Idézet:
Az aktív szén elõállításához szükséges fát elõször oxigénmentes közegben hevítve faszenet állítanak elõ. A fa tömegének mintegy felét alkotja víz, ezenkívül nagy mennyiségben tartalmaz különbözõ szerves illékony anyagokat – melyek az izzítás hatására eltávoznak -, valamint szenet és nem éghetõ anyagokat, melyek a hamut alkotják: ilyenek a kálcium, a magnézium és a nátrium. Amikor a fa égni kezd, az illékony szerves anyagok, mint például a kátrány a füsttel együtt a levegõbe távoznak. Egy bizonyos hõmérsékleten felül ezek az anyagok teljesen légnemûvé alakulva hagyják el a fát, vagyis a tûz már nem füstöl, ezért van az, hogy a zsarátnok és az égõ faszén már nem füstöl. Ahhoz, hogy faszenet lehessen elõállítani, a fát oxigénmentes közegben nagyon magas hõmérsékleten agyag- vagy fémtartályokban kell hevíteni. Ami megmarad, nem más mint tiszta szén, illetve azok az ásványi anyagok, amiket a fa valaha tartalmazott.
Az aktív szenet egy lépésben is elõ lehet állítani: az úgynevezett kémiai aktiválást alacsonyabb hõmérsékleten, 300-600 C fokon végzik, vízelvonó és oxidáló vegyületekkel kezelve a kiindulási anyagként használt fûrészport vagy tõzeget. (forrás)
Az így elõkészített faszenet ezután 800-1000 C fok hõmérsékleten vízzel reagáltatva a széntartalom egy része szén-monoxiddá és hidrogéngázzá alakulva távozik: így keletkeznek a lyukacsos szerkezetet adó pórusok.
Az aktívszenet az eljárás hatására kialakult igen hatalmas porózussága miatt hívják aktív szénnek. A hatalmas kialakult felület valóban döbbenetesen nagy lehet. A szakirodalom szerint 1 gramm aktívszén felülete akár 300-2000 négyzetméter is lehet. A jó minõségû aktívszenet három paramétere alapján határozhatjuk meg. A jódszám, a melasz szám és a hamutartalom alapján.
A jódszám határozza meg az anyag mikro-porózusságát, ezáltal a felület nagyságát. Az érték 600 és 1200 között változik. Akváriumi felhasználásra az 1000 körüliek már megfelelõek.
A melasz szám az anyag makro-porozitására utal. Ez a nagyobb molekulasúlyú anyagokat képes megkötni. Értéke 225-250 között jónak mondható akváriumi felhasználásra.
A hamu, az aktívszén elõállítási folyamat mellékterméke. Ezek szerevetlen maradékok. Elsõsorban vas- és kálciumoxid. Eltávolíthatók, ha az aktívszenet desztillált, vagy ioncserélt vízben áztatjuk. A hamu idõvel rontja a szén “aktivitását” és növeli a víz pH-ját. Tehát az áztatás erõsen javallott. Már csak azért is, mert az aktívszén erõsen növelheti az akvárium foszfáttartalmát. Sajnos ezt pedig a tudtunkon kívüli mennyiségben teszi általában. Néhány nap áztatás szükséges, persze ha nem elsõ osztályú akvarisztikai célra elõkészített termékrõl beszélünk.
..szóval ez nem egy egyszerû folyamat és víztisztításnál nem a tábortûznél összekapart hamuról van szó...
Idézet:
Az a nézet, hogy az aktívszén visszaengedi a magához adszorbeált anyagokat miután megtelik, téves, legalábbis annyira minimális, hogy ennek veszélyével nem kell foglalkoznunk.
..ezt a gyári víztisztítókhoz idéztem...szóval ha beszárad az aktív szénszûrõ része ,nem kell eldobni,attól a pár mikronos mechanikus része tökéletesen ellátja a feladatát..