Iskola, tanulás, iskolai oktatás, oktatásügy

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Dream_walker

Én is megnéztem pár videót a jutubon, és lepadlóztam a nappalit meg a hálószobát, mert ment. Csak hát k.rvára nem ment olyan simán, és nem lett hibátlan a végeredmény :)

---

Ugyanakkor gondolj arra hogy némelyik "mesterember" milyen trehány munkát képes végezni.

Idézet:

---

De a baj nem ez, hanem, hogy összesítésben ez fél év "szakmai oktatást" jelent, két és fél év általános mûveltség és elmélet mellett.

---

Vagy még annyit se. Én eltöltöttem pár évet szakiskolában, szó szerint semmit nem tanítottak aminek bármi hasznát vettem volna. Beleértve azt a szakmát amiért odamentem. Sok elmélet, sok általános tantárgy, szakrajz és ilyesmi, de maga a gyakorlat szó szerint nem ért semmit. Meg sokszor csak takarítottuk a mûhelyt. Elavult szerszámok, elavult gépek, elavult minden. Ez volt ott a szakoktatás. Többet ért volna ha tényleg Youtube-on néztük volna hogy hogy dolgoznak mások, mert abból lehetett volna tanulni. (Persze akkor még nem volt Youtube.)

Ennyire bárgyú cikket. De a hozzászólások nagy része is hányinger.


Hát persze hogy a ballibek sztárja lett Emõke, aki nem szereti az iskolát

https://kuruc.info/r/6/177379/


Emõkének marhára igaza van, így 40 felé közeledve elmondhatom hogy igazoltnak látom az oktatásüggyel kapcsolatos meglátásait.

Ki a franc SZERETI az iskolát? Ki szerette? És miért kéne szeretni? Én a nyári szüneteket szerettem, meg a hétvégéket, meg minden percet amikor nem iskolában voltam. Még lázat és a lebetegedést is inkább szerettem, mert addig is otthon ülhettem és gyógyszert szedhettem iskola helyett. Mert normális gyereknek az a normális ha nem szereti az iskolát. Nem?

Egyébként sok igazság van abban, hogy teljesen felesleges dolgok tömkelegét követelik meg a diákoktól.
Basszus! 21 éve dolgozom, és 70%-át soha nem tudtam még használni az érettségire tanult matematikának, senkit nem érdekelt a filozófia, a verselemzés, az elektronok hánytorgásai a kémiában.
De már általános iskolában elkezdik felesleges dolgokkal tömni a diákokat! Mert ki a fenét érdekel, hogy hány helyen hajlik a lába az akármilyen bogárnak, azon a 3 emberen kívül akibõl entomológus lesz? Magoljon verselemzést az a másik három akibõl irodalmár lesz! És így tovább.

Arra jöttem rá, hogy az iskolában marhára nem az intelligenciádra kíváncsiak, hanem a memóriádra. (ami mondjuk nekem egy aranyhaléval vetekszik.)

Én is nehezen tudok bemagolni dolgokat. Ha valami érdekel, azt megtanulom és emlékszem is rá, de ha valamit kényszerítenek hogy tanuljak meg, fõleg olyat aminek haszna sincs (vagy számomra nincs haszna), az nem igazán megy.

Az iskoláról nekem sem jut semmi jó sem az eszembe. Esetleg a nyári táborok.
És abban is egyetértek, hogy sok teljesen felesleges dologgal töltik a gyerekek fejét.
Ami érdekelt, az ragadt rám mint a kosz, de ami nem azt nekem sem tudták a fejembe verni.
A szakiskola, és a gyakorlati képzés is csak akkor ér valamit, ha gyereket is érdekli az a szakma, de nagyon!
Én is csak az alapokat tanultam meg a szakmunkás képzõben, és a tanmûhelyben. Az igazi tudást és a gyakorlatot a többi mestertõl tanultam meg élesben.
De ez is csak úgy hogy a szakma engem tényleg nagyon érdekelt. (Ebbõl élek ma is.)
A lényeg hogy a magyar állami oktatás már akkor is szar volt, és azóta csak rosszabb lett!
Ezért én megpróbálom a lehetõ legjobban megvédeni a gyerekemet tõle. Mert lassan iskolaköteles lesz.
Megpróbálom valami alternatív iskolába járatni ha tudom (Talán a Waldorfba)

http://index.hu/kulfold/2017/09/22/k..._ongyilkossag/

és akkor felmerül a kérdés:
az órai levelezésnek mi köze az adott tantárgyban nyújtott teljesítményhez???

milyen alapon rontja le a tanár a diák jegyét?

nincs az ellenõrzõben külön "magatartás"???

Sziasztok,

Remelem senki se veszi szemelyeskedesnek ezt a hozzaszolast, de nekem elegge ugy tunik, hogy alapvetoen ezek a velemenyek jelennek meg itt a forumon:

1. rossz volt a magyar oktatas, mert az altalanos iskolaban es a szakmunkaskepzoben egyarant rosszul oktattak, es olyan hasznalhatatlan hulyesegekrol volt szo, mint a matek.

2. jo volt a magyar oktatas, mert az altalnos iskolaban es az egyetemen/foiskolan is volt sok (legalabb kozvetve) hasznos dolog, peldaul a matek.

Nekem ugy tunik, hogy az egesz magyar oktatas olyan volt, hogy az alapjan el lehetett jutni magas szintre jol, de kozepen megallva nagyon nem kerek egesz tudast adott.

Nekem ez legjobban a nyelvoktatasban volt feltuno: ha valaki felsofoku nyelvvizsgaval rendelkezik, akkor semmi gond nincs azzal, hogy eloszor megtanulta a nyelvtant es vagy 1000 szot, aztan ha ezen mar tul volt, akkor tanult meg par ezer szot, aztan _elkezdte_ megtanulni, hogy tudjon idegen nyelven beszelni. Viszont a nagy tobbseg csak odaig jutott, hogy megtanulta a nyelvtant es vagy 1000 szot; aztan a tobb eves tanulas utan sem tud beszelni. :-(
Pedig ha a nyelvtan helyett azt tanitjak meg (es ezt tenyleg tanulni kell, mert magatol nem megy), hogy 100 szoval hogyan tudja magat az ember kifejezni, akkor mar messze hamarabb kaptak volna ezek az emberek egy nagyjabol hasznalhato tudast, amit utana feljavul, amikor mar tudnak 1000 szot.
De ez a tudas (100 szoval beszed) azoknak felesleges, akik felsofoku szinten beszelik a nyelvet, valoszinuleg ok voltak a donteshozok (vagy legalabb a donteshozok tanacsadoi), es mivel feleslegesnek ereztek, ezert nem is raktak bele a tantervekbe.

Titeket olvasva valoszinuleg a tobbi tantargy oktatasa is hasonlo lehetett (en szemelyesen a fent idezett 2. velemenyt megalapozo tapasztalatokat eltem at :-)).

Bel

Kétlem hogy általában a matekot szidná bárki. A matek NAGYON FONTOS. Viszont véleményem szerint a 4 alapszámítás, a százalékszámítás és hasonló dolgok a fontos részei, a többi egyszerûen használhatatlan az átlagember számára. És a gond az, hogy az alapokat nem veszik át rendesen. Emlékszem, nekem az osztással gondjaim voltak, mert beteg voltam néhány napot és kimaradtam. A néhány nap alatt átvették hogy hogy kell osztani és utána csinálták, én meg ott ültem a padban hogy "ez mi?". És igen sokáig tartott mire rájöttem hogy hogy kell, mert a tanárok nem foglalkoztak az egésszel, úgy voltak vele hogy egyszer elmagyarázták, úgyhogy annyi legyen elég. Holott a 4 alapmûvelet kellene legyen a fõ témája az egész matematikának, azok nélkül azok a bizonyos teljesen felesleges bonyolult mûveletek is megoldhatatlanok. Én úgy látom, hogy egyszerû összeadás-kivonás-szorzás-osztás se megy sokaknak. Rögtön elõjön a számológép, ha meg kellene tudni hogy mennyi 7x8, vagy hogy mennyi 200-nak a 10%-a.

Ott a fizika, lehetne alapokat tanulni, ehelyett jöttek ott mindenféle szabályokkal (amikre persze már senki nem emlékszik, de akkor be kellett magolni), meg a számításokkal, tételekkel, amiknek soha semmilyen hasznát nem veszi egy átlagember.

Pontosan ugyanez a helyzet a kémiával is. Vért izzadtam mindkettõvel és sose használtam egyiket se, viszont irgalmatlan stresszt okozott mindkettõ, mert rettegtem mindkét órától, mert tudtam hogy ha kihívnak felelni, akkor a kettes a legjobb amire számíthatok, hiába tanultam sokat.

Ének zenét sose értettem. Kell az óvónõnek, de az fõiskolán is kap majd ének-zenét. Tanulja ott. A zenésznek nem biztos hogy kell, mert hangszereket nem láttam ének órán, ráadásul aki hangszeren tanul, az nem énekórán fogja tenni. Marad az énekes, de aki énekes az szintén nem énekórán fogja a hangját edzeni, hanem profihoz megy.

Rajz jó lett volna, de emlékszem hogy mindig behatárolt volt az egész, rajzold le ezt, rajzold le azt, de sose volt olyan hogy "használd a fantáziád". Meg egy idõben azzal mentek el az órák, hogy rajz helyett teljesen ismeretlen festõk ismeretlen képeirõl beszélt a tanár.

Irodalom: Magolj be 600 verset. Nekem az se ment. 1-2 verset sikerült, amelyiknek láttam értelmét, meg tetszett. A többivel nagyon megszenvedtem. Én verseket írni akartam, nem bemagolni. Irodalomtól azt is vártam, hogy novellákat írhatunk, fogalmazásokat, fejleszthetjük a képzelõerõnket. De nem volt olyan. (Úgyhogy otthon írtam történeteket és vicces verseket, amiket a haveroknak osztogattam szét.)

Verselemzésnél is az volt a gondom, hogy egyszer hiányoztam, de mivel a tanár nem mondta el hogy mi az, így gõzöm se volt róla hogy hogy kellett verset elemezni. Ott ültem és nem tudtam mirõl beszél a tanár. Persze gyerekkén nem kérdeztem meg. Ha olyan fontos volt az a verselemzés (amit sose használtam az életben), akkor miért egyetlen óra alatt magyarázta el a tanár? Aki hiányzik annak nagyon nem jó az úgy.

Arra is vártam hogy lesz vitakultúra-fejlesztés, de az is elmaradt.

Hogy most egész tûrhetõen írok az annak tudható be, hogy otthon sokat írtam.

Nyelvtanból is az volt hogy így elemzünk, úgy elemzünk, de meg lehet nézni az átlagemberek hozzászólásait az Interneten. 3 szót nem tud leírni úgy, hogy ne legyen benne hiba. Némelyik teljesen olvashatatlan. "megházasodól", "futól" . Megõrülök mikor ezeket látom.

Testnevelés órákból voltak a megszállott tanárkok, meg a "szarok bele" tanárok. Az egyik úgy megerõltetett mindenkit hogy én személy szerint többször is rosszul lettem órákon. A másik fajta tanár meg mit csinált, kis tornateremben dohányzott, 45 percen át. Fussunk és lélegezzünk be közben füstöt. Nem volt kellemes. A legutóbbi testnevelés tanárom meg meg akart buktatni, mert nem jártam be. Talán azért nem, mert az osztálytársaimat utáltam, mert a nagy részük szemét egy társaság volt, és semmi kedvem nem volt velük focizni. Fõleg hogy volt hogy óra közben, meg óra után belém is kötöttek néha. Vagy megemlíthetném az öltözõt, ahol rendszeresen átkutatták az iskolatáskákat és folyamatosak voltak a lopások. Oda kellett volna mennem? Inkább mentem haza és bicikliztem a városban. Nekem azzal is megvolt a testmozgás.

Számítástechnikával az volt, hogy elõször olyan tanár tanította, aki órákat adott (és vett is). Mi többet tudtunk a gépekrõl mint õ. Aztán középiskolában meg a tanár az Excelt (vagy mit) nyomta folyamatosan. Biztos jó, de sose használtam semmire.

Angolból az alapok meglettek, de aztán semmi újat nem kaptam. Középiskolában rossz volt a tanár, a másik középiskolában meg a tanár jó lett volna (meg csinos is volt ám!!!), épp csak a diákok mindig szívóztak vele, kiabáltak órán és hiába akartam nagyon angolt tanulni, nem lett belõle semmi. Persze helyette tanultam angolt otthon, nyugodtan, kiabálás nélkül, szórakozva. Gépen futott a Fallout 2, bal kezemben meg ott volt az angol szótár. :thumbup

A többi órát ugyanígy elemezhetném. :)

Amit még akartam mondani, az a kötelezõ olvasmányok. Minden évben volt, de csak az Egri csillagokra emlékszem és a Pál utcai fiúkra. Talán még a Kisherceg is kötelezõ volt.

De az biztos hogy kötelezõ volt a Kõszívû ember fiai, ami nem hiszem hogy túl sok gyereket érdekelt volna, ahogy engem sem. Az elején volt egy farkasfalkás üldözés, utána unalmas volt az egész. Láttam tévében is kétszer, de semmire nem emlékszem belõle, csak arra hogy végig monoton hangsúllyal beszéltek benne. Az ilyesmivel tudják a gyerekekkel megutáltatni az olvasást.