Bunker, óvóhely, pince

[fater.lajos]

Ha már jártál sivatagban, akkor tudod, hogy nem olyan mint amit a földrajz órán tanítottak. A beduin is probléma nélkül megél. Õ valódi prepper.

[TMIB]

Nem minden sivatag ugyanolyan. Arizonában homokot nem is láttam. Leginkább agyagos, kicsit poros, kavicsos, köves az egész, vannak növények is. Néhány fa, kaktuszok, bokrok. Nem olyan mint a Szahara.

[degu]

http://www.civilhirlap.hu/szines_erd...enyek-230.html


nemtom mennyire hiteles de itt szoktak jo cikkek lenni. Ha meg mar volt akkor toroljetek. Csok

[Fallout11]

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/...osi-bunkerben/

[Mizu]

Nagyon-nagyon jó kis film!
Sok problémánkra megoldást nyújthat. Akár óvóhelyként, pinceként, de akár családi lakóházként is!
Kevés ellenérvet tudnék rá mondani.

[A. L. Ias]

Nagyon-nagyon jó kis film!
Sok problémánkra megoldást nyújthat. Akár óvóhelyként, pinceként, de akár családi lakóházként is!
Kevés ellenérvet tudnék rá mondani.

Megnéztem, tetszett, elgondolkodtatott. De van vele pár probléma. Elsõ az engedélyeztetése. Mivel ásott alapja van, ezért engedély kell rá. Erre az építési módra nem biztos, hogy adnak ki, mert szerintem nem teljesít több magyar szabványt. A második a méret. Mi már elszoktunk az ekkora méretû házaktól. A központi kupola, 5 méter átmérõjû, azaz ~20 nm alapterületû, az oldalsóak, még kisebbek. Ez a méret a mai igényeknek kicsi. A harmadik a magánélet hiánya. Nincs benne belsõ ajtó, így a hálófülke és a fürdõ is egy légtér a lakással. A negyedik a falak alakja. Az még hagyján, hogy nem lehet feltenni a 46"-os LED TV-t a falra, de a tárgyaink, a bútoraink szögletes helységekre és egyenes falakra vannak optimalizálva. Az ötödik a fûtés. Nem tudom mennyire gazdaságosan lehet egy ilyen házat kifûteni. A hatodik az építõanyag. Ahol nagy mennyiségben rendelkezésre áll a homok, ott ez az ideális. De nem tudom a cement és a föld keveréke hasonlóan alkalmas lenne a feladatra?

De ez mind részletkérdés. A technika lenyûgözõ, fõleg a kupola kialakításának egyszerûen nagyszerû megoldása tetszett!

[Mizu]

Megnéztem, tetszett, elgondolkodtatott. De van vele pár probléma.

-Én úgy tudom, hogy a beton alapnál kell engedélyeztetni. Ha "ásottra" kellene mégis, akkor egyszerûen megkerülhetõ. A sima földre rakod (igazoltan), Majd körbedöngölöd, vagy akár körbeöntöd, arra nem kell engedély!
-Méret. Ha megnézed a jurták és egyéb hasonló építmények felépítését, akkor azok is ilyenek. Ha pár ezer év alatt ilyennek fejlõdött ki, akkor csak nem lehet olyan rossz konstrukció. A túlélés és a világvége utáni élet nem igazán ismeri a pazarló tágas tereket!
-Magánélet. Ezen lehet javítani kis belsõ ajtókkal, vagy szõnyegfüggönyökkel. A praktikumot itt is nézni kell!
-A falak alakja. Nos, ha eltüzelted, minden bútorodat, majd csinálsz olyanokat, amik illenek a kör alakhoz.
-Fûtés. Jobb és olcsóbb a vályog -fantasztikus jellege miatt-, mint bármely más hagyományos építési módszer. A vályog épületekre szokták mondani, hogy " Nyáron hût, télen fût !" Tehát energiatakarékos mivolta miatt jobb fûteni. Emlékezz a régi paraszti vályogházakra. Nem fagytak meg benne a legkeményebb telek idején sem.
-Nem homok, hanem vályog, Vagyis föld. Az meg van mindenhol olyan ami a legjobb ilyenre. Ha homokos talajból akarod építeni, akkor az más lesz, mint a vályog.

Ennyi!

[A. L. Ias]

-Én úgy tudom, hogy a beton alapnál kell engedélyeztetni. Ha "ásottra" kellene mégis, akkor egyszerûen megkerülhetõ. A sima földre rakod (igazoltan), Majd körbedöngölöd, vagy akár körbeöntöd, arra nem kell engedély!

Építési engedély kötelezett tevékenységek, idézet innen:
"a) építmény építése, bõvítése, elmozdítása,..."

Építmény fogalma, idézet innen (félkövérrel kiemelte a releváms rész):
"2.1. Építési törvény (Étv.)
Az építési törvény (Étv.) nem ingatlant és ingót különböztet meg, hanem az építmény fogalmát alkalmazza. Ez azért is lényeges, mert elõfordulhat olyan eset, hogy a Ptk. szerint valami ingónak minõsül, de ettõl függetlenül építési engedélyhez kötött a felépítése, lebontása vagy átalakítása.
- Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és mûtárgy gyûjtõfogalma).
- Épület: jellemzõen emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggõ tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
- Mûtárgy: mindazon építmény, ami nem minõsül épületnek és épület funkciót jellemzõen nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, mûsorszórás mûszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas mûszaki alkotások) [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 8., 10., 15. pont]."

-Méret. Ha megnézed a jurták és egyéb hasonló építmények felépítését, akkor azok is ilyenek. Ha pár ezer év alatt ilyennek fejlõdött ki, akkor csak nem lehet olyan rossz konstrukció. A túlélés és a világvége utáni élet nem igazán ismeri a pazarló tágas tereket!

A jurta egy mobil hajlék, minél nagyobb, annál kevésbé mobil. Minél extrémebb az idõjárás (hideg-meleg), annál kisebb lakásokat építenek, mert drága a nagy méret elkészítése, fenntartása. Itt a mérsékelt égövben megengedhetõ luxus a nagyobb otthon. Ehhez szoktunk hozzá a letelepedés óta. A fejlõdés nem állt meg, az elmúlt 1000 év hozta a méret növekedését. Mint írtam, a konstrukcióval nincs bajom, csak nem ehhez szoktunk hozzá, lakásként nem fog elterjedni. A világvége után a mi éghajlatunkon a veremlakások fognak elterjedni, mert könnyebben rejthetõbbek. vagy a vályogtéglás építkezés, mert nem szükséges hozzá zsák és cement. És természetesen, mert ehhez van meg a megfelelõ tudás és tapasztalat.

-Magánélet. Ezen lehet javítani kis belsõ ajtókkal, vagy szõnyegfüggönyökkel. A praktikumot itt is nézni kell!

A magánélethez hozzátartozik a személyes tér. Ez egy 40 nm-es épületben nincs meg a számunkra. Nem ilyen a mentalitásunk. Az ajtók helyet foglalnak, mert a nyitásukhoz is tér kell. a függönyajtók használatát nem elemezném, mert megint etnikai flame lesz.

-A falak alakja. Nos, ha eltüzelted, minden bútorodat, majd csinálsz olyanokat, amik illenek a kör alakhoz.

A mi éghajlatunkon nem fenyeget az a veszély, hogy a saját bútorzatunkat kelljen eltüzelni. És nem csak a bútorok alakjával, hanem a mennyiségével is gondok vannak. Gondolj bele, mennyi helyet foglalnak a bútoraid jelenleg. Beleférnének ebbe a 40 nm-be? Egy gebasz utáni helyzet más, de ez a ház tartós használatra való, ezt már a rendezõdés idõszakában kapnának szerepet.

-Fûtés. Jobb és olcsóbb a vályog -fantasztikus jellege miatt-, mint bármely más hagyományos építési módszer. A vályog épületekre szokták mondani, hogy " Nyáron hût, télen fût !" Tehát energiatakarékos mivolta miatt jobb fûteni. Emlékezz a régi paraszti vályogházakra. Nem fagytak meg benne a legkeményebb telek idején sem.
-Nem homok, hanem vályog, Vagyis föld. Az meg van mindenhol olyan ami a legjobb ilyenre. Ha homokos talajból akarod építeni, akkor az más lesz, mint a vályog.

Ennyi!

Nem tudom van-e személyes tapasztalatod a vályogház fûtésérõl? Nekem van.... Rendelkezem egy 92 nm-es alapterületû (67-68 nm nettó, a többi a fal!) vályogházzal, amit jelenleg nem használ senki. Korábban laktam ott, nem volt egyszerû a fûtése. Pont a falak miatt. 70 cm vastagságú fõfalak felfûtéséhez idõ és fûtõanyag kell, mégpedig nem kevés. A nem teherhordó falak, 40 cm vastagak, mert akkora vályogtéglából épült a ház. Tényleg nem fagytak meg benne az emberek, de nem a vályognak, hanem a kemencének köszönhetõen. Azzal fûtöttek és abban fõztek, sütöttek. Ez volt alkalmas arra, hogy a ház körüli felhasználatlan "szemetet", gazt, venyigét, szalmát, mezõgazdasági hulladékot eltüzeljék benne. És a nagy hidegek esetén e köré "építették" a fekhelyet is.
Amit a filmen látni lehet, inkább homok, bár végig földként hivatkoznak rá. Említik is, hogy a föld minõségének függvényében mennyi cementet kell a keverékhez adni. Hazánkban a vályog inkább vályogtéglaként elterjed, amiben a porladás és a ridegség miatti csökkentését szalmatörek hozzákeverésével csökkentik. Így feleslegessé válik a zsák használata.

Továbbra is érdekes és hasznos videónak tartom a filmet, de számomra inkább érdekesség, mert nem ilyen alapon építeném meg a gebasz utáni hajlékom. Viszont szívesen részt vennék egy ilyen építésén segéderõként, mert biztosan sok hasznos tapasztalat lehet szerezni.

[Mizu]

Ok, köszi! Sok érdekes és új dolgot írtál.
Egy aprócska megjegyzés. A vályogházat nem kell "felfûteni", csak befûteni. Pont ez lenne a lényege. Hasonlót gondolj el mint a jégkunyhó. Az is szigetel és be kell fûteni.
A vályog nem veszi át a hõmérsékletet (csak minimálisan) éppen ezért kiváló a hõszigetelõ képessége. Nyáron sem melegszik át, ezért maradnak hûvösek a vályogházak.
Legyen szép estéd!

[Salmo]

Kedves Mizu !

Azt gondolom, mielõtt féligazságokat hirdetsz igeként érdemes számszerûen alátámasztani
az állításaidat. A vályog alapból nagyon szar hõszigeteléssel bír. Hõvezetési tényezõje (lambda érték) 0.9- és 0.7 W/mK között van. Csak öszehasonlításként a joggal sokat szidott B30 téglának is 0.6W/mK.
A korszerû falazó elemek ( porotherm 38 N+F) pedig 0.2 W/mK alatt vannak szigetelés nélkül!
Szóval amire Te gondolsz az nem a jó hõszigetelés hanem a nagy hõtároló tömeg, ami viszont csak akkor mûködik ha felfûtik a szerkezetet.........

Üdv: valami építész forma.......