http://www.hirado.hu/Hirek/2013/08/1...varosbol_.aspx
Printable View
http://www.sziklakorhaz.eu/
Nemrég voltunk itt másodszorra elégé fel lett újítva ahhoz képest amilyen legutóbb volt.
Zombi felvarró van a barna hátizsákon. :DIdézet:
Eredeti hozzászóló fisligery
Egy ötlet:
Csatolmány 741
Kráterház, fõleg valami dombtetõbe építve
Egy hasonlat:
http://m.cdn.blog.hu/vi/vilagutazo/image/sidi.jpg
Ehhez mit szóltok? Betongyűrű "épület".
http://imageshack.us/a/img824/1391/o5u3.jpg
Ha az ajtó külseje vasból lenne és egymás mellé raknának néhányat hogy egymást is védjék, akkor kiérdemelhetné a bunker jelzőt. Főleg ha földet is hánynának rájuk.
Valamelyik túlélési praktikákban volt, hogy föld alá elõnyösebb a körforma, mert egyenletesebb a terhelés-eloszlás. Legalábbis ezt mondták, nem értek hozzá.
Ez tisztára olyan mint Gránit tárolók. Azokban tartották a szocreálban a rakétafejeket. Mi robbanót, a Szu meg nálunk is a nukikat. Gyûrûként jött a Szu-ból, itt építették össze és temették be földdel. Sok helyen még fellelhetõek, csak a vas részeket lopták el róla...
Luxusbunker :)
http://www.youtube.com/watch?v=QBahsFwDf-4
Kiváló kísérleti egység. Itt le lehet tesztelni, hogy az ember belefulladhat-e a saját fingjába:)Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Egyébként 1,2 köbméter/h légzésteljesítménnyel számolva néhány eltöltött óra e bunkerben tuti kinyiffanáshoz vezet, ha az ajtó és az "ablak" jól zár. Ha viszont nem zát jól, akkor mi értelme a bunkernek?
A csőbunker még mindig jobb mint ez. http://www.erdekesvilag.hu/kapszulahotel-nyilt-kinaban/
Attól függ... Ha beüt a baj, és kis helyen kell sok embert tárolni (megoldani az elhelyezésüket kultúrált módon), akkor azért sokan nem panaszkodnának. Egy föld alatti nagyobb méretû óvóhelyen szerintem praktikus lenne.
Az "extrém bunkerekrõl" mit gondoltok? Szóval olyan helyen épül ahova nem szívesen mennének az emberek.
Az építési költség, és odajutás az nyilván hatalmas hátrány, de a többi hátrányáról és elõnyeirõl mit gondoltok a kerti vagy vidéki telken lévõ bunkerekkel szemben?
1:
Nagy erdõ közepén (bár ez annyira nem extrém)
b, dzsungelben
2:
Sivatagi
3:
Tundra
4:
Mocsár
5:
Hegyvidék
:thumbupViszont a sivatagban legalább könnyen kiásod a bunkergödröt:haha:
Ha már jártál sivatagban, akkor tudod, hogy nem olyan mint amit a földrajz órán tanítottak. A beduin is probléma nélkül megél. Õ valódi prepper.
Nem minden sivatag ugyanolyan. Arizonában homokot nem is láttam. Leginkább agyagos, kicsit poros, kavicsos, köves az egész, vannak növények is. Néhány fa, kaktuszok, bokrok. Nem olyan mint a Szahara.
http://www.civilhirlap.hu/szines_erd...enyek-230.html
nemtom mennyire hiteles de itt szoktak jo cikkek lenni. Ha meg mar volt akkor toroljetek. Csok
Nagyon-nagyon jó kis film!
Sok problémánkra megoldást nyújthat. Akár óvóhelyként, pinceként, de akár családi lakóházként is!
Kevés ellenérvet tudnék rá mondani.
http://www.youtube.com/watch?v=7s2vudRY2M0
Megnéztem, tetszett, elgondolkodtatott. De van vele pár probléma. Elsõ az engedélyeztetése. Mivel ásott alapja van, ezért engedély kell rá. Erre az építési módra nem biztos, hogy adnak ki, mert szerintem nem teljesít több magyar szabványt. A második a méret. Mi már elszoktunk az ekkora méretû házaktól. A központi kupola, 5 méter átmérõjû, azaz ~20 nm alapterületû, az oldalsóak, még kisebbek. Ez a méret a mai igényeknek kicsi. A harmadik a magánélet hiánya. Nincs benne belsõ ajtó, így a hálófülke és a fürdõ is egy légtér a lakással. A negyedik a falak alakja. Az még hagyján, hogy nem lehet feltenni a 46"-os LED TV-t a falra, de a tárgyaink, a bútoraink szögletes helységekre és egyenes falakra vannak optimalizálva. Az ötödik a fûtés. Nem tudom mennyire gazdaságosan lehet egy ilyen házat kifûteni. A hatodik az építõanyag. Ahol nagy mennyiségben rendelkezésre áll a homok, ott ez az ideális. De nem tudom a cement és a föld keveréke hasonlóan alkalmas lenne a feladatra?Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
De ez mind részletkérdés. A technika lenyûgözõ, fõleg a kupola kialakításának egyszerûen nagyszerû megoldása tetszett!
-Én úgy tudom, hogy a beton alapnál kell engedélyeztetni. Ha "ásottra" kellene mégis, akkor egyszerûen megkerülhetõ. A sima földre rakod (igazoltan), Majd körbedöngölöd, vagy akár körbeöntöd, arra nem kell engedély! :)Idézet:
Eredeti hozzászóló A. L. Ias
-Méret. Ha megnézed a jurták és egyéb hasonló építmények felépítését, akkor azok is ilyenek. Ha pár ezer év alatt ilyennek fejlõdött ki, akkor csak nem lehet olyan rossz konstrukció. :) A túlélés és a világvége utáni élet nem igazán ismeri a pazarló tágas tereket!
-Magánélet. Ezen lehet javítani kis belsõ ajtókkal, vagy szõnyegfüggönyökkel. A praktikumot itt is nézni kell!
-A falak alakja. Nos, ha eltüzelted, minden bútorodat, majd csinálsz olyanokat, amik illenek a kör alakhoz.
-Fûtés. Jobb és olcsóbb a vályog -fantasztikus jellege miatt-, mint bármely más hagyományos építési módszer. A vályog épületekre szokták mondani, hogy " Nyáron hût, télen fût !" Tehát energiatakarékos mivolta miatt jobb fûteni. Emlékezz a régi paraszti vályogházakra. Nem fagytak meg benne a legkeményebb telek idején sem.
-Nem homok, hanem vályog, Vagyis föld. Az meg van mindenhol olyan ami a legjobb ilyenre. Ha homokos talajból akarod építeni, akkor az más lesz, mint a vályog.
Ennyi! :)
Építési engedély kötelezett tevékenységek, idézet innen:Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
"a) építmény építése, bõvítése, elmozdítása,..."
Építmény fogalma, idézet innen (félkövérrel kiemelte a releváms rész):
"2.1. Építési törvény (Étv.)
Az építési törvény (Étv.) nem ingatlant és ingót különböztet meg, hanem az építmény fogalmát alkalmazza. Ez azért is lényeges, mert elõfordulhat olyan eset, hogy a Ptk. szerint valami ingónak minõsül, de ettõl függetlenül építési engedélyhez kötött a felépítése, lebontása vagy átalakítása.
- Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és mûtárgy gyûjtõfogalma).
- Épület: jellemzõen emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggõ tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
- Mûtárgy: mindazon építmény, ami nem minõsül épületnek és épület funkciót jellemzõen nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, mûsorszórás mûszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas mûszaki alkotások) [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 8., 10., 15. pont]."
A jurta egy mobil hajlék, minél nagyobb, annál kevésbé mobil. Minél extrémebb az idõjárás (hideg-meleg), annál kisebb lakásokat építenek, mert drága a nagy méret elkészítése, fenntartása. Itt a mérsékelt égövben megengedhetõ luxus a nagyobb otthon. Ehhez szoktunk hozzá a letelepedés óta. A fejlõdés nem állt meg, az elmúlt 1000 év hozta a méret növekedését. Mint írtam, a konstrukcióval nincs bajom, csak nem ehhez szoktunk hozzá, lakásként nem fog elterjedni. A világvége után a mi éghajlatunkon a veremlakások fognak elterjedni, mert könnyebben rejthetõbbek. vagy a vályogtéglás építkezés, mert nem szükséges hozzá zsák és cement. És természetesen, mert ehhez van meg a megfelelõ tudás és tapasztalat.Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
A magánélethez hozzátartozik a személyes tér. Ez egy 40 nm-es épületben nincs meg a számunkra. Nem ilyen a mentalitásunk. Az ajtók helyet foglalnak, mert a nyitásukhoz is tér kell. a függönyajtók használatát nem elemezném, mert megint etnikai flame lesz.Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
A mi éghajlatunkon nem fenyeget az a veszély, hogy a saját bútorzatunkat kelljen eltüzelni. És nem csak a bútorok alakjával, hanem a mennyiségével is gondok vannak. Gondolj bele, mennyi helyet foglalnak a bútoraid jelenleg. Beleférnének ebbe a 40 nm-be? Egy gebasz utáni helyzet más, de ez a ház tartós használatra való, ezt már a rendezõdés idõszakában kapnának szerepet.Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
Nem tudom van-e személyes tapasztalatod a vályogház fûtésérõl? Nekem van.... Rendelkezem egy 92 nm-es alapterületû (67-68 nm nettó, a többi a fal!) vályogházzal, amit jelenleg nem használ senki. Korábban laktam ott, nem volt egyszerû a fûtése. Pont a falak miatt. 70 cm vastagságú fõfalak felfûtéséhez idõ és fûtõanyag kell, mégpedig nem kevés. A nem teherhordó falak, 40 cm vastagak, mert akkora vályogtéglából épült a ház. Tényleg nem fagytak meg benne az emberek, de nem a vályognak, hanem a kemencének köszönhetõen. Azzal fûtöttek és abban fõztek, sütöttek. Ez volt alkalmas arra, hogy a ház körüli felhasználatlan "szemetet", gazt, venyigét, szalmát, mezõgazdasági hulladékot eltüzeljék benne. És a nagy hidegek esetén e köré "építették" a fekhelyet is.Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
Amit a filmen látni lehet, inkább homok, bár végig földként hivatkoznak rá. Említik is, hogy a föld minõségének függvényében mennyi cementet kell a keverékhez adni. Hazánkban a vályog inkább vályogtéglaként elterjed, amiben a porladás és a ridegség miatti csökkentését szalmatörek hozzákeverésével csökkentik. Így feleslegessé válik a zsák használata.
Továbbra is érdekes és hasznos videónak tartom a filmet, de számomra inkább érdekesség, mert nem ilyen alapon építeném meg a gebasz utáni hajlékom. Viszont szívesen részt vennék egy ilyen építésén segéderõként, mert biztosan sok hasznos tapasztalat lehet szerezni.
Ok, köszi! Sok érdekes és új dolgot írtál.
Egy aprócska megjegyzés. A vályogházat nem kell "felfûteni", csak befûteni. Pont ez lenne a lényege. Hasonlót gondolj el mint a jégkunyhó. Az is szigetel és be kell fûteni.
A vályog nem veszi át a hõmérsékletet (csak minimálisan) éppen ezért kiváló a hõszigetelõ képessége. Nyáron sem melegszik át, ezért maradnak hûvösek a vályogházak.:thumbup
Legyen szép estéd!
Kedves Mizu !
Azt gondolom, mielõtt féligazságokat hirdetsz igeként érdemes számszerûen alátámasztani
az állításaidat. A vályog alapból nagyon szar hõszigeteléssel bír. Hõvezetési tényezõje (lambda érték) 0.9- és 0.7 W/mK között van. Csak öszehasonlításként a joggal sokat szidott B30 téglának is 0.6W/mK.
A korszerû falazó elemek ( porotherm 38 N+F) pedig 0.2 W/mK alatt vannak szigetelés nélkül!
Szóval amire Te gondolsz az nem a jó hõszigetelés hanem a nagy hõtároló tömeg, ami viszont csak akkor mûködik ha felfûtik a szerkezetet.........
Üdv: valami építész forma.......
Értem! Nos akkor biztosan így van! Köszönöm/köszönjük a pontosítást/helyreigazítást! Mivel nékem nem ez a "szakma formám", így csak a régi öregektõl, és tapasztalatból tudtam "okoskodni" :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Salmo
Akkor viszont kérdeznék (csak hogy okosodjak/okosodjunk)!
Ha ennyire rossz a hõszigetelõ képessége, akkor az általam említett "Télen fût, nyáron hût" öregek bölcsessége, hogy lehetséges?
Gyakorlati tapasztalatom is ezt mutatná. Nekünk is van õsöktõl örökölt falusi vályog ház. El vagyok halva tõle.
Télen, mikor kimegyünk, pillanatok alatt olyan meleget csinálunk, hogy "gatyásodni" kell, Bármikor ha nyáron megyünk, akkor a legmelegebb napokon is bent "hûsölünk".
Valamit akkor nagyon nem jól értelmezek/logikázok!
Esetleg az elmondásod, leírásod alapján az történik, hogy a téli hideget tárolja még a forró nyári napokra is? :eek:
Valamint (nálunk) a gyors befûtés a kályha, kemence kiváló teljesítményének köszönhetõ?
Köszönöm a helyreigazítást és elõre is a további pontosító válaszaidat!
Üdv! valami tanulni vágyó ......
Tisztelt Fórumozó társak!
A fenti pár beírást ajánlom mindenki figyelmébe! No nem a témát illetõleg (az amúgy is érdekes), hanem a szituáció miatt!
Jó példát látunk "birkaságra", majd ebbõl adódó finom nyaklevesek kiosztására.
De hogy magamat is fényezzem, a nyakleves lereagálás sem volt Qtya! :D
Na de komolyra fordítva!
Észrevettem, hogy az elmúlt hetekben a több összetûzés, vita alakult ki itt. Ezek nem rosszak, sõõõõõt (!), megfelelõ lereagálásokkal a személyiségjavító hatása jelentõs! Azokról az aprócska mellékhatásokról nem is beszélnék mint, tudásunkat növeli, így a fórum tudásbázisa szintén nõ, ezáltal növekszik az elfogadottsága, híre, amibõl adódóan többen regisztrálnak, és akkor tovább nõ a hozzászólások száma, amivel újabb infókkal gyarapodunk, okosodunk....
:thumbup
Higgyétek el, hogy nem volt nehéz kimondani, hogy "hoppá, akkor ezt rosszul írtam/írhattam!". Nem érzem, hogy kevesebb rosszabb , butább ember lennék tõle, Sõt!
Sajnos a mai rohanó és eredmény-centrikus világban sokunkra észrevétlenül ráragad a versengés, a "csak nekem lehet igazam, mert a ranglétrán így kell feljebb jutni" szindróma. Elfelejtenek az emberek értékelni a segítõ szándékot, a javító dorgálást. Mindent sértésnek, lejáratásnak vesznek és ennek megfelelõen "vágnak vissza".
Ha ezen a saját magát felemésztõ emberi civilizáció végnapjai felé rohanó világban akarunk felkészülni és túlélni, akkor az említett dolgokon felül kell emelkednünk, mert higgadtan és okosan kell gyûjtenünk az eddig elért emberi tudást.
Bocsánat az Off hozzászólásért!
Legyen szép napja mindenkinek!
Szépjóreggelt!Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
Tegnap Salmo megelõzött, mert én keresgéltem a különbözõ jellemzõk értékeit, õ pedig fejbõl tudta vagy pontosan tudta hol találhatóak meg.
A kérdésedre válaszolva (szintén amatõr szinten, de majd Salmo kiigazít és szakszerûen megfogalmazza), a fal hõtehetetlensége okozza a hõkiegyenlítõdést. Télen a folyamatos fûtés, kemencehasználat miatt fokozatosan átmelegedtek a falak teljes mélységükben Így ha esett a szoba hõmérséklete sokáig tudják visszasugározni a hõt. Tavasszal és nyáron nem a belsõ, hanem az udvari kemencét és a nyár konyhát használták, így a falak ki tudták adni a bennük tárolt hõt és amikor a levegõ hõmérséklete melegebb volt, mint a fal, elkezdték azt felvenni, ezáltal hûvösebb maradt a szoba. A napfény falmelegítõ hatását a külsõ oldal fehérre meszelésével csökkentették.
A gatyásodást a kályha, illetve a kemence nagy teljesítménye okozza. Hirtelen nagy mennyiségû hõt sugároz a helysége, amit a falak nem tudnak egybõl felvenni így a levegõ melegszik hamar. Viszont jó hír, hogy amit a falak egyszer magukba szívnak, azt vissza is adják amikor a hûl a levegõ.
A szobai kemencét fûtésre is tervezték, ezért nem volt vastag a fala, hogy hamar átmelegedjen, és csak alulról volt "hõszigetelve", hogy ne a talajt fûtse. Így hamar kezdett meleget árasztani.
Ezzel sok minden helyre került! :)
De ha így van, akkor ez még jobb szerintem, mintha jó hõszigetelõ lenne!
Még nem is említettünk egy másik képességét a szellõzést. (Most belegondolva valóban nem testvérek a jó hõszigetelés és a szellõzés :))
Érdekességként elmondom, hogy a Csabai kolbászversenyek egyik rendszeres nyertese -kinek a receptje is megvan- azért árulta el a TV nagy nyilvánossága elõtt, mert egy fontos hozzávalóval nagyon-nagyon-nagyon kevesen rendelkeznek.
Igen! Ez a vályog helység, melyben a kolbász szikkad és pihen! :)
Konkrétan próba képen, (ezen mûsor hatására) kiakasztgattunk kolbászokat a vályogházba és bizony a "bóti" kolbászt is javította. :D
Az éven tervezem egy hideg-füstös füstölõ építését, valamint egy szétbontott vályogház anyagát felhasználva egy szárítót-szikkasztót-tárolót a füstölt dolgoknak.
Aki esetleg felkészülésében hosszútávú dolgokban is gondolkodik, javasolt ezeknek utána néznie, mert az (ízletes) élelmiszer önellátásba nagyban szerepük van a füstölt ennivalóknak.
Nem kötekedés, csak jó szándékú pontosítás! A vályog nem szellõzõ, hanem lélegzõ anyag. Azaz páratartalom szabályzó képessége van. Ráadásul pont abban a tartományban tartja, ami az ember számára kellemes és egészséges. Amikor hirtelen megemelkedik a a páratartalom, akkor magába szívja, majd amikor visszacsökken, akkor kiadja. Ez jó egy házibulin, mert nem érzõdik a savanyú sör és izzadságszag. De a buli után pár napig viszont még ott kísért a tömeg emléke a falak között.Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
Pont ezen tulajdonság miatt nem mindegy mivel szigetelik, vakolják, pucolják a vályogfalat. Nem szabad a lélegzést lezárni, mert a fal elveszíti ezt a képességét.
Érdeklõdés: ezek szerint a vályog okos, ügyes szép anyag, amit ráadásul könnyen lehet elõállítani, valamint házat építeni belõle.
DE! Nem olyan könnyû, laza a szerkezete, hogy gyakorlatilag egy tompa kanállal lyukat lehet vájni bele?
A kérdés elsõsorban azért született, hogy elgondolkodjam, mibõl lenne érdemes házat (menedéket?) építeni hosszú távra:
-a fa erdõben könnyen beszerezhetõ, szerszámokkal könnyen alakítható, de könnyen felgyújtható.
-a vályogot fentebb írtam
-téglát nem tudom, fog-e valaki gyártani, így kihagynám (ahogy a betont és a fémszerkezeteket is hegesztõ és fúró alkalmatasságok hiánya miatt)
-a földházakat nem ismerem, de ha nincs zsák, amibe beletömjük, csak a talajszint alá vájtak jöhetnek szóba
-mi van még?
Szóval tegyük fel kellene valami egy tanyára, de nincs sok pénzünk, viszont adottak a terepviszonyok, ki mibõl építene?
A vályog csak békeidõben és csak vízmentes helyeken megoldás. Bár nem könnyû és nem laza szerkezetû, de mechanikai behatásokkal szemben nem túl ellenálló. A téglafal is csak egy kicsivel jobb, mert a fugáknál könnyen megkezdhetõ. De ez a legtöbb falról elmondható, ezért kell élõerõvel védeni õket.Idézet:
Eredeti hozzászóló Amatorpe
A földházak is szóba jöhetnek, mint a vert falú házak. De azok is könnyen bonthatóak és a vesszõfonat éghetõ. Bár a falvastagság növelésével és a környezetbe illesztésével, pl. a dombházak jó megoldás lehet.
Kihagytad az egyik legjelentõsebb erõdítmény építõanyagot, a természetes köveket. Közte mészhabarcs, mint kötõanyag. De a tömege ennek is jelentõs, így megfelelõ alapozás kell hozzá.
A tanyás kérdésedet pontosíthatnád! Béke vagy gebasz esetére kellene? Mik a terepviszonyok? Ha van a közelben hegy vagy kitermelhetõ kõ, akkor azt választanám. Az alföldön maradna a vályog vagy a vert föld. Erdõs területen pedig a fa. Ha pedig nagy a gebasz, akkor gödörház vagy barlang.
Most mondjam azt, hogy is-is? :)Idézet:
Eredeti hozzászóló A. L. Ias
Idei nagy tervem megszabadulni a paneltõl, és pénzszûke miatt lehet nem gondolkodhatunk majd falusi házban, bár azt szeretném legjobban. Most még túl nagy ugrásnak tûnik a tanyasi világ, bár látni sok pozitív példát, szóval ki tudja... Ha mást nem, melléképületnek/garázsnak a majdani falusi mellé a telekre... És mivel második lehetõség nem nagyon van, egybõl a legjobbat kellene. Egyébként alföld, hegyek sajna nincsenek, pedig az tényleg jó ötletnek tûnik.
Ettõl függetlenül nem árt már most tisztába lenni az építõanyagokkal, mert ha fel kell adni gebasz esetén a bázist, akkor már vagy lesz net vagy nem, ne akkor kelljen találgatni...
(Ja és köszi a választ!)
Ebben az esetben az, ami már most rajta van a területen! :) Én azt ajánlanám, hogy mindenképpen épülettel rendelkezõ területet vegyél, mert a felújítást meg lehet úszni az építési hatóság engedélye nélkül, fõleg eldugottabb helyeken. Egy új épület mindenképpen engedélyköteles, ami nagyot dob a költségvetésen. Ha az épület "lakhatatlan", akkor talán érdemesebb egy mobil házat rátenni amíg a felújítás tart. Pár évet abban is ki lehet húzni, bár igen szûkösen (35-45nm).Idézet:
Eredeti hozzászóló Amatorpe
Nagy vonalakban: az felújítás akkor engedélyköteles, ha teherhordó szerkezeteket érint, alapterületet növel, utcáról látszó homlokzatot érint, tetõformát átalakít.
Ezzel nem érdemes próbálkozni a falu fõutcáján, de egy eldugott tanyán ezzel nem foglalkozik az építési hatóság.