Azt hiszem rájöttem, mit fogok leírni, ha a munkáltatóm oltást követelne.
Az Mt. a munkavállalók személyhez fûzõdõ jogainak bármilyen jellegû korlátozása kapcsán rögzíti a feltétlen szükségesség és arányosság követelményét. Továbbá, a feltétlen szükségességnek és arányosságnak "a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggõ okból" kell fennállnia. Mt. 9. § (2) bekezdés. Röviden: az oltás akkor rendelhetõ el, ha konkrétan annál a munkáltatónál, abban a munkakörben, annak a munkavállalói csoportnak vagy egyéni munkavállalónak az esetében feltétlenül szükséges és egyben arányos.
Az Alaptörvény kimondja, hogy veszélyhelyzeti jogrendben kormányrendelet felülírhat bizonyos törvényi rendelkezéseket. Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdés. Viszont azt is az Alaptörvény írja le, hogy az emberi méltósághoz való jog veszélyhelyzeti jogrendben sem korlátozható (és semmilyen más különleges jogrendben sem). Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdés.
A munkavállalók személyhez fûzõdõ jogai tekintetében az Mt. rögzíti, hogy az alkalmazandó háttérjogszabály a Ptk. Mt. 9. § (1) bekezdés.
A Ptk. pedig megállapítja, hogy a személyiségi jogok - például az egészségügyi önrendelkezési jog, lásd Eütv. 15-19. § - az emberi méltóságból erednek, annak részjogosultságai. Ptk. 2:42. § (2) bekezdés. Vagyis veszélyhelyzeti jogrendben is csak az Mt. elõírásai szerinti módon és mértékben korlátozhatóak. Mert ha az emberi méltósághoz való jog különleges jogrendben is sérthetetlen - az Alkotmánybíróság töretlen ítélkezési gyakorlata szerint semmilyen mértékben nem korlátozható -, akkor annak részjogosítványai is csak az "egyébként" megengedett mértékben és módon, vagyis ebben az esetben az Mt. által elõírt szigorú szükségességi-arányossági teszt követelményei szerint korlátozhatóak különleges jogrendben is. Vagyis itt az Alaptörvény értelmében különleges jogrendben sem írhatja felül az Mt-t, egy törvényt egy alacsonyabb rendû jogszabály, egy kormányrendelet. Pláne, hogy az Eütv. is kifejezetten elõírja - 15. § (1) bekezdés -, hogy az önrendelkezési jog kizárólag törvény által korlátozható.
A fizetés nélküli szabadság tartama alatt szerintem munkaügyi bírósághoz bátran el lehetne menni. Esélyesnek gondolom, hogy a bíró megállapítaná a szükségességi és arányossági követelmény megsértését, és akkor megszüntethetõ az fnsz. Vagyis az a probléma is megkerülhetõ, hogy nyertes per esetén sem vennék vissza a munkavállalót. Hiszen itt még fennáll a munkaviszonya, csak 1 év fizetés nélkülin van, és azt támadja meg a bíróságon. De ez persze a mostani helyzetben ingoványos talaj.
Új munkahelynél meg bukhat az egész, mert 3 hónap próbaidõ van, ami alatt eleve indokolás nélkül felmondhatnak azonnali hatállyal. Szóval ott sajnos nincs mese, ha megkövetelik az oltást a próbaidõ alatt, akkor vagy felveszi az ember, vagy megy onnan.
