Élet a csatornában

[fater.lajos]

Én ilyesmi szennyív/esõelvezetõ csatornákra gondolok:
http://www.museumofthecity.org/wp-co...Rome-Sewer.jpg

Magyarországon is ilyenek a szennyvíz vagy a esõvízcsatornák ?

A helyszínen kell kivizsgálnod. Pl itt: http://www.nagyvenyim.hu/vizikozmutarsulat/terkep.jpg

[nevko]

:-)

Az a valamelyik orszag konkretan Magyarorszag. M2 es M3 metrok.

Ha erdekel, irok rola reszletesebben.

Kedves bel!

Érdekelne!!!

[bel]

Szia,

A hideghaboruban az volt az elkepzeles, hogy haboru eseten akit lehet, azt elkuldenek Budapestrol (meglepo modon Magyarorszag legertekesebb dolgai a hideghaboruban a Duna hidak, es mivel ebbol Budapesten van a legtobb, ezert ezt nagy erovel tamadtak volna), vagyis pl. az osszes gyerek elkerul innen, es persze veluk egyutt az osszes tanar is.

Azonban (akkor meg) tele volt Budapest fontos gyarakkal, amiket nem kivantak bezarni, ezert jelentos lakossag maradt volna a fovarosban tovabbra is, akiknek valami vedelemre volt szukseguk.
Ide tartoznak a regi pincek (ezeknek mar a 30-as evekben is kotelezo volt kibirniuk a romterhet, vagyis kozvetlenul bennuk robbano bombatalalatot ugyan nem, de a felettuk levo hazat lerombolo bomba hatasat igen), minden modern haz ovohellyel epulhetett csak, sok munkahelyen is volt ovohely.
De a legnagyobb polgati vedelmi objektum a 2 metro (M2, M3).

Nagyon okosan minimalis koltsegbol epitettek meg ezeket ovohelynek, szinte csak az ajtok kerultek penzbe!
Ugyanis elsodlegesen a metroszerelvenyek HELYETT helyeztek volna el az embereket.

Vagyis legiriado eseten aramtalanitjak a vonalakat, a tomeg leozonlik a metroallomasokon keresztul a sinekre.
Majd hatalmas ajtokkal le zarjak a metroallomasokat, illetve a metroallomasok kozott szinten igen komoly ajtokkal szakaszoljak azt (ez kulonosen fontos a Duna szintje alatt, hiszem egy esetleges folyami talalat eseten vedeni kell az elarasztastol a vonalat). Jopar eve meg rendszeresen gyakoroltak a metro dolgozoi az ajtozarast (ez nem egyszeru, hiszen elso lepeskent fel kell szedni az ajto utjaban talalhato sint!) Gondolom, az elmult par evben Polgari Vedelem osszeomlasaval ez a tudas is megszunt.

Minimalis mennyisegu sajat (vizmutol fuggetlen) kuttal rendelkeztek, amivel epp-hogy eleg mennyisegu, epp-hogy elfogadhato minosegu ivovizet tudnak adni a bent levoknek, illetve kis mennyisegu WCvel is rendelkeztek.

Volt levegoszures is, hatalmas aktiv szenes szurok voltak (egyenkent mint egy kisebb hordo), amikkel egy rovid ideig tudtak szurni a levegot (hatalmas kapacitas kellett volna hosszabb idore).

Aramellatast egyreszt az biztositotta, hogy az orszag szamos pontjarol lehet a metrot taplalni (kis tulzassal, ha az orszag barmelyik reszeben van aram, akkor a metroban is van), masreszt a szellozteto-veszvilagito berendezeseket hatalmas sajat generator(ok) is ellattak. Bekeidoben viszonylag keves uzemanyaggal (par orara eleg).

Most hirtelen ennyi jutott az eszembe, sajnos fotozni nem lehetett.

ui. nem teljesen ide tartozik, de eszembe jutott: a NATO europai eroi sokkal gyengebbek voltak, mint az oroszok, ezert magatol ertetodo modon mindenki arra keszult, hogy az oroszok fognak tamadni, pontosabban a Varsoi Szerzodes, aminek mi is a tagjai voltunk. Ezert klasszikus ertelemben vett tamadastol nem kellett felteni az orszagot, viszont azzal szamolni kellett, hogy a NATO orszagok elemi erdeke, hogy lassitani tudjak a tamadast. A Del-Europai iranyban ennek a legjobb modja a Duna hidak pusztitasa lett volna, mivel igy ha nem is megakadalyozzak, de hatasosan lassitjak az elorenyomulast. A orszagban szinte kizarolag ezeket a hidakat tamadtak volna, persze atom fegyverek bevetesevel. Es ezert volt az orszagban rengeteg pontonhidpeito ezred, hogy csokkentsek az elparolgott hidak okozta lassulast.

Bel

[fater.lajos]

Bel!

A metró alagútjait, mindenki betervezte óvóhelynek. Keleten és nyugaton is. Hosszú távú ott-tartózkodásra a légcserélõ nem volt alkalmas. Az csak idõ meghosszabbításra alkalmas ezekben az óvóhelyeken. Van rá módszer hogy kiszámolják hány embernek hány óráig van ott levegõ, aztán kampec.
Vitatkozom is veled!
Nem azért voltak hidász alakulatok nagy számban mert a Duna hidakat akarták kiváltani. Egy polgári híd használata kockázatos. Eleve beépítették a robbantó üregeket. Átvonulás elõtt tûzszerészekkel ellenõrizni fél-egy nap? Az átvonuló erõk könnyen számolhatóak. Egy harckocsi zászlóaj 31 harckocsi, 3 harckocsi vontató meg még vagy ötven egyéb jármû. A legnagyobb Duna hídra egyszerre hány tankot mernél ráereszteni hadi helyzetben? Milyen jó kis koncentrált célpont.http://ritkanlathatotortenelem.blog....pi_erdekes_224
No, ez egy békés kép egy zászlóaj nehéz gépeirõl...

Szóval, a sereg csak a saját hídját használja hadi helyzetben. Keletre is meg nyugatra is...

[törölt tag -gl]

Egyébként gyakran hallani olyan híreket, hogy elhagyott pincéket, vagy alagutakat találnak meg, általában úgy, hogy ezek beomlanak. Kíváncsi lennék, hogy a természetben barlangokat, vagy egyéb dolgokat nem lehet-e e találni mondjuk valamiféle talajradarral vagy más feltárási módszerrel. A barlang téma engem is nagyon érdekel.
Egyébként egy ideje a balatonnál bérelek egy présházat és télen elég jó túlélõ környezet lehet, mert gyakorlatilag üres az egész mint a sír, és a legtöbb létesítmény (kempingek, strandok) nincsenek úgy védve mint egy nagyvárosi akár parkolóház, vagy építési terület, teljesen átjárható. Egyik télen valamelyik strand öltözõjébe jutottam be és ott ücsörögtem néhány óráig, egy pisszenést sem lehetett hallani csak a helyi állatok hangját akik ilyenkor kimozdulnak a partra.
Tökéletes.
Ha szezonon kívül (szeptembertõl áprilisig) történik valami tejjel mézzel folyó kánaán lehet túlélés szempontjából.

[Zöld Október]

Vízépítésben, valamint víziközmû-építésben voltam 4 évig mûvezetõ. Minden eszembe jut a csatornáról, csak az élet nem. Még ideiglenesen sem.

[Alpha]

Egyébként gyakran hallani olyan híreket, hogy elhagyott pincéket, vagy alagutakat találnak meg, általában úgy, hogy ezek beomlanak. Kíváncsi lennék, hogy a természetben barlangokat, vagy egyéb dolgokat nem lehet-e e találni mondjuk valamiféle talajradarral vagy más feltárási módszerrel. A barlang téma engem is nagyon érdekel.
Egyébként egy ideje a balatonnál bérelek egy présházat és télen elég jó túlélõ környezet lehet, mert gyakorlatilag üres az egész mint a sír, és a legtöbb létesítmény (kempingek, strandok) nincsenek úgy védve mint egy nagyvárosi akár parkolóház, vagy építési terület, teljesen átjárható. Egyik télen valamelyik strand öltözõjébe jutottam be és ott ücsörögtem néhány óráig, egy pisszenést sem lehetett hallani csak a helyi állatok hangját akik ilyenkor kimozdulnak a partra.
Tökéletes.
Ha szezonon kívül (szeptembertõl áprilisig) történik valami tejjel mézzel folyó kánaán lehet túlélés szempontjából.

Az alföldön egy nagy tó mellett van nyaralónk! (Néhány száz nyaraló van "kis várossá" tömörülve. Aszfaltozott, közmûvesített utcák)
Télen több alkalommal is szoktunk menni, megnézni, hogy minden rendben van-e.
Én se szoktam mozgást tapasztalni, szinte teljesen kihalt a vízpart. Viszont mivel szezonális épületekrõl van szó, így nem valószínû, hogy sok étel van otthagyva bennük. A másik meg az, hogy fûtés sem megoldott ezek az épületek egy részében.
Én akkor választanék télen vízparti ingatlant, ha bújkálnom kellene valaki(k) elõl.

[Parasztcipo]

Nem értek hozzá, de van ismerõs aki ezzel foglalkozik. Geofizikus. Létezik hozzá mûszer, de fogalmam sincs, hogy milyen hatékonyságú vagy pl. milyen árban van Az viszont biztos, hogy csak szakembernek van értelme ilyesfajta feltárással foglalkoznia, õ több területen is kiválóságnak számít. Legközelebb ha találkozunk, megkérdezem mi a mûszer neve, és akkor akit érdekel rá tud keresni.
Érdekes még, hogy sokszor megjelenik hírekben, hogy a piramisokban lehet találtak rejtett kamrát röntgen módszerrel. De aztán sosem mondják biztosra. Valószínûleg túl vastagok a kövek bármi komolyabb mérésre, mert anyagi fedezetük tuti van a legjobb cuccokra.

[törölt tag -gl]

Nem értek hozzá, de van ismerõs aki ezzel foglalkozik. Geofizikus. Létezik hozzá mûszer, de fogalmam sincs, hogy milyen hatékonyságú vagy pl. milyen árban van Az viszont biztos, hogy csak szakembernek van értelme ilyesfajta feltárással foglalkoznia, õ több területen is kiválóságnak számít. Legközelebb ha találkozunk, megkérdezem mi a mûszer neve, és akkor akit érdekel rá tud keresni.
Érdekes még, hogy sokszor megjelenik hírekben, hogy a piramisokban lehet találtak rejtett kamrát röntgen módszerrel. De aztán sosem mondják biztosra. Valószínûleg túl vastagok a kövek bármi komolyabb mérésre, mert anyagi fedezetük tuti van a legjobb cuccokra.

Kiderült már valami info hogyan lehet ilyen üregeket felfedezni?