Ki húzza tovább?

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Doom

..gondolkodom,ha már annyira elfajul a helyzet..tehát lerohanták az ingatlanokat,melyik család tud sikeresebben védekezni?...a család a negyediken vagy a földszintes házba beszorított család?

---

Az attól függ, hogy milyen, mekkora a lakás. Milyen fegyvered/önvédelmi eszközöd van és hogy mennyire vagy járatos a közelharcban.

A mi házunk elég nagy, vastag falakkal, spalettákkal, vastag ajtókkal és persze német juhász kutyák is vannak kinn. Az utolsó házak között lenne a miénk, mert könnyebb célpont akad bõven. Tesvírek vannak a faluban, de nem nagy mulatság kordában tartani õket (félnek, kevesen vannak, nincs összetartás).
Egy földszintes házról van szó, a padlószint kb 1,5 méterre van a járdától számolva, belmagasság kb 3,5 m, szóval egy tekintélyt parancsoló lakhely ez fél méteres külsõ és 35 cm-es belsõ falakkal. Géppuskatûz elõl is remek fedezéket ad ideig-óráig.

Hosszú napom volt, a saját rovatomba majd megírom...

Elképesztõen másképpen gondolkodunk.
Rengeteg kérdésetek van, az elmúlt két évem azzal telt, hogy ezekre válaszoltam. Többnyire úgy, hogy megmutattam.
Tehát nem elmélet, hanem gyakorlat.
Kétségtelenül jó helyzetben vagyok és sok barátom is. De mi mindannyian ezt VÁLASZTOTTUK és mi alakítottuk.
Aki belerokkant a gazdálkodásba az másképpen gondolkodott. Vette a vetõmagot, valószínûleg a mûtrágyát, fizetett a szántásért, stb. Termelt valamit, amit eladott pénzért, amit betett a gazdaságba. A hiba a pénz!

Mondok pár példát, de talán nem ide tartozik. Meg már unom is a példálózást...

Most vágtam két 160 kilós mangalicát.
Ingyen tartottam, ingyen jutottam hozzá. Pontosabban tavasszal születtek bárányaim. Elõször szopnak, aztán mennek ki a legelõre. Október, novemberig ingyen tartom õket. Állatorvos nincs, régen én oltottam, fürdettem, féregtelenítettem. Mára hibátlan az állomány. Betegség nincs, mert nem hozok idegen állatot. Ha mégis, akkor karanténba kerül. Szóval harmadik éve nem oltok. Nincs rá szükség. Lovaimnak fokhagymát adok, diólevelet esznek, ez féregtelenít. Szintén harmadik éve.
Szóval két bárányért cseréltem a két választási malacot. Nekem így ingyen volt.
A malacokat a sajtozásból fennmaradó tejsavóval, konyhai és kertbõl kikerülõ hulladékkal etetem. A gabonát megõrlöm, kétszer leszitálom. Innen kerül ki a korpa. 50-Ft ért veszem a gabonát, 250-ért adom a lisztet. A korpa ezek után ingyen van. Három hét alatt megszedtük az erdõn a téli makkot. Jobb, mint a kukorica. Tehát csak munka volt vele.
A malacok pár száz négyzetméteres területen vannak, villanypásztorban. Nem ganézok. Õsszel ki is lehet engedni õket, szépen takarítanak.
A szomszéd tanyán lévõ "hentesnek" 15 ezret fizettem az egésznapos munkáért, ennyi volt az össz költségem. Hogy mi került ki a két disznóból azt fel sem tudom mérni, két adatom van: 55 kiló kolbász és kb 50 liter zsír.

Agrár végzettségû barátom úgy számol, hogy malaconként egy hektárt kell mûvelni. Én nem így számolok. Azzal dolgozom amim van. A semmirõl kezdtem. Öt kecskével és egy juhval. Elõször a saját õsdzsumbujomat legeltettem. Aztán sorra kértek a szomszédok. Közben csereberéltem, eladtam, vettem, szaporítottam. Egy õsszel olyan jól adtam el az anyáimat és a kosomat, hogy a teljes állományt lecseréltem, megdupláztam. Fiatal bárányokat vettem, magamnak neveltem õket. Idõm, mint a tenger.
A juhokhoz nem kell föld. Ellegelnek az út mellett, a tarlón, a pihentetett földön. Ilyen mindig van, sok is. Mert a gazda csak a támogatásra hajt. Van, hogy nem is arat. Én minden évben több hektár területet kapok. Kaptam már rozst, napraforgót, kölest. Egy részét lekaszáltam, a többit legeltettem.

Takarmány télire kell. Tél elején az ócska 1-2-3 éves is jó. Ennek alacsony a tápanyag tartalma, de jó, mert õsszel az állat erõs. Egész nyáron legelt. Sok az elhagyott bála. Kis területeken levágják és bebálázzák a szénát, de nem hordják be. Nem éri meg! Nekik. Nekem igen.
A nagygazda bálaszállítójára 17 körbála fér. Egy traktor húzza, egy rakja. Az 1-2-3 hektáros területeken sokszor kint maradnak a bálák. Ilyeneket mindenhol látni. Letakarítja, mert így kap támogatást, de be már nem hordja. Elkérem.
Volt olyan telem, hogy ötven bálát hoztam be. A honlapomon fenn van a bálaszálítóm, azzal behordom egyesével. Akár lóval is.
A gépek rengeteget hagynak maguk után. Bálázás után, lovas gerebjével, vagy kézzel kocsiszámra szedem össze. A kukoricát, napraforgót is.

Nekem ebbõl áll az életem. Hogy a rendszeren kívül, a rendszerhibákból élek.
Mi lesz, ha nem lesz? Még jobb lesz. A föld azé lesz, aki megmûveli.
De ezek csak érintõleges példák. Résen kell lenni. :-)

A többi kérdés...
Óvoda, iskola, szakkörök, uszoda, stb kilõve.
Ezt nálunk nem mûködik.
Helyette van otthontanulás, kirándulás, lovaglás, íjjászat, vívás, úszás a tóban. Szakkör az egész életünk. Állandóan fúrunk, faragunk, szerelünk, kertészkedünk.
24-én találkoztam a szomszédommal. Hetedikes kislányával a hegyre ment túrázni. Vitték magukkal a sütnivalót is. Decemberben, karácsonykor! A lány gyerek kora óta járja az erdõt. Mindenkinél jobban ismeri.

A család harci értéke?
Emlékeztek a Hazafira, Mel Gibsonnal?
Ennyi! Képzés az egész. Az asszonyok, gyerekek is tudnak lõni, tárazni, stb. Jó példa erre amerika.
Nem mondom el mit tud egy hároméves, de meglepõdnél. :-)
Közelharcnál a gyerekek nagyon veszélyesek. Nem félnek, nincsenek a látókörökbe és nem veszed komolyan õket. De csak nézd meg, hogy küzd egy cigány család!!
Egyszer ki kellett menekítenünk két rendõrt egy cigánysorról. Mikor mentünk befelé, akkor láttam, hogy az egyik öregasszony mindeninek "fegyvereket" nyom a kezébe. Kés, olló, volt ott minden. Félelmetes.
Mindenki magából indul ki, de érdemes kicsit szétnézni.

Tegnap megismertem egy 19 éves kislányt. 3 év fegyházat kapott 5 évre felfüggesztve...
Az anyját a kapujuk elõtt megpofozta négy cigányasszony. Kiment és úgy megverte õket, hogy kettõt a mentõ vitt el. A csajt a rendõrök bilincsbe vitték el, mert mikor kiértek éppen az egyik nõ torkán állt.
Szóval nem tudni kiben mi van.
Az összes tanyás barátom képzi a gyerekeit és az asszonyok is beállnak. Többségük jobban lovagol...

Na jó, befejeztem, írjon más is. :-)

Városiaknak:
https://www.youtube.com/watch?v=dhD4dYNJXwo

És ha az ajtó mégis ellenálló lenne:
https://www.youtube.com/watch?v=Daq7CW631IU

Történetesen van egy (kevésbé kedves és jó) nyílászárós emberünk. Õ a keményfát tartja a legbiztonságosabbnak. Azon kívül ha leszáll, vetemedik azt a gyalu fogja, hosszú távon az jobb megoldás mivel javítható. A lemez ha vetemedik akkor vissza lehet feszegetni de már nem lesz igazi. Mindháromfélét árulja (lemez, mûanyag, fa) nem gondolnám, hogy kamuból mondta a fát. Amúgy ha valamennyire is jártas az ember a fémiparban tudhatja, hogy egy lakatosmûhelyben talál olyan szerszámot amivel egy ilyen ajtón bármikor kacagva bejut szinte teljesen hangtalanul!!!
A záras videót nem ismertem de utána olvasva elég komoly... Szóval legyen belül egy hevederzár legalább aminek kívülrõl nincs nyílása.

Még Morpheus reggeli felvetésére miszerint a nagyobb biztonsági cégek emberei veszélyesek lehetnek reagálnék.
Nem ismerem az ilyen cégek teljes felépítését de naponta látom, hogy: a páncélautókat 50kg-os nyuggerek vezetik, az alkalmazottak iq-ja az esetek 95%-ban vetekszik egy egysejtûével, a páncélautók télen össze-vissza cikáznak az utakon, csúsznak árokba, korlátnak mivel nincs pénzük a spéci méretû és tulajdonságú téligumira, az autók 100%-a amit én eddig láttam leselejtezett külföldi páncélautó ami ha el is fedik de jól láthatóan rohad tehát szerkezetileg gyengült.
Mire is szeretnék kilyukadni: az embereik jó része egy shtf esetén magányos hõsként szeretne majd túlélni ha van fegyvere (ha jól tudom azt le kell adnia szolgálat végén és szolgálat felvételekor veszi kézbe ismét, tehát még csak az sincs nekik otthon), ha nem kap konkrét feladatot nem képes önálló stratégiai gondolkozásra, az öregeket hagyjuk, fegyver nélkül egy a sok közül, a zombik felfalják õket. A páncélautóval ami ugye baromi nehéz is ha véletlen el is indulna pl. hozzád a semmi közepére talán az elsõ-második kanyarig ha eljutna a földúton sokat mondok. nyári gumival maximum ha száraz keményre döngölt a föld akkor tudna vele közlekedni. Nyilván van annyi eszed, hogy a birtok körül laza a talaj és nem egy közlekedési csomópont, így ha minden optimális egy ilyen autónak akkor is maximum egy úton tud megközelíteni, így elég azt védeni. Ha rohad akkor alulról kell gyengíteni, vagyis felbontani, ergo ha rámegy valamire ami alulról fizikai kárt tenne benne akkor ugye ott meg is állt a dolog. Még jobb, ha út közben van egy vicces vizes árok, mert akkor egy ilyen több tonnás hátsókerekes monstrumnak addig tart az út. Szóval gyalog mehetnek csak a "zsoldosok". És akkor már említettem, iq nuku tehát ha nincs egy tuti "hadvezérük" akkor futnak felétek és úgy próbálnak bejutni. Ha gondolkoznak akkor talán 4 irányból egyszerre próbálkoznak. Ha kellõen sokan vannak és van eszük. Mondom én. Szóval szerintem ezektõl annyira nem kell tartani.
Ellenben mondom a tutit: sok katona van az országban (fiatal életerõs aktív korban lévõ) akik kimentek pénzt keresni afganisztánba, irakba, egyéb amcsi tûzfészkekbe. Na szerintem õk veszélyesek. Ott kaptak mindenféle tudást. Ott azzal a tudással dolgoztak. Itt egyedül a megszokott modern technika nincs kéznél, az ósdi de mûködõ orosz hagyaték viszont itt van. Mi van akkor ha egy ilyen légiósokból álló század úgy dönt, hogy õk inkább önállóan veszik kezükbe a saját sorsukat. Általában van egy "ész", van rengeteg tapasztalat a kezükben és adott a fegyver is számukra. Az élet... szóval az nekik darab-darab, ha ismertek ilyen katonákat tudjátok.
Szerintetek?

Nagyon jó meglátások.

Nem tudom ismeritek e ezt az oldalt. 1,5-2 milláért leselejtezett páncélozott harcjármûveket lehet venni. A leselejtezés pedig annyit jelent, hogy nincs rajta fegyverzet. Vannak M-zárolt darabok is. Persze sokat eszik, de nej szeretném, ha valaki ezzel kopogtatna. Egyébként is gyalogsági lövészeknek készült.

http://www.emvhg.hu/borze_kepek/1419013508_800x600.jpg

Lehet kapni gumikat is, például tömör, golyóállót, stb. Csak pénz kérdése.
http://www.emvhg.hu/borze.php?page=1&ipp=All

Tegnapról kimaradt:
(vissza az eredeti témához)

Volt róla szó, hogy eladom a tanyát. Öt családnak 25.000.000-ért. Ez családonként öt milla. Egy család költözött volna a melléképületbe és õk vitték volna a gazdaságot. A többieknek meg menedékként szolgálna. Kijönnének disznóvágásra, stb, de csak egy család élne itt.
Arról is volt szó, hogy egy tulajdonrészt megtartok. Egyébként egy kilóméterre építettem volna egy kissebbet.
Tehát egy ilyen társulás is mûködik, nem kell tíz milla sem.

A mi helyzetünk különleges, mint írtam.
Látom, hogy a "tanya" sokaknak azt jelenti egy épületegyüttes.
Nálunk nem így van. 15 telek, hét lakott porta. Mi vagyunk a legnagyobbak, itt az infrastruktúra.
De a környezetünkben minden irányban ilyen tanyabokrok vannak. 1-1,5-2 km re. Vész esetén jönnek, megyünk. Kit támadsz meg? Melyik bokrot, melyik házat?
Terepjáróink, lovaink, cross motorjaink vannak...
Szóval ez elég különleges. Ráadásul nem is nálunk van a legnagyobb "haderõ".
Na de többet errõl nem írok.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Doom

....kapsz egy tamagucsi családot a nyakadba+ 10 millát,segíts nekik,írd le hogyan csinálnád

---

Félre ne érts, nem ekézni akartalak, hogy rossz a hozzáállásod. Csupán leírtam, hogy szerintem nem kell ennyire a végletekben gondolkodni.

Idézet:

---

...kezdem megérteni,hogy mi a problémátok a várossal ill azt hogy sokan azt hiszik,hogy a városlakók,a kis vackukra begyömöszölt,individualista,egymással mit sem törõdõ szerencsétlen zombik...akkor felhomályosítalak...nem így van...a ház mindenkinek a tulajdona,a lépcsõház is..nem tudom máshol hogyan van,nem is érdekel..de nálunk pl. ha felmosok,az egész szintet,felmosom...mint mindenki,meglocsolom a virágokat...mint mindenki...nincs haragosom,ha valaki nem is tetszik,hát megtartom magamnak..néha vannak spontán "bulik"..amikor páran kiülünk a lépcsõre vagy a ház elé a kutyákkal,sörözni...sütizni...az elsõ emeleti kutyás családon pl. át kellene verekedi magát a zombinak...hát mit mondjak...jó,hogy haverságba vagyok a kutyával és a gazdival :cool: is....tehát a városban is emberek élnek,csupán a hely kisebb...de ugyanúgy összefogás lenne baj esetén...azért gondoljatok bele,ha 5-6-10 család összefog,mennyire jól védhetõ egy lépcsõház...a szükség pedig nagy úr...a tanuk pedig csak annyit tanúsítanának...hogy elcsúszott szegény rabló a lépcsõn...
..jó helyen kapisgálsz.

---

Semmi problémám a várossal, vagy a városlakókkal. Másfél évtizedig laktam városban. Volt, hogy városban laktam, és falun dolgoztam, volt, hogy falun laktam és városban dolgoztam. Mindkét oldalt tapasztalatból ismerem.
Nem voltam szerencsétlen zombi akkor sem, mikor tömbházban laktam.

Viszont a szóhasználatomat sem figyelted meg eléggé. Nem azt írtam, hogy a sok ember a baj, hanem azt, hogy a nagy népsûrûség. Most olyan helyen élek, ahol kb. 6-700-an lakunk, de széltében-hosszában több km-es a falu. Városban (még ha Kapuvár nem is olyan nagy város, sokszor járok ott) egy vagy két tömbházban, panelban van ennyi ember. Kis helyen, sokkal több stresszforrás.
Jó dolog leülni a lépcsõre elsörözgetni, amíg van sör a boltból (vagy egyáltalán van bolt), amíg nem kell attól tartani, hogy a randalírozók esetleg vért szeretnének sör helyett, vagy amíg a fõ aggódást az adja, hogy hó végén lesz-e elég pénz a csekkekre.
Ez nagyon hamar meg tud változni, ha komolyabb gondok adódnak.
Városban az emberek maszkot hordanak. Egy képet mutatnak neked, mert városban annyi felé kell alkalmazkodni, hogy muszáj fenntartani a látszatot.
Ez a máz villámgyorsan le tud hullani, mikor baj van.
Rendõr lakik a házban? Honnan tudod, hogy nem egy korrupt bûnözõ, aki már évek óta a helyi maffia zsebében van? 40-es szingli? Mi van, ha látens skizofrén, csak tartja magát, mert ez a társadalmi elvárás? Sehonnan nem tudhatod. Ha a szemeddel akarsz látni, akkor azt fogod látni, amit mások mutatnak neked, és bár én nem vagyok öreg ember, de abban biztos vagyok, hogy a városban sok csillogás hamis, de a leghamisabbak az emberek lehetnek.

Összetartó a lépcsõház. Ez nagyon jó. De mi van, ha a szomszéd lépcsõház nem az? Mi van, ha egy utcányival odébb mondjuk drogtanya van? Túl közeli veszély. És nem fogod meglátni. A városban a farkasok báránybõrbe bújnak. Ez falun nem mûködik, ott nagyon hamar kiderül az ilyesmi, vagy legalábbis sokkal nagyobb eséllyel.
Sokan azt hiszik, hogy szörnyek csak a mesében vannak. Ez nem igaz. Közöttünk vannak, csak azt mutatják, hogy õk a rendõr, vagy õk a 40es szingli. Beteg a társadalom, de a szörnyeknek még azért így is maszkok mögé kell bújni. Na de mi történik akkor, ha már nem lesz szükség a maszkra?

Idézet:

---

elõször is mi a "túlélés" ?....nincs két egyforma nap az életünkben...akkor baj esetén miért lennének olyanok a napok mint békében...továbbmegyek,ha elmúlik a vész visszakapcsolom a mosógépet és folytatom a könyvet a hol becsuktam?
...nem...már nem lesz ugyan olyan senki élete,a felkészüléssel kicsit lehet tompítani a baj élét és a szó szoros értelmében túl lehet élni...de aztán minden más lesz.
..a bajban töltött napok is a Te életed napjai,az utána jövõ évek is a Te éveid..botor felfogás lenne túlélni a saját életünket...élni kell a jó és a rossz napokban is...
...azért a természet rutinja mást diktál...a legjobb védelem a csoport,csapat,nyáj...halak,kérõdzõk,mind-mind a nagy csoport menedékében bíznak...és meg is törik rajtuk a ragadozók rohama...a gyenge,beteg meghal és vissza kerül a nagy körforgásba(de ez más téma)...azért azt ugye senki sem gondolja,hogy egy viszonylag jó lakóközösség nem védi a saját lakását,a lépcsõházat?

---

Mindenki védi a sajátját. Egy viszonylag jó lakóközösség jól együtt tud mûködni. De semmi garancia nincs arra, hogy ez a viszonylag jó lakóközösség nem hullik szét az elsõ komoly problémánál.
Mikor el vannak földelve a zombimaradványok, szerinted egy labilis, végletekig stresszelt ember idegei meddig bírják szó nélkül? Márpedig egy lépcsõháznyi ember között van labilis, ideggyenge, és ostoba.

Ami jól mûködik egy csordánál, az nem mûködik az embernél. Mert az ember tud gondolkodni, és tud problémát gyártani. A csorda ösztönbõl mozdul. Az emberbõl már szinte teljesen kiveszett az ösztön. Agyból nem lehet reagálni, legalábbis nagyon nehéz, fõleg, ha soha életében nem volt rákényszerülve valaki.

Fõleg nem lehet összehasonlítani egy ragadozót egy szörnyeteggel. A ragadozó öl, eszik, és utána nyugton van. A szörnyeteg öl, mert élvezi.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló astonferi

nem tudom miért gondolja minden vidéki hogy a városban csak panel van ? mienk téglaház vastag falak kémény, régen még cserépkályha is volt. helye megvan tehát bármikor be lehet állítani egy kályhát sparheltet. sõt szebbet mondok. a mi pince részünkbe van a kémény alja ahova szintén be lehet kötni kályhát. valszeg volt is mert megtaláltam a helyét.
bejárati ajtó erõs masszív fém ajtó amit belülrõl ki tudok támasztani egy vascsõvel. ( ki van mérve ), ablakokon rács ahogy Doom is írta.
ha el kell valami zombi hordát ásni max felváltva ásunk mert az ásó kevés.
közösség : mindenki ismeri a másik gyerekét apját anyját, némely esetben a nagymamát is és hogy kié melyik autó. haza tudsz szaladni úgy a játszótérrõl valamiért hogy vigyáznak a gyerekedre.
mint írtam nyomos kút van nálunk is több helyen. tûzcsap ereszcsatornák nagy háztetõ felület gyûjti a vizet.
szóval azt látom kicsit furcsa elképzelések vannak a városiakról a közösségekrõl lehetõségekrõl.

---

Ez nagyon jól mûködik, és dícséretes. De gondolom két utcányival odébb már fehér folt minden ember. Falun két utcával odébb szántóföld van. Városban meg még 20 utca. Túl sok ismeretlen.
Nem a közösséggel van a baj. Az lehet jó vagy rossz, ahogy alakítjátok. A baj azzal van, hogy mi van a közösségen kívül.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló astonferi

nos vidékhez nem tudok szólni mert aki ismer tudja hogy szédülök ha nem látok betont vagy túl sok a fa a környéken. DEEE azt tudom hogy a nejem családja gazdálkodó volt a bátya a mai napig több hektáron az. 5 fõs család volt apa, anya , két lány és egy fiú. tehén, malac, csirke, és föld. belerokkantak a munkába a semmiért volt mit enni volt tartalék is baj esetén de semmi több. megvédeni ? sehogy se eszköz se erõ nem lett volna. bátya mai napig tart malacot, pulykát, csirkét több hektárt már bérbe adja mert nem bírja. volt éve amikor a krumpli termés java oda lett valami kártevõ miatt, belerokkant a munkába a gyereke elment a városba egyetemre és eszébe sincs vissza menni mert látta a napi szenvedést a semmiért. persze volt mindig kaja volt kamrában mindig tartalék friss zöldség gyümölcs de milyen áron. nincs nyaralás mert minden nap a föld és az állatok. gebaszban ezeket inden nap el kell látni és megvédeni. nem lesz erõd hozzá. és akkor jön a horda mint a háborúban amit tudtak vittek amit nem felégettek maguk után. a városban jegyre osztották a kaját de volt elbújtak a házakban pincékben. ok kell egy helyismeret de amilyennel én rendelkezem pesten azzal csak egy laza séta bárki elöl eltûnnöm. szóval én maradok és házról házra harcolok.

---

Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy régen a paraszt a földbõl élt, és élelmet termelt. Ma az agrárvállalkozó a kõolajból él és profitot termel.
Nagyjából ennyi a különbség az életen át tartó szopás, és a kellemes fizetéskiegészítés között. Ha valaki agrárvállalkozást folytat, akkor csinálja 300 hektáron, különben szívás. Paraszti életmódot lehet folytatni pár hektáron is, és minimális munka mellett roskadásig lehet tölteni a kamrát. Persze érteni kell hozzá, meg tájékozódni. Az, hogy már a nagyfater is úgy csinálta a permetezést, az nem azt jelenti, hogy valaki ért hozzá. Az azt jelenti, hogy ugyanannyit tud elérni, mint a nagyfater. Illetve kevesebbet, mert pénzre váltva a munkát az idõ múlásával egyre romlik a konverzió.

Egyszer nagyanyáméknál lemulcsoztam a kertet szalmával. Órákon át ment a csipogás, hogy hogy néz ki, mit fognak szólni a szomszédok, elviszi a szél a szalmát, satöbbi.
Mikor egész nyáron összejött egy talicskányi gyom, az is ürömféle (az át tud nõni 20 centi mulcson is), ágyásonként két-három szál, meg egy hónap aszály után kezdett csak elfogyni a víz a 200 literes esõvízgyûjtõbõl, akkor máris nem volt olyan nagy baj, hogy mit szólnak a szomszédok.
Mondtam is nekik, hogy ez a különbség közöttünk, mert én szedni szeretek a kertben, nem dolgozni.

Más téma.

Doom felvetette, hogy a város kényelmesebb. Ez így van. Nagy könnyebbség, hogy le tudsz szaladni a boltba egy pohár tejfölért, ha éppen elfogy, vagy ha nincs kedved sütni, elmész egy cukrászdába.

A falu viszont fegyelemre nevel. Ha én egy héten egyszer megyek be a városba, akkor listát írok, hogy hova kell menni, mit kell csinálni. Nem megy el napi több órám azzal, hogy itt parkolóhelyet keresek, ott nézelõdök a kirakatoknál, amott meg csak lõdörgök, mert elfelejtettem, hogy éppen mi is van még mára tervbe véve, aztán otthon kapok észbe, hogy b.szki, a csekkek, meg a 'szomba, hogy megint megtetszett valami a szépen berendezett áruházban, és fölösleges apróságra adtam ki pénzt.
Ami városban heti több alkalommal, összesen nettó 7-8 óra idõ volt (nyilvántartottam, lemértem), azt ma már egy délután alatt, max 3 órában elintézem. Heti egy alkalom. Nem kapkodva, de tempósan. Ha pedig nem cipõt vásárolni megyünk az asszonnyal, akkor nem megyünk be cipõboltba nézelõdni, bármekkora leárazás is van. Máskor is lesz.

Ha nem tartod kézben az idõd, akkor elfolyik, mint a víz. Ha messze vagy a kényelemtõl, akkor az élet segít, hogy megbecsüld az idõdet.