https://scontent-lax3-1.xx.fbcdn.net...5a&oe=57CE4A89
Printable View
A fórum címéhez hozzászolva:
Munkáim során rengeteg városi lakó és nem lakó épületben jártam. Az esetek túlnyomó részében azt tapasztaltam, hogy kihasználatlanok a pincék. Rengeteg gombát lehetne ott megtermelni. Gilisztákkal komposztálni és így termõföldet készíteni a gombáknak.
Ez is lehetne egy alternatíva a nagyvárosban!
Ok, csak a gombaspórával nem számoltál. Hosszabb távon (2-3 év alatt) simán kialakulhat allergia tõle, az meg végleges és költséges illetve baromira kellemetlen. Nos ezért nem tartanak gombát minden pincében.
Nem vagyok szakértõ, ezért csak kérdezem. Az étkezési gomba az allergén? Gondolom, hogy a légúti problémákat okozó gombák nem csak pincében alakulnak ki, hanem nedves helyeken. Ha a pince padlójától és falától függetlenül, függesztve termesztek étkezési gombát az okozhat allergiát?
Igen, a zsákos és a ládás gombák is okoznak ilyet. Valahol egy telken lévõ használaton kívüli pincében lehet termeszteni, így a spórákkal csak akkor találkozunk mikor kimegyünk leszedni illetve ugye ezeknek kell a magas páratartalom így naponta locsolni de még jobb ha kap folyamatosan párásítást géprõl de azt is után kell tölteni. Tapasztalat, nem városi legenda.
Nem akarok reflektálni, csak szeretném megérteni!
Egy városi pincében szaporított gomba spórája miért veszélyesebb, mint egy "használaton kívüli pincében" tenyésztetté? Adott mennyiséggel, gondolom azonos idõt kell mindkét környezetben foglalkozni.
Mert a spórát nem kapod a nap 24 órájában. Van egy olyan tulajdonsága, hogy nem csak adott helységben kerül a levegõbe hanem a légmozgás viszi magával, így ha a lakhelyeden termeszted akkor ott mindenképp kapsz belõle egyfolytában. Ha elviszed a lakóhelytõl csak akkor kapod az adagot mikor foglalkozol vele, nyáron a nyitott ablak mellett pl. éjjel nem jut a szervezetedbe mintha otthon lenne. Ráadásul ezt ha egy belvárosi lakás pincéjében tennéd akkor még rosszabb lenne a helyzet mert nem csak a családod de a többi lakó is ki lenne neki téve.
Na ezért nem költöztem Budafokra..... de tényleg, az ott dolgozók maszkban nyomják? Vagy aki elkapja úgy is kiesik
aki meg immúnis annak meg mindegy?
Évekig termesztettem laskát a vízóra aknában, csak egy kis fény kellett neki, és egész szép termést hozott.
Azért álltam le vele, mert amíg közvetlenül a zsákos micélium gyártójától tudtam venni a zsákot addig
megérte, azután hogy egy út széli neppertõl, már olcsóbb volt a tacso.....
Nem igazán prepper téma, de érdekesek a megvalósítások. Számomra inkább az elektronikai része és a "kimérhetõ" környezet az érdekes, láthatóan az egész marihuána-termesztésbõl fejlõdött ki de mostmár inkább afféle DIY huncutság. "Space Bucket" természetesen amire gondolok, teljes spektrumú lámpákkal hordóban/vödörben/bármiben való növénytermesztés.
Csatolmány 7653
Csatolmány 7652
http://www.spacebuckets.com/bruteLED
http://www.spacebuckets.com/
https://www.reddit.com/r/SpaceBuckets/
Vetõmagok eltárolhatóságával van valakinek tapasztalata ? Hogy marad hosszútávon csíraképes ?
Próbaképpen 2015-ös , 2016-os lejáratú bolti magokat elvetettem , és a fele nem kelt ki ....
A kiszárított magokat befõttes üvegbe rakom pár babérlevél és egy kis tasak silica gel társaságában és lezárom azt.Idézet:
Eredeti hozzászóló Laci
A magok fajtája is válogatja, hogy melyik meddig áll el. Légmentesen lezárva, fénytõl védve, pince hõmérsékleten tárolva és nem bolygatva elállnak elég sokáig.
Hogy pontosan meddig állnak el, arról nincsenek tapasztalataim egyenlõre. Viszont az ilyen módon tárolt magoknak 3 év múlva is 90-95% fölött van a csírázási arányuk.
vajon a 2015-ös lejáratú mikor került a bolt polcára? Jobb, ha sajátot teszel el? vagy a megvásárolt további tárolására figyelsz jobban?
A magokat 3 (esetleg 2) évre szokták hitelesíteni, hogy addig vethetõek el elfogadható kikelési aránnyal. Ez a hitelesítés is csak a bontatlan csomagolásra és a megfelelõ körülmények közt való tároláskor érvényes.Idézet:
Eredeti hozzászóló st.jimmy
A 2015-ös lejáratú magot valószínûleg 3 évvel korábban takarították be, ha nem csaltak azzal hogy régebbi magokat is belekevertek a frissek közé. Tudok ilyenrõl is konkrétan egy vetõmag termelõ KFT alkalmazottja által.
A saját termesztésû mag határozottan jobb, mert az azt termõ növény már alkalmazkodik valamennyire a helyi körülményekhez, a talajhoz és az idõjáráshoz is.
Generációról-generációra kedvezõbb lehet ezáltal az állomány termésének az ellenálló képessége, a minõsége és a mennyisége. Ehhez alapos válogatás és odafigyelés is kell.
Persze ehhez meg kell találni a helyi körülmények között egyébként is megfelelõen termeszthetõ fajtákat és azokból fogni magot.
A boltban kapható, otthon jól bevált fajtákat bármikor levehetik a polcról és átállhatnak másik fajtákra, ne adjisten hibrid magok forgalmazására. Ezért jobb ha az embernek van otthon magkészlete.
Persze én is szoktam boltban vásárolni magokat, de a már bevált fajtákat rendszeresen felszaporítom.
A bolti és a saját magok tárolásakor is elõnyös az, ha azok megfelelõ körülmények között vannak tárolva.
Abszolút egyetértek mmilan21 kollégával, érdemes elsajátítani a magok begyûjtését és saját magbankot létrehozni. Mi úgy tapasztaltuk, hogy a saját magok sokkal megbízhatóbbak a boltinál.
A tárolással kapcsolatban annyit fûznék a fentiekhez, hogy nem feltetlenül kell pincehideg, viszont a minél stabilabb hõmérséklet fontos. Akár 20-22 fokon is tárolhatók, csak az legyen állandó. Mi a befõttes üvegekbe rizst öntünk. Újrahasznosítható, olcsó megoldás, szükség esetén meg is lehet enni :D
A bolti magokból nevelt növények javaészének a magja már nem terem újra , vagy rosszul gondolom ?
Én ezt csak az amerikai magokról hallottam. Már az európai országokban is így megy? Ha genetikailag nem módosították a magokat, akkor elméletben mindig ki kéne nőnie.
Tudtommal a hibrideknél lehetnek gondok a magokbõl kikelt növényekkel, de a hagyományos nemesítésû fajtákkal kapcsolatban ilyesmirõl nem tudok.
A génmódosított magok esetében léteznek az öngyilkos magok. Az ilyen magból kikelt növénybõl fogott magok nem fognak kikelni.Idézet:
Eredeti hozzászóló coco
A hibridekbõl fogott magok (második generációs hibridek) kikelnek, de ekkor már megváltoznak a növény egyes tulajdonságai.
Néhány generáció után visszaáll kettõ közül az egyik fajta tulajdonságaira, amelyikbõl keresztezve (hibridizálva) lett a növény.
Nagyon érdekes, a magokról és jelentõségükrõl szóló dokumentumfilm a Seed: The untold story. Ha valaki nem tudja támogatni a készítõket, akkor beszerezhetõ digitális tékából is :)
Ezt rég olvastam. Ha igaz, akkor pont a témához kapcsolódik.
https://www.youtube.com/watch?v=muHN...ature=youtu.be
Idézet:
Eredeti hozzászóló Laci
Idézet:
Eredeti hozzászóló coco
A vetõmagoknál ténylegesen létezik az úgynevezett "terminátor-gén" variáns, amely hímsteril magokat terem.Idézet:
Eredeti hozzászóló mmilan21
Egyelõre közforgalomban ha jól tudom kizárólag kukorica illetve gyapot esetében létezik, mindkettõ monsanto fajta, és k.rva drága, ráadásul gyapotot szerintem senki nem termel itt :D
Zöldségmagban ilyen nincsen, ugyanis ezt most még csak gmo-val lehet megoldani, és olyan drága technológia, hogy egyszerûen nem érné meg mondjuk paradicsomnál. Senki nem venne 5g paradicsommagot 3ezerért.
A hibridek (a zacskón a nevében benne van, hogy F1, pl. Kecskeméti bõtermõ F1) magjai kikelnek, viszont a hibridhatás erõsen lecsökken. Tehát sem külalakra, sem beltartalomra, sem termésmennyiségre nem lesz olyan, mint amibõl begyûjtötted a magot. Ettõl függetlenül lehet jó, csak nem biztos.
Ha veszel egy sima zöldséget, a termésébõl begyûjtöd a magot, és megfelelõen tárolod, akkor gyakorlatilag a boltinál nagyságrendekkel jobb minõségû szaporítóanyagot kapsz.
Ugyanis a vetõmagot szabvány alapján állíták elõ, ami elég tág mozgásteret ad. Ezután a kezelés is hagy maga után kívánnivalót. Fagyban, párában, tûzõ napon tárolják, napokon keresztül szállítják, stb.
A zacskós boltivetõmagok legjobb esetben a 60-70%-ot csírázzák, de inkább az 50 az általános, és a 20% is elég elterjedt. Ha ugyanis megveszel egy kamion búza vetõmagot 10millióért, és nem kel ki, hát ráborítod az asztalt az eladóra.
Ha a 80 forintos répa nem kel ki abban a két sorban, amit otthon raksz, legfeljebb morogsz egyet magadban.
Ezt pedig a vetõmagos cégek is tudják.
Ez esetleg hasznos lehet. Az Index erkélyes kertészkedõs sorozata, most zárták a negyedik résszel. A videók Dóra Melinda Tündével készültek, akinek idén jelent meg a könyve: Kertkaland - Termelj magadnak zöldséget!
https://index.hu/video/2020/05/17/ba...dex_elso_resz/
https://index.hu/video/2020/05/21/ba..._masodik_resz/
https://index.hu/video/2020/05/24/ba...harmadik_resz/
https://index.hu/video/2020/05/28/ba...negyedik_resz/
Épitett már valamelyikőtök fóliasátrat? Az lenne a kérdésem, hogy a kifejezetten erre szolgáló fólia milyen anyagból van? Kissé drágán és messziről tudnék csak rendelni, a közeli boltokban nem igazán van. Mivel lehet helyettesiteni? Az a megérzésem, hogy valószinüleg szinte bármilyen valamennyire áttetsző fólia szűrne valamennyi UV-t és ellátná a feladatot, valószinüleg csak a hatásfokban lehetnek hatalmas különbségek, pl. sokszor kellene cserélnem nem erre való fóliát. Meg tud valaki ebben erősiteni/tanácsot adni? Kis területről van egyébként szó, erkélyen néhány növénynek - semmi komoly. A keretet kezdtem el ma késziteni egyelőre.
A mezőgazdasági sátorfóliával kapcsolatban van pl. rugalmassági elvárás (bírja mondjuk a jégesőt), fény áteresztőképességgel kapcsolatos elvárás (télen-nyáron ugyanúgy szórja a fényt), stb.Idézet:
Eredeti hozzászóló sukran4fish
A jó hír, hogy általában nem kell megvenned egy egész tekercset, a rossz, hogy egy fix méretű, pl. 6,5 m széles, 60 m hosszú, méterenként 3000 Ft-os fóliából 1-2 métert aligha vágnak le neked...
(A példát lásd itt:
https://www.novenypatika.hu/folia-fe...folia-65-m-s1n)
Egy kisméretű erkélykert esetén én olyan fóliát használnék, amilyen épp van. Szerintem egyébként a fóilasátrak nem UV-szűrősek, hanem UV ellenállók, magyarul a garancia ideje alatt nem égeti szét őket a nap (ami lehet 1-4 év is akár), tehát ennek nem kell szempontnak lennie. Az erkélyeden védett helyen is lenne, talán csak a páralecsapódás lehet gond (a sátorfóliák belső oldalát párataszító réteggel vonják be), nem minden növény bírja a csepegő vizet.
Mit szólnál pl. ehhez?
https://www.obi.hu/koeltoezteto-dobo...-5-m/p/3010048
Na erről például nem tudtam, hogy van belső-külső oldaluk. Valóban esőtől, széltől (nagyjából) védett helyen van, egyelőre maradék faanyagból készitettem egy keretet, holnap fogom lazúrozni valószinüleg hogy ne rohadjon szét a fa kültéren (bár nem biztos, hogy sok időre/évre tervezem az egészet). Láttam, hogy ezek folyóméterben vannak azt majd megoldom valahogy, még ha a szögletes állvány/keret amit készitettem nem is tesz jót a fóliának úgy voltam vele hogy a semminél valószinüleg jobb lesz, és egyébként is annyira kis terület, hogy most "hobbinak" jó ez.Idézet:
Eredeti hozzászóló Aki Bújt
Lehet maga az ötletem sem jó? Igazából a nap égeti szét a növényeimet nyáron és a viz is baromi gyorsan párolog ki a földjükből, ezt szeretném egy fóliasátor szerű megoldással orvosolni, ami kicsit jobban állandósitaná (gondolom) a hőmérsékleti/fényviszonyokat de ha nem szűrnek UV-t akkor lehet nem is segitene annyit? Nekem úgy lenne logikus, hogy valamennyit kell szűrnie a napfényből.
A külső-belső oldal csak a nagyon speciális fóliáknál van, amit megveszel méterben a gazdaboltban, az általában nem ilyen. Ráadásul nem szűrik az UV-t, ugyanis az létfontosságú a növények számára. A fóliának kizárólag a hőmérséklet biztosításában van szerepe, ha ezt meg tudod oldani akárhogy, akkor nyert ügyed van.
Amúgy ha az erkélyen kell védelem, akkor ne fóliában gondolkozz, hanem hálóban. A sima zöld raschel-háló tökéletesen jó, de ha soknak érzed ezt, akkor a rovarháló (fehér, vékonyabb, így sokkal jobban átereszti a fényt) is megfelelhet. Attól függ, milyen az erkély, mennyire tűz oda a nap.
A párolgáson az segít, ha egyszerűen letakarod a talajt. Cserepet is lehet mulcsozni, bár ez nem segít azon, hogy a napsütéstől felmelegszik, és gyorsabban adja le a vizet. Tegyél a cserép elé takarást, vagy fesd le fehérre, vagy legyen bazinagy, hogy sok vizet tudjon tárolni benne a föld.
Igazából csak mivel eddig 0 forintomba került a keret amire húzhatnék valami fóliát, ezért gondoltam hogy megpróbálom aztán legfeljebb lebontom. Ezeket a hálókat is néztem, pont azért kérdezem mert abban nem vagyok biztos mit húzzak rá pontosan. Körbenézek akkor ezekkel kapcsolatban is. Gondolkodtam a mulcsozáson, olvastam róla, de elég kis cserepekről van szó, nem tudom mennyit számitana. Bepróbálom azt is talán, ha találok olcsón tőzeget/forgácsot/valamit.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Egyébként a háló ötlete jobban tetszik a fóliánál mert gondolom enged át jóval több levegőt is, és nem kellene annyit szenvednem a szellőztetéssel (ha egyáltalán).
Ha a napfényvédelem a fő cél, egyetértek Dream_walkerrel: egy árnyékoló háló, nagyobb cserép/virágláda, talajtakarás. Esetleg, ha egy erkélyen meg tudod oldani az esővízgyűjtést, a párásítás. A nyúlólakat pl. vizes lepedőkkel, plédekkel, rongyokkal takarom, a párolgás hűsítő hatása miatt.Idézet:
Eredeti hozzászóló sukran4fish
A hálónak is kell valami, amire felteszed, szóval ne szedd szét :) A mulcsozást nem kell túlgondolni, felcsíkozott kartonpapír is tökéletes rá, vagy a letépett fű, amit szó szerint az épület tövéből szedsz össze. Ha meg kicsi a cserép, akkor cseréld le nagyobb edényre. A paradicsomot teljesen hidegen hagyja, hogy virágcserépben, vagy éppen kidobásra ítélt 5 literes műanyagtálban növekszik.Idézet:
Eredeti hozzászóló sukran4fish
A virágládákba / cserepek földjébe mi vízzel feltöltött kemény műanyag flakont / üveget szoktunk nyakkal lefelé belenyomni és az automatikusan nedvesen tartja a földet. A talajtakarással és a hálóval kiegészítve nagyon jól működhet.
Nagvváros szélén vegetálok, és van kert is.
Az idei tapasztalatok katasztrofálisak:
-Ami csak lehet rogyásig levéltetűvel.(nem tudom kiírtani)
-Tavasszal, ami nem fagyott el, az a sok eső miatt kirohadt
-Minden gombás betegséggel kűzd.
-Most meg kiszárad a talaj lassan..
Sajnos az epren, málnán kívül idén nincs elégséges termés semmiből, és úgy fest, nem is lesz(szőlőben még bízom).
Nektek milyen tapasztalataitok vannak az idén?
Én idén teljesen el is felejtettem hogy megint próbálkozni kéne a paradicsomültetéssel.
A fagy elvitte a fekete szedret, őszibarack nem tudom, hogy mennyi lesz. Cseresznye több volt a tavalyinál és talán végre a körtefácska is teremni fog. A többit majd meglátjuk, sok új dolgot ültettünk, egyelőre ígéretesnek tűnik.
Somogyban elfagyott a virágzó kajszim, termés semmi, őszibarackom hasonló sorsra jutott. Cseresznye szépen virágzott, de termés semmi, talán a hideg idő miatt nem volt beporzás. Feketeszeder - úgy néz ki - lesz, még érik. Ribizli gyengébb mint tavaly.
Pesti kertvárosban jól termett a cseresznyém, más nincs.
Tavasszal volt lemosópermetezés, cseresznyét virágzáskor permeteztem monilia, később cseresznyelégy ellenen, hatásos volt: nem volt gombás, sem kukacos.
Minimális fagyás, de azért nagyjából rendben van minden. Rekord nem lesz semmiből, az teljesen biztos, bár a virágágyásban van díszfű, olyan 120 centinek kellene lennie, de idén a sok esőtől két méternél van, szóval brutál :)Idézet:
Eredeti hozzászóló varég
Van áfonyabokrunk, meglepő módon rengeteget szedtünk róla, pedig még csak néhány éves. Annak kifejezetten kedvezett az eddigi hűvösebb, esősebb idő.