld nélkül hogy? Igaz, arra is emlékszem hogy második osztályos kisiskolás koromban babot csíráztattunk és nem földbe tettük, hanem ecettel locsoltunk meg egy vattát és abba tekertük a babot. Bár nem tudom hogy egy kifejlett növénynél ez hogy mûködne. Már ha egyáltalán ez a koncepció ami alaján 3 mázsányi zöldséget "állítottak elõ".

A cikkbõl is kiderül, hogy tápoldatra van szüksége a növénynek, tehát tkp. "ugyanazokat" az anyagokat megkapja, mert meg kell kapnia, mint amiket a természetes/trágyázott talajból kivonna.

[bel]

föld nélkül hogy?

Szia,

Sajnos manapsag egyre tobb olyan aru van a boltokban, amit igy termelnek, meg is erzodik az izukon, illetve az iz hianyan.

Bel

[FarosCsirke]

Egyelõre én nem tudom mi lesz, mert a fû is alig nõ ki a ház körül. Ilyen fura, homokos talaj van.

http://cuccos.com/hobby/index.php?op=dyncont&contid=301

Tanulmányozd a magaságyásos technológiát, majd ötvözd a fentivel!

[FarosCsirke]

Igen, a lehetõ legkevesebb hozzáadást igénylõ tárolással kísérleteznék. Pl. lehet hogy eltárolok 20 évre elegendõ cukrot, de mi lesz 20 év múlva? Ha nincs elég élelem, nem hiszem hogy bárki is cukorgyártással foglalkozna, tehát ha most nincs, akkor 20 év múlva se nagyon lesz, cserélni sem tudok majd. Viszont annyi idõ alatt már bõven rájöhetek hogyan oldom meg cukor nélkül. Aztán ha elfogy, konstatálom, hogy elfogyott és élem tovább az életem.
Só viszont talán jobban hiányozna, de abból elképzelhetõ hogy beindul valamiféle kereskedelem, elõállítása egyszerûbb, mint a cukoré, és bár Magyarországon nincs sóbánya, de a szomszédban azért akad.
Ti mennyi sót és cukrot tároltok? Hogy számoltok?
Nagyszülõk náluk 50-50 kg-ot spájzoltak be a háború után, de nagy részét ki kellett dobni miután elhunytak, nem tudtuk átvinni máshova tárolni.
A másik probléma az üveg. OK, hogy pl. elteszel a padlásra 3x annyi befõttes üveget, mint amennyire szükséged van, de azok is eltörnek egy idõ után. Kerámia edényeket meg szerintem ha tudnánk is készíteni, kevés embernek van a közelében megfelelõ alapanyag ill. fazekas felszerelés, égetõ kemence. A mostani keramikusok se biztos, hogy kisujjból kiráznák a megfelelõ elegyet és formát ahhoz a kancsóhoz, ami pl. ecetkészítésre alkalmas.

Szia!
Bár nem mostani hozzászólás, de elmondom, én hogyan csinálom.
Kétmillió befõttes üveg sorakozik nálam, de a gyorséttermekbõl rendszeresen kundészok mûanyag vödröket, 5-10 literes kiszerelésekben, savanyúságot elrakni azokban is érdemes ínséges idõkben! Továbbá léteznek azok a receptek, amik ún. beledobálós módszerrel az éppen akkor érõ zöldségeket savanyítják, azokat is ilyen vödrökben szoktam elrakni, kisebb dinnyéknek, patiszonnak, ilyesmiknek például ez a legmegfelelõbb. Nálam rendkívül bõ termés van mindig, ezeket a vödröket elcserebelélem. Magunknak természetesen üvegekben tartósítok, de volt alkalom, hogy olyan potom áron jutottam karfiolhoz, hogy ilyen vödrökben raktam el, és elfelejtettük, négy éves karfiolt ettünk kifogástalan állapotban!
Érdemes tehát hordókat és vödröket raktározni!
Éttermek, pizzériák naponta termelik ki, egy kis házi tojásért/zöldségért cserébe szívesen félretesznek jónéhányat, de a neten árulják is ezeket fillérekért a rátermettebb melósok, érdemes körülnézni ezügyben!