Oké, így már értem.
De a válaszodban igazából megvan a magyarázat is arra, hogy miért jobb a biogazdálkodás.
A bioban is ugyanannyi munka kell, csak másmilyen típusú. Fõleg kézimunka, nagyobb szakértelem (aminek a megszerzéséért meg kell dolgozni), több gondolkodás.
A nagyüzemben ez értelemszerûen nem téma. Nagyobb gép, több gép, kevesebb ember. Mikor van az országban x millió munkanélküli, nem hinném, hogy a kevesebb ember kell a munkához szlogen annyira jól mutatná a fejlettséget. Sõt, inkább az ellenkezõjét.
A bio a legmagasabb minõséget célozza meg. Arra a nagyüzem nem, vagy alig képes. Ez nem attól függ, hogy valaki termelõ, vagy gonosz pénzember. A magasabb minõség mindig is több munkával járt.
300 ha-on, intenzív nagyüzemi technológiával sosem lehet minõséget csinálni, ha van két 8 általánost végzett kocsmatöltelék traktoros. Õk nem képesek minõségi munkát végezni.
A bio az komplex rendszer. Ha valaki bioban gondolkodik, és azon agyal, hogy miért kell annyit kapálni, az hatalmas félreértésben van, és a rendszer alapvetõ lényegét nem érti meg. Mivel nem érti, alkalmazni sem tudja, így persze, hogy nagyon soknak tûnik a munka, amit így már természetesen alig kompenzál a magasabb minõség.
A bio másféle munkát igényel. Más az input. A nagyüzemi termeléshez is rengeteg meló kell, csak annak nagy része nem a földön zajlik. De a gépeket, a kemikáliákat, az összes inputot le kell gyártani, oda kell szállítani. A terméket el kell szállítani, sokszor a világ túlsó felére, a szállítóeszközöket is le kell gyártani. De egészen az alapokig leásva, más a vasércet is ki kell bányászni, hogy legyen elegendõ mennyiség a gépekhez.
A két módszer egyszerûen csak más.
