Hogyan spórolj a prepperkedésre

[mmilan21]

Tüzeléstechnika amivel sokat(20-40%) lehet spórolni.

Légszáraz fával való tüzelés (max. 16% nedvesség)
Tüzelõberendezés/kémény karbantartása (hõátadó felületek, füstcsövezet koromtalanítása, fals levegõszívás megszüntetése, kéménytakarítás/ellenõrzés).
Használjuk az alternatív tüzelõanyagokat vegyítve a fával (dióhéj, kukoricaszár, csutka, szalma, napraforgószár, ágdarálék).
Ne égessünk el kõolajszármazékokat (ezáltal kevesebb a koromlerakódás, környezetszennyezés), csak ha nincs más lehetõség.
Adjunk 10-20 % szekunder levegõt az égésnek, a többit 80-90% a primer bevezetésen keresztül kapja.
Amikor csak már parázslik a fa akkor a szekunder levegõt el kell zárni, mert a fagázok nagy része már elégett.
Egy kis pluszt(5-15%) hatékonyságban jelenthet egy hõdob beiktatása a füstcsõbe (csak kályhafélékhez használható).
Esetleg érdemes mérni a füstgázok hõmérsékletét és beállítani úgy, hogy a kémény tetejénél legyen kondenzációs hõmérséklet + 40-50 Celsius fok, mindezt kémény méterenkénti 17 fokos füstgázhõmérséklet csökkenésével belekalkulálva (legtöbbször kazánoknál alkalmazzák ezt a módszert).
Elülsõ begyújtás:
Tüzeléstechnika - begyújtás.jpg
(Egyébként saját vázlat, szabadon megosztható)

Plusz tipp:
A tüzifából érdemes a kályha környékére (kb. 50 cm-re a kályhától) vagy legalábbis melegebb helyre behordani amennyit lehet, mert így jobban szárad és elõmelegszik, ezzel is hatékonyabb/tisztább lesz az égés. Nem mellesleg, ha hóakadály stb... nehezíti a kijutást a tüzelõért akkor van benn tartalék és meleg egy ideig.

[mmilan21]

Azért írtam a tüzeléstechnikáról mert többsége extra pénz nélkül is alkalmazható megoldás a már meglevõ eszközök segítségével.
Van benne olyan tipp is amit nem minden esetben lehet alkalmazni, utána kell járni a részleteknek és megtalálni a legmegfelelõbbet.
Remélem tudtam segíteni, ezek csak a személyes tapasztalataim + amit az internet segítségével megtudtam.

[törölt tag -gl]

Azért írtam a tüzeléstechnikáról mert többsége extra pénz nélkül is alkalmazható megoldás a már meglevõ eszközök segítségével.
Van benne olyan tipp is amit nem minden esetben lehet alkalmazni, utána kell járni a részleteknek és megtalálni a legmegfelelõbbet.
Remélem tudtam segíteni, ezek csak a személyes tapasztalataim + amit az internet segítségével megtudtam.

Köszi, számomra ezek nagyon hasznos információk voltak. Az én kályhámon 2 szekunder is van, az egyik az üveg fölött, a másik alatta. Elvileg azt a célt szolgálja, hogy tisztán tartsa, de általában el szoktam õket zárni (résnyire hagyom nyitva) Az alsó is elhúzható nálam. Azt is általában résnyire hagyom nyitva.
Nálam problémát okoz még a fa felvágása, ugyanis a kertben gomba módra nõ a gaz (fõleg a szomszéd gondozatlan telkén) nõ minden. Nyárfa, bodza, pionírfák, ecetfa. Ezeket általában baltával úgy-ahogy ki tudom vágni, de az aprítása már komolyabb mûvelet. Most nem tudom eldönteni, hogy beruházzak-e egy élesebb baltára, vegyek-e esetleg fúrógépes élezõt, vagy valami láncfûrészt? (szerintem karnyi fákhoz túl komoly gépezet) vagy vegyek keretes fûrészt? Vettem egyet, de az elhagyatott BOL-omnál hagytam tavaly. Ha még ott lesz. Biztonságos a hely és nekiállhatok átalakítani.

Nem vagyok egy mérnök, de láttam egy videot a tömegkályhákról, ott arról van szó, hogy két tûztér is van. Egy alul, egy másik meg fönt. Vajon kályhánál mûködne? A füstcsõnél hõdob helyett egy második égésteret tennék be. (mint egy második kályharész) ez lenne az utánégetõ, fölé füstdob. Ha valóban mûködik, drámaian javítana hatásfokon.
Fontos még a szigetelés. Én most vályogban lakom, lekopogom, szigeteléssel nem nagyon kell foglalkoznom, csak a födém irányában.

Illetve: kerti gazok, hulladékok:
Gondolkoztam egy ágdarálón. A darálékot pedig (tulajdonképpen pellett) ilyen papír kifliszacskókba lehetne tölteni. Vajon megérné a befektetést?


Tömegkályha utánégetõvel. (meztelenül is mûködne vajon?) kacskaringós épített füstjáratok helyett egy füstdobbal a tetején?

[törölt tag -gl]

Másik kérdés ami például nagyon érdekelne, hogy ha lefolytom a tüzet, kisebbek a lángnyelvek, de értelemszerûen tovább marad a forróság az égéstérben.
Ha megnyitom a levegõt, akkor nagyobb intenzítással, forróbban ég a fa, viszont hamarabb elillan.

Hallottam arról, hogy ha kevés levegõt adok neki (lefojtom) akkor sok füstgáz égés nélkül távozik a kéményen ami nekem nem jó.
Viszont ha nagyon megnyitom szinte elillan a fa.
Nem lehet, hogy a középút az igazság? Komótosabban ég a fa, ha kevésbé nyitom meg, és tovább adja le a meleget? Vagy mindenképp olyan fokozatot kell választanom ahol a legnagyobbak a lángok?

[mmilan21]

Másik kérdés ami például nagyon érdekelne, hogy...

Úgy van ahogy írtad, a túlzott lefojtással sok elégetlen füstgáz távozik, romlik a hatékonyság.
Az égés intenzitását elsõsorban a tûzre rakott fa mennyiségével lehet szabályozni, a levegõmennyiséget úgy kell beállítani, hogy eléred azt a mennyiséget amikor már nem füstöl (a kéménybõl kilépõ gõz nem számít) és azután még adsz egy kevés kb. 10% plusz levegõt. Ez a plusz levegõ légfelesleg lesz ugyan, de biztosítja a legtisztább égést ami adott esetben elérhetõ.
A legjobb megoldás szerintem az égés lassítására az, hogy nagyobb fahasábot/kuglit teszel a tûzre, mert egy nagy fadarabnak kevesebb a felülete mint 3 db kisebbnek (ezért is fût olyan gyorsan a kukoricaszár). Lassabban fog elégni ezt tapasztalatból tudom.

[mmilan21]

Köszi, számomra ezek nagyon hasznos információk voltak. Az én kályhámon 2 szekunder is van, az egyik az üveg fölött, a másik alatta. Elvileg azt a célt szolgálja, hogy tisztán tartsa, de általában el szoktam õket zárni (résnyire hagyom nyitva) Az alsó is elhúzható nálam. Azt is általában résnyire hagyom nyitva.
Nálam problémát okoz még a fa felvágása, ugyanis a kertben gomba módra nõ a gaz (fõleg a szomszéd gondozatlan telkén) nõ minden. Nyárfa, bodza, pionírfák, ecetfa. Ezeket általában baltával úgy-ahogy ki tudom vágni, de az aprítása már komolyabb mûvelet. Most nem tudom eldönteni, hogy beruházzak-e egy élesebb baltára, vegyek-e esetleg fúrógépes élezõt, vagy valami láncfûrészt? (szerintem karnyi fákhoz túl komoly gépezet) vagy vegyek keretes fûrészt? Vettem egyet, de az elhagyatott BOL-omnál hagytam tavaly. Ha még ott lesz. Biztonságos a hely és nekiállhatok átalakítani.

Nem vagyok egy mérnök, de láttam egy videot a tömegkályhákról, ott arról van szó, hogy két tûztér is van. Egy alul, egy másik meg fönt. Vajon kályhánál mûködne? A füstcsõnél hõdob helyett egy második égésteret tennék be. (mint egy második kályharész) ez lenne az utánégetõ, fölé füstdob. Ha valóban mûködik, drámaian javítana hatásfokon.
Fontos még a szigetelés. Én most vályogban lakom, lekopogom, szigeteléssel nem nagyon kell foglalkoznom, csak a födém irányában.

Illetve: kerti gazok, hulladékok:
Gondolkoztam egy ágdarálón. A darálékot pedig (tulajdonképpen pellett) ilyen papír kifliszacskókba lehetne tölteni. Vajon megérné a befektetést?

Tömegkályha utánégetõvel. (meztelenül is mûködne vajon?) kacskaringós épített füstjáratok helyett egy füstdobbal a tetején?

A három levegõbevezetés hasznos, beállítani így kel kb: primer/elsõdleges: 65-70% levegõmennyiség; szekunder/másodlagos: 20-25% levegõmennyiség;
thirder/harmadlagos(legfelsõ) vagy második szekunder:10% levegõmennyiség. Amikor éjszakára lezárod a levegõbevezetéseket akkor én így tenném: elõször a harmadlagos levegõbevezetést kell lezárni amikor a lángok nem érik el a bevezetõnyílást, alatta vannak. Ezután amikor már viszonylag kis lángon(15 cm kb., de ez eszközönként változó) ég vagy nem éri el a szekunder bevezetés szintjét akkor lezárni a szekundert. Amikor már csak halvány átlátszóbb törpelángok és parázslás van akkor lecsökkenteni kb. harmadára a levegõmennyiséget. Amikor késõbb ránézel és már hamu borítja a parazsat, akkor kell szinte teljesen lezárni. Nálam egyszerûen csak le kell zárni mert úgy is kap levegõt minimálisat.

Az ecetfát/bodzafát könnyebben kivághatod baltával is akár, úgy hogy körbeásod/meglazítod a földet és az ecetfát ki lehet húzni, Az ecetfa egyébként nagyon szépen ég, adja a meleget. Ilyesfajta favágáshoz/ágaprításhoz egy normál fejszenyelû, nem hasító, hanem pl. gallyazó (ahogy én tudom) fejsze szükséges a kivágás után még egy tuskó is. A keretes fûrész jó ötlet.

A hõdob ugyanazt a célt szolgálja kályhánál mint a tömegkályha füstjáratai, csak nem tárolja a meleget olyan sokáig mint a tégla, de viszont gyorsabban melegíti a ház levegõjét. Érdemes a vastagabb falú hõdobot választani, ha van ilyen, mert évtizedekig is kiszolgálhat.

Az utánégetõs megoldás beválhat, de egyenlõre nincs érdemi tapasztalatom róla.

[mmilan21]

Tervezek egy számítógépekrõl szóló "cikket" is mert több mint fél évtizede foglalkozok mélyebben evvel a témakörrel. Ott is lehet spórolni és nem csak a villanyszámlán.

[törölt tag -gl]

Köszönöm.
Gyakran ha már kiszáradt a fa, lehetetlen baltával elvágni. Ha még nedves, pl ecetfa, bodza, simán ketté lehet csapni.
Az ágdarálós részre nem reagáltál, lehet, hogy jó befektetés lenne. Mert a kis ágakat viszont tördelnem kell majd.

[mmilan21]

Köszönöm.
Gyakran ha már kiszáradt a fa, lehetetlen baltával elvágni. Ha még nedves, pl ecetfa, bodza, simán ketté lehet csapni.
Az ágdarálós részre nem reagáltál, lehet, hogy jó befektetés lenne. Mert a kis ágakat viszont tördelnem kell majd.

Ha van rá pénzügyi kereted, akkor érdemes beruházni rá. Az ágapríték tökéletes begyújtásra, gyorsabban szárad ki, jól ég.
Én a megszáradt ágakat a bal kezembe fogom, rárakom a tuskóra az ágat és a jobb kezemben fejszével aprítom az ágakat. Mindezt tavasztól õszig ahogy jut rá idõ, mindig egy-egy talicskányit aprítok össze. Megvan itt az edzés is, ingyen van a vagdosás és van is olykor alkalmam/kedve hozzá.
Nekem elõnyösebb így és egy plusz géppel kevesebb ami elromolhat - nálam ez is szempont. Inkább jelenleg az önvédelmi /támadó eszközöket szerzem be, mert meg is kell védeni ezt a "várat".

Up: Abban az esetben tényleg elõnyös az ágdaráló, ha nagy mennyiséget kell rövid idõ alatt ledarálni és még a környékrõl is hozzájutsz alapanyaghoz. A másik pedig ha nincs sok idõd, mert sok a munkád és hasonlók, akkor sokat segíthet.

[törölt tag -gl]

A felsõ szekunder nyitott állapotban szemmel láthatóan utánégeti a fagázokat azonos lángmozgássebesség mellett.
Az alsó szekunder használata szerintem értelmetlen. A primer pedig "viszi" a meleget, ezért lefojtom. Szerintem ha a felsõ szekunderrel "tüzelek" akkor a leghatékonyabb az égés. Az alsó tûztérben izzik a fa, kiválnak a fagázok, bent marad a meleg. A felsõ szekunder pedig "belobbantja"

Második kép:
felsõ szekunder 0% primer 10% alsó szekunder 10%
Elsõ kép:
felsõ szekunder 100% primer 10% alsó szekunder 10%

DSCF5062.jpgDSCF5063.jpg

A tûzláng erõsebb, de gyors zársebességgel vettem fel, ezért kb 50%-os a fényerõ.
A fa amivel jelenleg tüzelek: kerti bodza, és gallyai. Ecetfa. 1 napi esti meleghez bõven elég 1-2 kiló belõle. 5 perc volt felaprítani.