0

Thumbs Up |
Received: 0 Given: 0 |
Az ár/érték arányba beleszámoltad a 250 literenként cserélendõ ~1600 Ft-os szénszûrõt is?
Van egy másik bajom is ezekkel a vízszûrökkel (és ezt már nem csak neked szánom, de nem akarok még egy hozzászólást írni). Szép dolog a maximálisan megtisztítható vízmennyiség, de mi van az idõfaktorral? A LifeSaver is leírja a kezelési utasítás 16. oldalának alján, hogy a beavatott szén szûrõ 2 hónap után cserélendõ a tisztított víz mennyiségétõl függetlenül. A többinél nem találtam pontos adatot, de szerintem csak én nem kerestem elég alaposan.
A szûrõk megállítják a kórokozókat, de nem ölik meg. Azok szépen lerakódnak a felületükön és a többi szerves szennyezõdés között jól érzik magukat, szaporodnak. Én meg megveszem verítékkel megszerzett pénzemen, jól kipróbálom, esetleg 1-2 hetet még használom is itt-ott. Utána meg cserélhetem ki a félig, negyedig kihasznált szûrõt, ha 2-3-6 hónap után újra használni szeretném.
Ha ez más termékeknél is így van, akkor inkább több, kisebb kapacitású (és olcsóbb) szûrõt vennék, mint egy nagyot. Úgy sem használnám ki.
Thumbs Up |
Received: 0 Given: 0 |
Az általam belinkelt Katadyn esetében nem poshad bele az üledék, mert idõnként tisztítani kell (és lehet, mert kerámiabetét).
A másik legfõbb érv pedig a leírásban szintén szerepel: "Technológia: 0,2 mikronos ezüst-impregnált kerámiaszûrõ (tisztítható)"
Az ezüst pedig aktívan elpusztítja a mikroszkopikus kórokozók minden variánsát tudtommal.
(A vámpírokra és farkasemberekre is hatásos elvileg az ezüstkard. Õk vajon kórokozónak számítanak??)
A LifeStraw esetében is tisztítható a feltételezhetõen kerámia(?) szûrõbetét ugyanúgy visszamosásos elven. Habár a gyártó oldala a technikai részletek terén igencsak szûkszavú, márpedig engem érdekelne a szûrõ technikai mibenléte is, rögtön a forgalmazó oldalán olvashatóan.
A LifeStraw-ot pont hosszú használatra tervezték a harmadik világ fejlõdõ országainak, a LifeSaver-t pedig a Katrina hurrikán inspirálta ahol is ideig-óráig tiszta vízre van szüksége a bajbajutottaknak és ráadásul egy kulacsról van szó - azaz hogy is engedem én abból a vizet a lábasba mondjuk leveskészítéshez?
Last edited by mmilan21; 02-02-2015 at 11:15 PM.
Thumbs Up |
Received: 0 Given: 0 |
Ez már egy fokkal szimpatikusabb. Mi módon tisztítható? A leírásban és a képeken olyan, mintha le kellene dörzsölni a szennyezett réteget a szûrõrõl. De azzal nem károsíthatom az ezüst impregnálást? Hülyén hangozhat a kérdés, de mivel nem láttam még közelrõl ilyen szûrõt és nem is tisztítottam, ezért fogalmam sincs a mibenlétérõl.
A LifeStraw nem kerámia szûrõt használ, hanem valami saját fejlesztésû spéci (mû)anyagot. Visszamosásos elv van, ivás után (szipka esetén) vedd ki a vízbõl és fújd ki belõle a maradék vizet. Ezt azért nem nevezném tisztításnak. A LifeStraw family brosúrájában pedig azt emelték ki, hogy vezessék a használati naptárat. Tehát a napokat számolják, ne a tisztított vízmennyiséget. Ebbõl gondolom, hogy ott is van valami használati idõkorlát.
De a kulacs túlnyomásos elven mûködik. Beletöltöd a vizet és pumpálsz az alján párat. Ez a nyomás nyomja keresztül a szûrõkön a vizet. Kvázi kispriccel a kulacsból, akár bele egy lábasba. Vagy a szipkájára ráhúzol egy csövet és szépen belevezeted a lábasba.
Ha ki akarjátok küszöbölni azt a jelenséget,hogy beszárad a szénszûrõ,akkor ezt javaslom...Aquamira Frontier Pro...ez gravitációs elven is mûködik egy pet palackkal...magától eltömõdik ha már nem szûr...
annyit zárójelben,hogy ezek vészhelyzeti szûrõk,soha nem lesz kihasználva a teljes kapacitásuk...ha csak 5 liter vizet tisztít meg ---amikor tényleg kell---már be töltötte a funkcióját...
..meg lehet hosszabbítani az élettartalmat...ha szét vannak szedve(amelyiket lehet),még nedves állapotban és jól kimosva tiszta vízzel...amelyiket nem lehet szétszedni azt pedig a használatkor tiszta vízzel a végén átmosva kell elcsomagolni...tehát tisztítsatok+ egy liter vizet,bele kell dobni 2-3 db tablettát ,várni,és úgy átmosni,elcsomagolni,...jó eséllyel nem sok szaporodni való marad a szûrõben....elég macerás a használatuk,de hát ez van....ha a szénszûrõ nincs sokáig használva nem kell megijedni..attól még jól szûr az a szûrõ....
Én személy szerint nem pocsékolnám el a szûrõt kútvízre---félre tenném csúnyább idõkre---átszûrném és forralnám---egy bográcsban se perc kész a család napi vízszükséglete...
A túrázás,kitelepülés az más tészta..nyilván egy 3-4 napos pecázás megoldható kannákkal...de ha van rá pénz érdemes egy alkalmasnak vélt szûrõt feláldozni és végig tolni vele egy idényt..ha beválik mehet az M-zárolt készletbe a testvére..ne akkor derüljön ki,hogy kevés lesz a wc-papír mikor nagyon mást szeretnénk csinálni.....én megtanultam,hogy a reklámok meg a népszerûségi videók az egy dolog...de inkább hiszem ha látom...
+1 gondolat..a házilag eszkábált szûrõk...a sódert ,a kavicsot érdemes kiforralni...mert ha eddig nem volt baci a vízbe,akkor a sódertól majd lesz benne...
A szénrõl...
..szóval ez nem egy egyszerû folyamat és víztisztításnál nem a tábortûznél összekapart hamuról van szó...Az aktív szén elõállításához szükséges fát elõször oxigénmentes közegben hevítve faszenet állítanak elõ. A fa tömegének mintegy felét alkotja víz, ezenkívül nagy mennyiségben tartalmaz különbözõ szerves illékony anyagokat – melyek az izzítás hatására eltávoznak -, valamint szenet és nem éghetõ anyagokat, melyek a hamut alkotják: ilyenek a kálcium, a magnézium és a nátrium. Amikor a fa égni kezd, az illékony szerves anyagok, mint például a kátrány a füsttel együtt a levegõbe távoznak. Egy bizonyos hõmérsékleten felül ezek az anyagok teljesen légnemûvé alakulva hagyják el a fát, vagyis a tûz már nem füstöl, ezért van az, hogy a zsarátnok és az égõ faszén már nem füstöl. Ahhoz, hogy faszenet lehessen elõállítani, a fát oxigénmentes közegben nagyon magas hõmérsékleten agyag- vagy fémtartályokban kell hevíteni. Ami megmarad, nem más mint tiszta szén, illetve azok az ásványi anyagok, amiket a fa valaha tartalmazott.
Az aktív szenet egy lépésben is elõ lehet állítani: az úgynevezett kémiai aktiválást alacsonyabb hõmérsékleten, 300-600 C fokon végzik, vízelvonó és oxidáló vegyületekkel kezelve a kiindulási anyagként használt fûrészport vagy tõzeget. (forrás)
Az így elõkészített faszenet ezután 800-1000 C fok hõmérsékleten vízzel reagáltatva a széntartalom egy része szén-monoxiddá és hidrogéngázzá alakulva távozik: így keletkeznek a lyukacsos szerkezetet adó pórusok.
Az aktívszenet az eljárás hatására kialakult igen hatalmas porózussága miatt hívják aktív szénnek. A hatalmas kialakult felület valóban döbbenetesen nagy lehet. A szakirodalom szerint 1 gramm aktívszén felülete akár 300-2000 négyzetméter is lehet. A jó minõségû aktívszenet három paramétere alapján határozhatjuk meg. A jódszám, a melasz szám és a hamutartalom alapján.
A jódszám határozza meg az anyag mikro-porózusságát, ezáltal a felület nagyságát. Az érték 600 és 1200 között változik. Akváriumi felhasználásra az 1000 körüliek már megfelelõek.
A melasz szám az anyag makro-porozitására utal. Ez a nagyobb molekulasúlyú anyagokat képes megkötni. Értéke 225-250 között jónak mondható akváriumi felhasználásra.
A hamu, az aktívszén elõállítási folyamat mellékterméke. Ezek szerevetlen maradékok. Elsõsorban vas- és kálciumoxid. Eltávolíthatók, ha az aktívszenet desztillált, vagy ioncserélt vízben áztatjuk. A hamu idõvel rontja a szén “aktivitását” és növeli a víz pH-ját. Tehát az áztatás erõsen javallott. Már csak azért is, mert az aktívszén erõsen növelheti az akvárium foszfáttartalmát. Sajnos ezt pedig a tudtunkon kívüli mennyiségben teszi általában. Néhány nap áztatás szükséges, persze ha nem elsõ osztályú akvarisztikai célra elõkészített termékrõl beszélünk.
ui
..ezt a gyári víztisztítókhoz idéztem...szóval ha beszárad az aktív szénszûrõ része ,nem kell eldobni,attól a pár mikronos mechanikus része tökéletesen ellátja a feladatát..Az a nézet, hogy az aktívszén visszaengedi a magához adszorbeált anyagokat miután megtelik, téves, legalábbis annyira minimális, hogy ennek veszélyével nem kell foglalkoznunk.
Thumbs Up |
Received: 1 Given: 0 |
Az elgondolásod ragyogó, de a kerámia szûrõvel szívni fogsz, azt most borítékolom, de inkább lebeszéllek róla. Anno a különbözõ laborgyakorlatok során alaposan megismerkedtem a kerámia szûrõkkel, azoknak saját lelkiviláguk van. Az általad említett szûrõhöz valószínûleg már nyomás, vagyis delta p is kell, mert nagyon nagy a szûrési ellenállás, ami a használat során intenzíven nõni fog. Hamar be fog következni az eltömõdés és azt te nem fogod tudni kitisztítani. Ha sikerülne, az is csak részleges lesz és 1-2 alkalom után meg fogsz szabadulni a drága kerámia szûrõtõl. Ha ilyen nagy finomságú szûrést akarsz, használj inkább a borászatban elterjedt keretes szûrõprést (sterilezõ szûrõ). 0,01 mikron szerintem felesleges, elegendõ a 0,1. A kerámia szûrõ pórusaiba a vízbõl származó szennyezõk úgy beleülnek, hogy azokat onnan csak speciális kémiai maratással és izzítással tudod kiszedni, de mint írtam, korlátozottan.
Még régen vettem egyszer ún. fogpor-t. Akkor csak a kíváncsiság miatt, de most eszembe jutott, és gondoltam elteszek belõle pár dobozzal. Most rákerestem, és csak a Dentomin nevû fogport találtam. Ismeritek? Van tapasztalat? Ahogy elolvastam ez ásványi anyagokból van összeállítva (fõleg zeolit), ami jól hangzik, és ha jól értem lejárati ideje sincs (gondolom mivel a zeolit nem romlik meg). Ajánlott? Ha volt már szó róla korábban, elnézést, én nem találtam.
Thumbs Up |
Received: 1 Given: 0 |
Jobb a szódabikarbóna.