Hit és vallás

[Ged]

A nyugati, latin rítusú katolikus egyház és a keleti, nem latin rítusú kereszténység (katolikus vagy ortodox)

Nem tudom szándékos-e, de nem említetted a protestáns ágat. A wiki szerint a világ 32%-a valamilyen keresztény felekezethez tartozik, ezzel a legnagyobb vallás. Ezen belül a római katolikus dominál (17%) második a protestáns, mint a református, evangélikus (6%) és csak a harmadik a görög katolikus (3,5%)

A protestáns ág pont a római katolikusoknál jellemzõ mindenféle visszaélések miatt alakult ki. Náluk nincs cölibátus, szerényebb külsõségek, nincs egyházfõ, vannak nõi papok (pontosabban lelkipásztorok)

[P. Dude]

Hát, csak az 1054-es eredeti szakadást vettem alapul, a további szektásodásokra nem tértem ki.

Napjainkra nagyjából 34 ezer kisebb keresztény vallás létezik a kereszténységen belül. Pszichiátriai szempontból azonos jellemzõkkel bírnak.

[TMIB]

Emlékszem egy régi sorozatra, azt hiszem Rózsák Háborúja volt a címe vagy valami hasonló

Megtaláltam. Tövismadarak



Kisgyerek voltam amikor ment a tévében.

[P. Dude]

A homofób bíborosok nagy része meleg, és ez csak a jéghegy csúcsa

Ez egy érdekes könyv lehet. És megint azt mondom, hogy ne azt nézzük, hogy a 444 cikkét linkeltem be. Elolvasva az ismertetõ korrektnek látszik.

Hangsúlyozom: a melegekkel nekem nincs bajom. Az viszont nyilván vállalhatatlan, hogy egy cölibátust hirdetõ globális intézmény a valóságban Kék Osztriga bárként mûködik.

Azt is hangsúlyozom, hogy a könyv sem talált közvetlen összefüggést az egyházi pedofília és a buzulás között. Csak közvetett összefüggésrõl ír: sokszor azért tussolják el a pedofília botrányokat, mert a meleg kalandokban érintett egyházi vezetõk a saját titkaikat féltik. Úgy értve, hogy õk maguk nem pedofilok, de mondjuk hímringyókhoz járnak stb. És ezért nem mennek bele a pedofil ügyek felderítésébe. Úgy vannak vele, hogy mindenki csinálja csöndben a maga üzekedéseit. Rohad az egész egyház.

Itt pedig a szerzõvel beszélget a 444: "Nem a meleg bíborosokat akartam outolni, hanem az egész Vatikánt, a képmutató rendszert"

[Rozsomák]

A homofób bíborosok nagy része meleg, és ez csak a jéghegy csúcsa

Ez egy érdekes könyv lehet. És megint azt mondom, hogy ne azt nézzük, hogy a 444 cikkét linkeltem be. Elolvasva az ismertetõ korrektnek látszik.

Hangsúlyozom: a melegekkel nekem nincs bajom. Az viszont nyilván vállalhatatlan, hogy egy cölibátust hirdetõ globális intézmény a valóságban Kék Osztriga bárként mûködik.

Azt is hangsúlyozom, hogy a könyv sem talált közvetlen összefüggést az egyházi pedofília és a buzulás között. Csak közvetett összefüggésrõl ír: sokszor azért tussolják el a pedofília botrányokat, mert a meleg kalandokban érintett egyházi vezetõk a saját titkaikat féltik. Úgy értve, hogy õk maguk nem pedofilok, de mondjuk hímringyókhoz járnak stb. És ezért nem mennek bele a pedofil ügyek felderítésébe. Úgy vannak vele, hogy mindenki csinálja csöndben a maga üzekedéseit. Rohad az egész egyház.

Itt pedig a szerzõvel beszélget a 444: "Nem a meleg bíborosokat akartam outolni, hanem az egész Vatikánt, a képmutató rendszert"

Azért abba gondoljunk bele, hogy kinek a kezében van a média. Kinyírták "Jézuskát" Télapó lett belõle. Ezek után nem csodálkozok, hogy minden pap pedo meg meleg. Pont annyi meleg van a papok közt mint a rabbik közt. A melegséget és a pedofíliát a cölibátus nem indokolja. Ahogy gyógyítani nem lehet, úgy elõidézni sem. Még a cölibátus sem tesz meleggé bárhogy gondolják is. Ne egyetek meg minden szart amit elõadnak nekünk. Gondolkodjatok! Ha nem dugsz, és nem matyizol amikor a testednek szüksége van rá akkor megszabadul a magocskáktól, a cölibátustól esetleg fusztrált leszel nem meleg vagy frotteurista. (bár majd mindenki frotteurista. és az is büntetendõ pervezió.)

[P. Dude]

Szerintem sem lesz senki meleg vagy pedofil a cölibátustól.

Azt mondtam, hogy képmutatás cölibátust hirdetni, ha azt nem tartják be. Értem ez alatt, hogy cölibátust fogadott papok szexuális életet élnek. Akár nõkkel teszik ezt, akár férfiakkal. Nem azon van a hangsúly. Hanem azon, hogy a világ elõtt ragaszkodnak valamihez, amirõl közben nyílt titok, hogy tömegesen megszegik a papok. Én csak errõl írtam.

A Jézus-Télapó párhuzam nem jött át. A tudomány mai ismeretei szerint "Jézus" nem létezett a valóságban. Jó ideje meghaladott az az elképzelés, hogy valós történelmi személyrõl lenne szó. "Jézus" egy mítosz, amibe életidegen, torz "tanításokat" csomagoltak a pórnép megzabolázására.

[Ged]

Azt mondtam, hogy képmutatás cölibátust hirdetni, ha azt nem tartják be. Értem ez alatt, hogy cölibátust fogadott papok szexuális életet élnek.

Én reformátusként (bár nem vagyok igazi hívõ) nem is értem, hogy miért nem engedik el a Vatikánban a cölibátust. Nem tartom valószínûnek, hogy a hívek emiatt elpártolnának, viszont az ebbõl fakadó problémák, mint a képmutatás, pedofília, stb. miatt már inkább elfordulnak a katolikusok az egyháztól. Talán mert a döntéshozó pápának és a bíborosoknak - akik elvileg cölibátusban élték le az életük nagy részét - már így se lenne jobb. Akkor meg a kispapok is szívjanak...

A Jézus-Télapó párhuzam nem jött át.

Szerintem arra gondolt, hogy média (bár inkább Hollywood) hatására a mai magyar gyerekek is az amerikai mintát kapják, ami szerint karácsonykor a Mikulás hozza a karácsonyfát és az ajándékokat. A magyar hagyományok szerint karácsonykor Jézus születését ünnepli a keresztény világ, a Mikulás meg Szent Miklós napján, december 6-án érkezik virgáccsal, csokival.
A szocializmusban Fenyõünnepnek hívták, mert az ateista rendszer ki akarta törölni a vallásos tartalmát.
A média hatalmára, agymosó képességére talán tényleg nem ez a legkézenfekvõbb példa, ahogy képmutatást is látunk a világon mindenhol, nem csak a katolikus papoktól.

A tudomány mai ismeretei szerint "Jézus" nem létezett a valóságban. Jó ideje meghaladott az az elképzelés, hogy valós történelmi személyrõl lenne szó. "Jézus" egy mítosz, amibe életidegen, torz "tanításokat" csomagoltak a pórnép megzabolázására.

Nem vitás, hogy az egyház az évszázadok során úgy alakította, ollózta össze a Bibliát, hogy az a papoknak jó legyen, de szerintem azt még senki nem tudta bebizonyítani, hogy Jézus nem létezett. Gondolj bele, egy zsidó ács fiának a nem létezésére milyen kézzelfogható bizonyítékok lehetnének? Egyébként én valószínûnek tartom, hogy valóban létezett egy élõ személy, aki alapjául szolgálhatott a legendának. Ki találna ki ilyet? A rómaiak? Nekik megvoltak az isteneik, jó darabig üldözték a keresztényeket. A zsidók? õk várták a messiást, de Jézust nem fogadta el a zsidó papság, mint megváltót, ráadásul sok zsidó kereszténnyé lett. A katolikus egyház pedig az õskereszténység után telepedett rá a sztorira. Szerintem azt feltételezni, hogy volt valaki, aki kitalált egy nem létezõ személyt és mítosz kezdett gyártani hozzá, nem valószínûbb, mint azt feltételezni, hogy valóban élt valaki akinek a tanításai hatására követõkre talált és végül mítosszá vált.

[fater.lajos]

A cölibátusról meg a katolikus egyházról egy adalék:

A pápa már régen túllépett ezen a problémán.

A görögkatolikusok csak szertartásrendben mások mint a rómaiak. A görög papok avatás elõtt nõsülhetnek. Sok gyerekük is van.
Magyarországon nem tudok olyan római katolikus papról, akit a gyereke miatt a hivatásától eltiltottak. Neveli a gyerekét és az egyház a gyereket nevelõ anyát anyagilag is támogatja. Õk általában falusi plébánosok lesznek és a falu ezt tudja, elfogadja...

A reformátusoknak, evangélikusoknak nincs ilyen központosított vezetõje, vezetése. Környezetemben ismerek több olyan lelkészt, lelkésznõt, aki többször elvált, újra házasodott, balról van gyereke. A gyülekezet ezt tudja, elfogadja...

A bibliáról:
Mindenütt leírják, hogy az szerkesztett szöveg. Másféle a zsidóságé, a katolikusoké és más a reformátusoké... A szerkesztõk nagy hatalommal bírtak mindig! Meg a fordítók!
A wiki szócikke errrõl nagyon jó! https://hu.wikipedia.org/wiki/Biblia meg ez az íróiról: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Biblia_%C3%ADr%C3%B3i

[P. Dude]

Én reformátusként (bár nem vagyok igazi hívõ) nem is értem, hogy miért nem engedik el a Vatikánban a cölibátust. (...) Talán mert a döntéshozó pápának és a bíborosoknak - akik elvileg cölibátusban élték le az életük nagy részét - már így se lenne jobb. Akkor meg a kispapok is szívjanak...

Nesztek, kispapok! Amúgy tényleg érthetetlen náluk a cölibátus téma. A katolikus érvelés az, hogy a latin rítusú egyházban történelmileg alakult ki a nõtlenség, kezdve az aszkétákkal, és folytatva azzal, hogy a szerzetesrendekben aztán intézményesedett is. És így jött létre az a gyakorlat, hogy a nyugati egyházban csak nõtleneket avatnak pappá. Az "érvelésük" a szokásos sablon: ez a történelmi kialakultság a "Szentlélek" (aki a "Szentháromság" leggázabb trollkodása) ajándéka, és ezért bûn lenne megszüntetni. Mert a pap Jézust képviseli, és Jézus nõtlen életet élt. Ezért szerintük - bár nem logikailag szükségszerûen, de - a papságban benne van, hogy õk is nõtlen életet éljenek, mint Jézus (mármint a nyugati egyház papjai, mert csak ott alakította ezt ki történelmileg a "Szentlélek"). És akkor õk így "osztatlanul" Istennek tudják adni magukat, és csak rá irányul az intimitásuk - bármit is jelentsen ez így, ebben a formában.

A magyar hagyományok szerint karácsonykor Jézus születését ünnepli a keresztény világ, a Mikulás meg Szent Miklós napján, december 6-án érkezik virgáccsal, csokival.
A szocializmusban Fenyõünnepnek hívták, mert az ateista rendszer ki akarta törölni a vallásos tartalmát.

Már amellett, hogy a kommunizmus és a kereszténység nagyon jól megvoltak és megvannak egymással - de ez itt messzire vezetne.

Szintén messzire vezetne, ezért errõl is csak röviden: ha már a hagyományokról beszélünk, a Mikulásnak nem sok köze van december 6-hoz, sem Szent Miklóshoz. Nagyjából 1200-tól 1500-ig valóban õ volt az ajándékhozó alak, méghozzá december 6-án ünnepelték (egyébként nem tudni biztosan, hogy akkor halt meg). Aztán a reformáció hatására Szent Miklós kultusza elhalványult (fõleg Észak-Európában), és akkoriban találták ki, hogy az ajándékok december 24-én érkezzenek, és a csecsemõ Jézus hozza õket. A Jézuska segítõi pedig érdekes módon rémalakok lettek, és Szent Miklós ezúttal ezeket a rémalakokat formálta meg (Ruklaus, Pelznickel, stb.).

Viszont már Szent Miklós eredeti kultusza (1200-1500) is a pogány hagyományokból eredt. Odintól, Holda asszonytól (Holle-anyó), és az olasz La Befana alakjából.

Végül a ma ismert, december 6-ai Télapó (rénszarvasok húzta szán, stb.), akit Rozsomák említett, a holland bevándorlókkal jelent meg Amerikában, mint Sinterklaas. És onnan indult világhódító útjára, az elsõ amerikai litográfiás könyv lapjairól, aminek a "Gyerekek Barátja" volt a címe.

Ha pedig a Mikulás-kultusz legrégebbi nyomait kutatjuk, akkor a germán népek Yule ünnepéhez jutunk el, és a Yule-kecske hagyományához (a finn Joulupukki, stb.). Ez egy csodásan õsi indoeurópai tradíció, ami sok helyen megjelent, a Szarvas Isten, a Boszorkányok Apjának alakjában. Akár a Yule ünnepnél is régebbi, és megjelenik például a Kerki nevû finn Aratási Fesztiválban, ahol Kerki Istent gyakran kecskeként ábrázolták, Kerkipukki néven. Nagyon érdekes, ahogy ennek a Kerkipukki kultusznak még a mai Télapónál is fellelhetõek a nyomai. Például az, hogy a gyerekek a Télapó ölébe ülnek, vagy a Krampusz, ami pedig Nuuttipukki alakjára vezethetõ vissza.

A kereszténység alapvetõen két módon reagált a Szarvas Istenre. Egyes vidékeken megpróbálta részévé tenni Szent Miklós kultuszának, és a Mikulás karácsonyi kecskéjeként jelenítette meg. Más helyeken pedig nem próbálták integrálni, hanem gonosz lényként, "kénköves ördögként" kezdték ábrázolni. A téma kitûnõ áttekintése: A Mikulás esete a kecskékkel.

Ami pedig az általad említett magyar hagyományokat illeti: bár az õsmagyar hitvilágról nem sokat tudunk, és divatos róla hülyeségeket összehordani, pont a karácsonyról elég jó források állnak rendelkezésre. A 12-13. század inkvizíciós jegyzõkönyvei izgalmas képet adnak arról, hogy az õseinknek már jóval a keresztény "Jézus születésnapi" ünnep elõtt volt egy nagy ünnepük (valószínûleg a legnagyobb), amit karácsonynak (illetve ehhez hasonló néven) neveztek. És méghozzá ennek tartalmilag sok köze volt a téli napforduló (december 21-22.) említett Yule ünnepéhez, és a Szarvas Isten alakjához. Fehér Mátyás Jenõ "Középkori magyar inkvizició" címû könyvében olvashatsz errõl. A szerzõ keresztény szerzetesként is elismeri, hogy a magyarok õsi karácsony ünnepe bõven megelõzi a kereszténységet. (És ugye valószínûleg idõszámításunk kezdetét is.)

Nem vitás, hogy az egyház az évszázadok során úgy alakította, ollózta össze a Bibliát, hogy az a papoknak jó legyen, de szerintem azt még senki nem tudta bebizonyítani, hogy Jézus nem létezett.

Az elõzõ rész mégsem lett rövid, úgyhogy ezt most tényleg röviden! Valóban pontatlanul fogalmaztam. Inkább úgy mondanám, hogy egyrészt egyáltalán semmi sem utal arra, hogy a történelemben élt volna valamiféle Jézus, akinek követõi voltak, stb. Márpedig ha semmi sem utal erre, akkor azt kell feltételeznünk, hogy nem volt. (Ha elõ nem kerül valamilyen bizonyíték, nyom, de ennek azért már nem sok esélyét látom.)

Másrészt, többrõl van szó annál, hogy a történelmi Jézusnak sehol sincs nyoma. Annak ugyanis sok nyoma van, hogy mibõl rakták össze "Jézus" alakját, és egész történetét.

A témában magyar nyelven hiánypótló anyag, 31 írás, érdemes végigolvasni õket: https://kimentimegjezust.com/

A katolikus egyház pedig az õskereszténység után telepedett rá a sztorira.

Ha volt olyan, hogy "õskereszténység". Ez is egy érdekes téma különben, hogy valójában mennyi idõs "vallásról" (politikáról) beszélhetünk. Az inkvizíció idõszakában azért megvoltak az eszközök a "hivatalos" kereszténység-történet összeállítására és elterjesztésére.

[P. Dude]

Közben két rövid hír. Lehet már paranoiásnak tûnök, de ezeket most már hangsúlyozottan figyelem. Az elsõ Index címlap, vezetõ anyag. A Jobbik javaslatot nyújt be, hogy az állam ismerje el az egyházi esküvõt, és ne kelljen utána anyakönyvvezetõhöz is menni. A 21. században. És bemondják, hogy ez szerintük nem sértené az állam és az egyház szétválasztását. Nincsenek szavaim.

A másik egy viszonylag elrejtett hír. Orbi 445,4 milliárdot osztott szét a Gazdaságvédelmi Alapból. A legnagyobb összeget, 64 milliárdot az egyházak kapták. Világjárvány közepén. A második legnagyobb tétel a kiemelt területeken zajló közútfejlesztés, ami 26,4 milliárdot kapott, tehát olyan két és félszer kevesebbet, mint az egyházak.

Próbálom értelmezni, de tényleg nem megy.