Egészséges ivóvíz

[raktaros]

Gondolom vezetékes víz helyett márkás "ásványvízzel" nem merik megcsinálni, még beperelnék õket

[raktaros]

Ezek a berendezések nem a káros szennyezõdést távolítják el a vízbõl, hanem mindent. Az összes szükséges ásványi anyagot és nyomelemet is. Szerintem ez felesleges.

Aztán a drágábbik ozmózisos szûrõláncba tesznek visszasózó patron hogy ne legyen olyan xar desztillált víz íze.
(Teszkóban éppen a napokban láttam a leárazott polcon ilyen utánsózó patront ha jól emlékszem 93%os leértékeléssel 90ft körül )
Nekem sima 4 lépcsõs van, de az ioncserélõs vízlágyító patron repült ki belõle, mert attól is olyan kesernyés lett mint a deszt. víz.
Érdekes, azért van akinek ásványi anyagok nélkül jobban ízlik...

[Zacskóbicska]

A kicsapatás egy létezõ vízdesztillálási módszer. Gyorsan és olcsón lehet vele vizet nagy mennyiségban desztillálni, de nem emberi fogyasztásra. Egy akvarisztikai boltban el tudom képzelni, mert a halaknak szánt semleges víz így elõállítható és utána a megfelelõ minõségûre "beásványozni".

A kicsapás nem desztillálási módszer. A desztillálás az, amikor a vizet elforralod, majd a vízgõzt lecsapatod. Hasonlóan, mint a pálinkafõzésnél. A példán bemutatott víztisztító rendszerek az ipari gyakorlatban sehol sem terjedtek el. Pusztán elektromos áram felhasználásával a vízben lévõ szennyezõk nagy többségét nem lehet hatékonyan eltávolítani. A bemutatott rendszernél nyilvánvaló, hogy az elektródából valamilyen vegyszer adagolódik még a vízbe. Attól lesz színes a víz. A kicsapódott kálcium, magnézium, (nátrium és kálium, ammónium ami sosem csapódik ki) nem lehet színes egy vízbõl. Próbáld ki: forralj el két liter vizet egy edényben. Ami az edényben marad "vízkõként", abban benne van gyakorlatilag minden, ami korábban a vízben volt a vízben oldott gázok és a vízmolekulák kivételével. Ez a vízkõ is fehér, vagy sárgás. Ha sárgás, akkor az a vízben oldott vastól, mangántól lehet.

[Zacskóbicska]

Na mondom elég sok a felsorolásban a méreg, megnézem a mennyiségeket a belinkelt hivatalos pdf-ben, de biztos csak mikrogrammnyi, ami még nem árt...
A következõ anyagok mérgezõek "nagy" (mg) mennyiségben: hidroxid (marónátron, szalmiákszesz összetevõje, a vízben elõforduló nátriummal, ammóniummal), fluorid, bromid, nitrát, ortofoszfát, szulfát, nitrit, ammónium, mangán, kálium. (A klorid sem túl egészséges pár mg-nál nagyobb mennyiségben). Ezekbõl a következõk, amik túl nagy dózisban vannak jelen a mintában: klorid, bromid, nitrát(!), ortofoszfát, szulfát(!), ammónium határértéken, kálium.

Magyarország legnagyobb részén a vizek közvetlenül, tisztítás nélkül fogyaszthatók, ami igen elõkelõ helyezést ad nekünk Európában. Fáj is a foga sok nagyorrúnak a magyar vízkészletre, nyilvánvaló. Ami a vizekkel a legnagyobb gondot szokta okozni, az a jelentõs nehézfém tartalom. Ott van ilyen, ahol sok a nehézfémet (higany, ólom, ón) tartalmazó ásvány, vagy érc, ill. ott, ahol a galvániszapot rendszerint kihordták a vízbázis forrására, mint pl. egykori, de újra törekvõ miniszterelnökünk tulajdonában is lévõ, a védett karsztba ásott bányába a veszélyes hulladékot. A bromidok Magyarországon nem jellemzõek. Sajnos a jodidok is túlzottan alacsony értéken vannak a legtöbb helyen, Magyarország alapvetõen jódszegény élõhely. Errõl most nem írok, ha kell, majd máskor egy másik topikban, mert ez nagy mise, de addig se szedjen jódot senki!
A nitrát eredetét tudjuk. Egy része a túlzott kemikalizálásból származik, másik része a villámlás során keletkezett salétromossavból kerül a földre, ill. egy további részüket a pillangósok termelik a talajba. Mint pl. az egyre jobban uralkodó akác is. De a nitrát nem olyan veszélyes, inkább csak a gyerekekre. A nitrit jelenléte a vízforrás közelében lévõ bomló szerves abnyagból származik, ugyanígy az ammónia jelenléte is erre hívja fel a figyelmet. Ott már baktériumokra, toxinokra is számítani kell.
Ami ma kardinális kérdés az elsõsorban az Alföldön lévõ kutak egy részénél tapasztalható természetes eredetû arzén szennyezõdés és annak eltávolítása. Kis koncentrációkról van szó, de az uniós normáknak meg kell felelni, amik szigorúbbak a korábbi hazai normáknál. E normák betartása jelentõs költségvonzattal bír a vízmûveknél manapság.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a vízbõl a teljes keménységet adó sótartalom eltávolításával (Ca, Mg karbonátok, hidrokarbonátok és szulfátok) gyakorlatilag "mérgezõvé" teszzük a vizet. Ez az ioncserélt víz. Azért kedvezõtlen az élettani hatása, mert a só nélküli víz is szeretne sót szerezni magának, amit a szervezetbõl von ki. Hol van a Ca és Mg a szervezetben? Hát pl. a csontokban. A következményt gondolom, nem kell ecsetelnem, de érdemes jól megjegyezni: A DESZTILLÁLT ÉS AZ IONCSERÉLT VÍZ LEGFELJEBB VÉGSZÜKSÉGBEN FOGYASZTHATÓ ÉS CSAK ADDIG, AMÍG A VÉGSZÜKSÉG TART!

[fater.lajos]

Tudomásom szerint a Nestlé a Bonaqua vize világszerte egyforma minõségét úgy biztosítja, hogy a helyi vizet desztillálja (Ioncseréli) és ehhez adja hozzá a saját sóját. Na egy kis ilyen multi ion csomag nem lenne rossz amikor desztvizet kell fogyasztani.

[raktaros]

hírtv 17.30 panaszkönyv-ben pont a csapvíz vs. vízszûrés téma.

[Zacskóbicska]

"Na egy kis ilyen multi ion csomag nem lenne rossz amikor desztvizet kell fogyasztani. "
Jó ötlet, nagyjából kivitelezhetõ. 1 liter desztvízhez adj hozzá 1 db. magnesium+ és 1 db. kálcium + pezsgõtablettát. Igaz, hogy lesz a löttyben még némi citrát és nátrium is, de az nem lényeges.

[A. L. Ias]

A kicsapás nem desztillálási módszer.

Elnézést a pongyola fogalmazásért, nem desztilláló, víztisztító. Azért használtam a desztillálás szót, mert ahhoz hasonló vizet kapunk. És abban is pontosításra szorul, hogy elektrolízises kicsapatás, ami különbözik a kémiai kicsapatástól, ahol vegyszert adnak a folyadékhoz, hogy megkösse a lebegõ szennyezõdéseket.
A szóban berendezés mûködési elve, hogy a két elektródát az elektrolitba (jelen esetben csapvízbe) merítjük és egyenáramot kapcsolunk rá. Az elektrolitban oldott ionok az elektródák felé vándorolnak az erõtér hatására. Az anionok az anód, a kationok a katód felé. A fémionok kiválnak a katódon és reakcióba lépnek az elektródtérben található anyagfajtákkal (forrás). Ezek színezik meg a vizet. És köszönöm, hogy a korábbi hozzászólásomban példaként felsorolt listát pontosítottad, mi csapódhat ki az oldatból, én csak felsoroltam a hivatalos vizsgálatban felsorolt anyagokat nem tud és nem vizsgálva azok tulajdonságait.
A berendezésen vas és aluminium elektródák vannak. Csak vas és alumínium elektródaanyagot old a vízbe. Fórum információ szerint szerint 1000x-es növekedés. (forrás)
És az berendezés nem víztisztításra szolgál, csak bemutatja, hogy mennyire koszos a csapvíz (illetve ásványvíz, gyógyvíz, termálvíz, stb...) és ehhez képes mennyire tiszta az általuk forgalmazott berendezés által fordított ozmózissal megszûrt víz.
És mindenféle tüske nélkül, csupán a pontosítás érdekében itt a desztilláció szócikke a Wikipédiáról. Ez azért jóval szerteágazóbb módszert taglal, mint a víz elpárologtatása, majd visszahûtése.

[Zacskóbicska]

Igen, a hivatkozott forrásod bõvebben taglalja a desztillációt, az általam használt nyelvezetnél tudományosabban. Nem volt célom a desztillációról értekezni, de az általad hivatkozott forrásból is idézhetõ a következõ:
"A desztilláció a folyadékelegy forrásban tartásán és a gõz cseppfolyósításán, lecsapatásán alapszik."

Tartalmát tekintve én sem írtam mást

Az elektródás módszer, amirõl írsz, minden esetben meg fogja színezni a vizet, ha az nem desztvíz, ugyanis ez utóbbi nem vezeti jól az elektromos áramot, nincs mit kiválasztani belõle sem az anódnak, sem a katódnak, hacsak nem a víz alkotó részeit, a hidrogént és az oxigént. De mint írtam, a desztvíz rendszeres fogyasztása nem is akármilyen egészégkárosodáshoz vezet.

[TMIB]

Valamennyi káros anyag mindig lesz a "tiszta vízben". Ne felejtsük el, hogy ez ivóvíz, megiszod, se rövid, se hosszú távon nem lesz tõle bajod, de ha speciális akármikkel hozzányúlnak, akkor biztos elszínezõdik valamennyire.

Ha minden egyes kis biológiai izé megbetegítené az embert, akkor mást se innánk csak 70 fokos pálinkát. Abban gondolom nem telepszik meg az egysejtû.