Iskola, tanulás, iskolai oktatás, oktatásügy

[TMIB]

Ami viszont a hagyományos nappali tagozatos képzésben a legjobb, az a kulturkör.
Bekerülsz egy rendkívül széles merítésbõl összeállt vegyes társaságba. A legkülönfélébb hátterû, helyzetû emberekkel kell megtalálnod a közös hangot, és egy olyan követleményrendszerhez kell alkalmazkodnod, ami sokszor köszönõviszonyban sincs a valósággal.

Nálam ez úgy volt hogy nagypofájú teljes idiótaság volt jellemzõ az osztálytársaimra. Mind nagyon nagynak képzelte magát, de ostobák voltak. Beszólogatni tudtak, de tuskó volt mind. Bementem az osztályba és hiába ültem bármelyik padban, a tanárt úgyse hallottam mert úgy kiabált a sok hülyegyerek. Mivel a tanárt nem lehetett hallani, így teljesen ésszerûtlen volt az hogy bent ülök egy tanteremben, mert tanulni ott nem lehetett. És mivel a többségük bandázós, erõszakos is volt mellé, így aztán fel se merült bennem hogy én velük barátkozzak. A legtöbb annyira rettenetesen gyökér volt hogy már a látványuk is irritált. 1 barátom volt középiskolában, egy lelkileg sérült arc, akinek meghalt az anyja nem sokkal korábban. A többit inkább kerültem amennyire csak lehetett. Nálunk ez volt a közös hang. Idõpocsékolásnak tartottam az ott töltött éveket és most visszanézve teljes mértékben igazam volt.

[st.jimmy]

Nálam ez úgy volt hogy nagypofájú teljes idiótaság volt jellemzõ az osztálytársaimra. Mind nagyon nagynak képzelte magát, de ostobák voltak. Beszólogatni tudtak, de tuskó volt mind. Bementem az osztályba és hiába ültem bármelyik padban, a tanárt úgyse hallottam mert úgy kiabált a sok hülyegyerek. Mivel a tanárt nem lehetett hallani, így teljesen ésszerûtlen volt az hogy bent ülök egy tanteremben, mert tanulni ott nem lehetett. És mivel a többségük bandázós, erõszakos is volt mellé, így aztán fel se merült bennem hogy én velük barátkozzak. A legtöbb annyira rettenetesen gyökér volt hogy már a látványuk is irritált. 1 barátom volt középiskolában, egy lelkileg sérült arc, akinek meghalt az anyja nem sokkal korábban. A többit inkább kerültem amennyire csak lehetett. Nálunk ez volt a közös hang. Idõpocsékolásnak tartottam az ott töltött éveket és most visszanézve teljes mértékben igazam volt.

Félreértetted, egyetemrõl beszélt. Fõiskola hasonló. Szerintem nagyon igaz amit mond!
Mondjuk az sem árt, ha a megfelelõ felsõoktatási intézményt választja az ember...

[GaborV]

...fiszemf.szom bogár lába hány ízû, vagy rendszertanilag hová tartozik...
Az ismeretek ilyen szintû mélysége évfolyamonként 5 embernek szükséges, akik a doktori képzésben folytatják a pályafutásukat, és vagy kutatók, vagy oktatók lesznek. A többieknek töltelék.

Ez NEM az egyetemek sajátja. Azon az évi 50 emberen kívül (országosan összesen) aki nyelvész lesz tök fölösleges nyelvészetet tanítani általános iskolában, meg megkövetelni, hogy hány évesen fingott elõször Kafka. Az iszonyatosan szar és elavult magyar közoktatás megrekedt 1867-ben a logikáját tekintve, a tananyag tudományosan meg kb 40 év lemaradásban van a kurrens tudományos eredményektõl (lásd fizika, kémia, töri -abból is fõleg az ókori-, de kiemelten a földrajz elavult). Ráadásul még a szar és ózsdi tervben is iszonyat rosszak az arányok.

NEM IS CSODA HOGY A MAGYAR LAKOSSÁG FELE FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTA!!!!

És még mindig van többezer magyar aki azt hazudja magának hogy a magyar oktatás az ilyen meg olyan világszínvonalú. Jelzem: NEM. A magyar iskola csak és kizárólag a Legyen Ön is Milliomos jellegû álmûveltségi vetélkedõkre készít fel ahol teljesen lényegtelen és irreleváns f@szságokat kell tudni. De a valódi életre és a munkaerõként való alkalmasságra a legkevésbé sem. = nem tölti be a funkcióját.

Az egyetemnek, fõiskolának a legnagyobb elõnye ... az a kulturkör ... látóköröm sokszorosan kiszélesedett.

100% egyetértek. Normális egyetemen, jó tanárokkal is amit "tanulsz" az 30-40%-ot ad hozzád, az értelmiségi lét (már aki nem a kocsmában tölti az 5 évet) meg 60%-ot.

... bárki bármit megtanulhatna, ingyen, nem kellene milliós tandíjakat fizetnie. Nálunk úgy kezdõdik a dolog, hogy aki fõiskolára megy és elvégzi, az úgy kezdi a nagy betûs életet, hogy van 40-50 ezer dolláros tartozása a tandíj miatt.

NOPE. A képzések egyre jelentõsebb része fizetõs (ami ér is valamit), ráadásul az átlag magyar család még a kolit sem tudja fizetni, nem hogy az albit/utazást. Egy szolid életvitelû diák életben maradása (nincs buli, a könyveket az utcán találja és lopja a wifit) alaphangon 30k Szegeden, Pesten talán több. Koli kb a diákok 10%-nak jut. akkor meg erre ugrik minimum még 30000, ha szerencsés és talál egy olcsó félig rothadó albit.

Innentõl kezdve a hazai diákok 3/4-e pont úgy eladósodik mire befejezi az egyetemet (diákhitel rulez). A nyelvizsgákkal kapcsolatos elmebeteg lehúzásokat meg már ne is emlegessem. Nekem volt olyan csoportom akiket tanítottam, hogy a 11 diákból 8-at húztak meg 59,5%-al... (60%-tól lett volna meg)

a fõiskola után olyan munkát választ amihez akár 8 általános is elég lett volna. Taxisofõr, kidobó, bármixer és hasonlók.

sokszor olyan megy át ezeken a vizsgákon aki megfelelõ helyen befizette a tanfolyami díjat, és semmit sem tud...

Sajnos a mai világban nem a képzettség, hanem a protekció és a korrupció határozza meg mit fogsz dolgozni. MA magyarisztánon (#szarkazmus) nem kevés olyan természettudományos végzettségû embert ismerek aki nem kap értelmes melót (még laboraszisztensként sem), mert nincs rokona/haverja. Közben meg ismerek legalább ennyit aki nulla tudással, képesítés nélkül, veri a faszát (szó szerint, mert semmit nem dolgozik) álló nap és az átlagbér többszörösét keresi mert van jó rokona.
A feudalizmusból szépen átmentettük ezt a Horthy, a Kádár és a Gyurcsány-Orbán rendszereken keresztül is,

Hozzáteszem a magyar ipar totális versenyképtelenségének ez igen meghatározó oka. Mert még a sarki boltba is haveri alapon veszik fel a takarítót, nem azért mert fel tud-e mosni. Nekem nagy bank hazai stratégiai igazgató-helyettese mondta pár sör mellett, hogy a bankok a beruházásokat gyakorlatilag hasraütésszerûen csinálják, mert a végzett közgazdászok 95%-a tudományos értelemben titkárnõi szintet üt meg, csak azt megtanulja elõadni, mint ha tudomány lenne a sima számolgatás (oké, deriválás, meg határérték számolás, de az akkor is csak agyatlan számolás mindenféle koncepció, vízió vagy tudomány-alapú elõrelátás teljes hiányában. Tisztelet az 5% kivételnek.

Félreértés ne essék több (10 körüli számról beszélünk) ORVOST ismerek aki haveri alapon diplomázott le mert már a dédapja is fõorvos volt, de a srác/csaj kb a végbelet nem ismeri fel az anatómia könyvben. Jogászok, programozók és közgazdászok körében kiemelkedõ az ilyen szitu. Ezt a pár szakmát semmire sem tartom épp ezért. És itt szakmai tapasztalatból beszélek, nem hallomásokra alapozva.

Remélem legalább 1 ember el is olvassa majd ezt

[Dream_walker]

Ez NEM az egyetemek sajátja. Azon az évi 50 emberen kívül (országosan összesen) aki nyelvész lesz tök fölösleges nyelvészetet tanítani általános iskolában, meg megkövetelni, hogy hány évesen fingott elõször Kafka. Az iszonyatosan szar és elavult magyar közoktatás megrekedt 1867-ben a logikáját tekintve, a tananyag tudományosan meg kb 40 év lemaradásban van a kurrens tudományos eredményektõl (lásd fizika, kémia, töri -abból is fõleg az ókori-, de kiemelten a földrajz elavult). Ráadásul még a szar és ózsdi tervben is iszonyat rosszak az arányok.

NEM IS CSODA HOGY A MAGYAR LAKOSSÁG FELE FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTA!!!!

És még mindig van többezer magyar aki azt hazudja magának hogy a magyar oktatás az ilyen meg olyan világszínvonalú. Jelzem: NEM. A magyar iskola csak és kizárólag a Legyen Ön is Milliomos jellegû álmûveltségi vetélkedõkre készít fel ahol teljesen lényegtelen és irreleváns f@szságokat kell tudni. De a valódi életre és a munkaerõként való alkalmasságra a legkevésbé sem. = nem tölti be a funkcióját.

100% egyetértek. Normális egyetemen, jó tanárokkal is amit "tanulsz" az 30-40%-ot ad hozzád, az értelmiségi lét (már aki nem a kocsmában tölti az 5 évet) meg 60%-ot.

NOPE. A képzések egyre jelentõsebb része fizetõs (ami ér is valamit), ráadásul az átlag magyar család még a kolit sem tudja fizetni, nem hogy az albit/utazást. Egy szolid életvitelû diák életben maradása (nincs buli, a könyveket az utcán találja és lopja a wifit) alaphangon 30k Szegeden, Pesten talán több. Koli kb a diákok 10%-nak jut. akkor meg erre ugrik minimum még 30000, ha szerencsés és talál egy olcsó félig rothadó albit.

Innentõl kezdve a hazai diákok 3/4-e pont úgy eladósodik mire befejezi az egyetemet (diákhitel rulez). A nyelvizsgákkal kapcsolatos elmebeteg lehúzásokat meg már ne is emlegessem. Nekem volt olyan csoportom akiket tanítottam, hogy a 11 diákból 8-at húztak meg 59,5%-al... (60%-tól lett volna meg)

Sajnos a mai világban nem a képzettség, hanem a protekció és a korrupció határozza meg mit fogsz dolgozni.

Ja, hát úgy általánosságban fika az oktatás, de csak az egyetemen voltam úgy, hogy ezt fel is fogtam.
Meg mondjuk nekem viszonylag szerencsém volt, általánosban nálunk már volt számítástechnika (90-es évek eleje), középsuliban meg brutál volt a gyakorlati oktatás, ahogy írtam, az egyetemen szakmailag már semmit nem tettek hozzá az ismereteimhez.

Sajnos a saját évfolyamtársaim közül sem volt olyan (kivéve persze, akik szintén gazdálkodó családból jöttek), akire egy gazdaságot rábíztam volna. Egyszerûen nem adta azt a tudást az egyetem.

A pénzügyi részével nem értek egyet teljes mértékben. Nálunk be tudott segíteni a család a lakhatásban, de gyakorlatilag második évtõl már dolgoztam a suli mellett. Harmadik évtõl felvettem egy párhuzamos szakot költségtérítõsen, én fizettem, mert érdekelt a dolog.
Ennek hátránya is volt persze, mert így 10 vizsga helyett 14-16 volt egy félévben.
Viszont mindig tudtam pénzt keresni melóval. Oké, nem dõzsölés volt, de jutott bulira is, lányokra, mindenre.

Ugyanezt már dolgozó emberként is megéltem, sz.r volt az egyik melóm, pénteken felmondtam. Hétfõn reggel elindultam a városban (szó szerint), és minden, MINDEN helyre bementem megkérdezni, hogy van-e munka. 11-re aláírt munkaszerzõdéssel ittam a kávémat az egyik presszóban, kedd reggel kezdtem. Segédmunkás meló volt, de elmentem oda két diplomával a zsebemben, mert volt, azonnal. Visszavettem kicsit az igényekbõl, és még a pénz is elég volt. Aztán persze idõvel lett rendes melóm is De akkor és ott találtam, 3 óra alatt. Bárki talált volna, ha akar.

Ezt mondjuk konkrétan senki nem csinálta utánam az ismerõsi körbõl, volt olyan haver, aki két évig keresett melót, mert ez nem tetszik, ez nem fizet jól, ez nem diplomás állás, stb. Mondjuk már nem is haver

[Rozsomák]

Szerintem az a baj az oktatással, hogy a pénzügyi elitt igényei szerint alakul. A szakmunkásképzés a fõ dolog, mert az adja a gerincét a munkaköröknek. Egy szakma kitanulása 3 év? Vicces. És az iskolából kijött friss szakmunkás semmit nem tud, a munkahelyen tanulja meg a szakmát. A felsõfoku iskolák egyetemek, meg 90 %ban a gazdagok játéka. 10 % aki "feltörõ"
Szerintem pár év általános képzés kellene, és egy év szakmai képzés, ami 3-4 rokon szakmát adna, és könnyebben választhatnál, nem ragadnál le.
De... a lényeg az, hogy sokáig húzd a tanulást mert sok az ember kevés a munka, és ha letetted a voksod egy szakma mellett, akkor már ne változtass.
Pld: ( ált+3 év szakmunkás iskola = 11 év tanulás a falazásért, hajvágásért, bolti eladásért, reszelésért, hegesztésért, elosztó tábla bekötésért, egy fúvóka tisztításáért? Annyira nevetséges.

[Rozsomák]

Mondjuk nem látom tisztán azt, hogy miért ne változtass szakmát, de valahol olvastam, és logikusan hangzott. Talán, hogy kevés a segédmunkaerõ, és ha nem a szakmádban dolgozol akkor a segédmunkakõrt erõssitsd?!

[Dream_walker]

Szerintem az a baj az oktatással, hogy a pénzügyi elitt igényei szerint alakul. A szakmunkásképzés a fõ dolog, mert az adja a gerincét a munkaköröknek. Egy szakma kitanulása 3 év? Vicces. És az iskolából kijött friss szakmunkás semmit nem tud, a munkahelyen tanulja meg a szakmát. A felsõfoku iskolák egyetemek, meg 90 %ban a gazdagok játéka. 10 % aki "feltörõ"
Szerintem pár év általános képzés kellene, és egy év szakmai képzés, ami 3-4 rokon szakmát adna, és könnyebben választhatnál, nem ragadnál le.
De... a lényeg az, hogy sokáig húzd a tanulást mert sok az ember kevés a munka, és ha letetted a voksod egy szakma mellett, akkor már ne változtass.
Pld: ( ált+3 év szakmunkás iskola = 11 év tanulás a falazásért, hajvágásért, bolti eladásért, reszelésért, hegesztésért, elosztó tábla bekötésért, egy fúvóka tisztításáért? Annyira nevetséges.

Egy szakma rendes megtanulásához nem is biztos, hogy elég a három év. Mondjuk a hajvágáshoz elég, de a burkoláshoz vagy fûtésszereléshez már nem biztos.
De a baj nem ez, hanem, hogy összesítésben ez fél év "szakmai oktatást" jelent, két és fél év általános mûveltség és elmélet mellett.
Ez olyan, mint az autóvezetés. Mikor levizsgázol, utána képes vagy üzemeltetni egy gépkocsit. De jó sofõr csak évek gyakorlása után lesz valaki, ha egyáltalán...
Én is megnéztem pár videót a jutubon, és lepadlóztam a nappalit meg a hálószobát, mert ment. Csak hát k.rvára nem ment olyan simán, és nem lett hibátlan a végeredmény

Az általános mûveltség persze fontos, de mikor hívok egy szakit a gázkazánhoz, akkor azt szeretném, ha megcsinálná, nem pedig azt, hogy elbeszélgessünk Shakespeare életmûvérõl. Emellett a földgázszármazékok elõállításának a kémiája sem hoz lázba.

[Zacskóbicska]

Én gyakran azt tapasztalom a munkára jelentkezõ fiatal mérnököknél, hogy sokan képtelenek megírni egy szakmai anyagot, véleményt, vagy egy hatósági beadványt, engedélykérelmet. Írásaikból nem derül ki még az sem, hogy mirõl szól. Márpedig a mérnöki munka mindig írásban fejezõdik be. Ha ezzel baj van, a többi már szinte részletkérdés, mert nem biztosítható az, hogy majd mások fogják helyette elvégezni ezt. Kérhet a produktumáért kevés pénzt akár, de használhatatlan, mert állandó felügyeletet igényel, így elvon más értékes munkaerõt az érdemi munkától. A diszlexiások és egyéb sérült emberek ma kedvezményekkel juthatnak egyetemekre, akár mûszaki pályára is. Ez érthetetlen, hiszen alapvetõen a feladat ellátására alkalmatlan egyéneket képeznek ezzel.
Úgy gondolom, sok esetben az iskolai felvételi kritériumok közé kellene tenni az alkalmassági vizsgálatok eredményeit, ill kellene ilyeneket végezni pszichológia és orvosi területeken egyaránt. Ma egy elmebeteg, színvak, szadista, szociopata, stb. simán bekerülhet orvosi egyetemre, tanárira, de akár gépészmérnökire is. Akár el is végezhetik, aztán jönnek a csodák. Ezeknek egy részébõl fõnök is lehet. Ez mind-mind nagyon "elõnyös" egy gazdaság elõrejutásában, a társadalom moráljának alakításában.

[Rozsomák]

Egy szakma rendes megtanulásához nem is biztos, hogy elég a három év. Mondjuk a hajvágáshoz elég, de a burkoláshoz vagy fûtésszereléshez már nem biztos.
De a baj nem ez, hanem, hogy összesítésben ez fél év "szakmai oktatást" jelent, két és fél év általános mûveltség és elmélet mellett.
Ez olyan, mint az autóvezetés. Mikor levizsgázol, utána képes vagy üzemeltetni egy gépkocsit. De jó sofõr csak évek gyakorlása után lesz valaki, ha egyáltalán...
Én is megnéztem pár videót a jutubon, és lepadlóztam a nappalit meg a hálószobát, mert ment. Csak hát k.rvára nem ment olyan simán, és nem lett hibátlan a végeredmény

Az általános mûveltség persze fontos, de mikor hívok egy szakit a gázkazánhoz, akkor azt szeretném, ha megcsinálná, nem pedig azt, hogy elbeszélgessünk Shakespeare életmûvérõl. Emellett a földgázszármazékok elõállításának a kémiája sem hoz lázba.

Nem elég, persze, ezt írtam én is de az alapokhoz elég fél év a többit a szaki mellett gyakorlatban. Most 3 év és akkor is a szaki mellett gyakorlatban mert semmit nem tud, kidobott 2,5 év. A 3 év alatt 3-6 rokonszakma alapjait le lehet tenni, és ahova elhelyezkedsz ott kitanulod a fortélyokat, megszerzed a rutint.

[WestBam]

Elmondom én mit látok:
Elvégzel egy sulit, kapsz egy papírt, hogy értesz x-y dologhoz.
Elmész pályakezdõként tök mindegy, hogy vakolni/burkolni vagy egy nemzetközi multihoz, mert a fizikai melót úgy s csak gyakorlatban fogod megtanulni mikor kint vagy a "mester" mellett, az irodaihoz pedig úgy is az ottani játékszabályokhoz igazodva tovább/átképeznek, a helyi feladatokhoz megfelelõ tudást OTT miután felvettek tanítják meg az emberekkel. A suli ad egy alapot, egy irányvonalat vagy egy gondolkozásmódot, de a konkrét feladatot csak akkor és ott fogja az ember megtanulni, mikor odakerült és csinálja. És ezzel nincs is feltétlenül baj, mert a munkához az adott tudásra lesz szüksége az egyénnek, de ha érdeklõdõ, fogékony az újdonságkora akkor még rendesen ki is szélesítheti a látókörét, átmehet cégen belül más posztra ahol teljesen más lesz a feladata, ahol más dolgokban kell helytállni. Szóval jó dolog az iskola, mert alap mûveltséget ad (már aki nem csak végig bukdácsol rajta), az érettségi már egy magasabb szintû mûveltséget is ad(hat), az egyetem/fõiskola pedig ezt bõvíti tovább. Sok esetben azt látom, hogy az egyetemen végzett ember sem feltétlenül okos, vagy értelmes, szóval én nem a végzettség alapján ítélem meg az embereket, viszont hamar kiderül úgy is, ha "buta", mert írni, fogalmazni, rendszerben gondolkozni képtelen.