Hit és vallás

[endedworld]

Szerintem nem lenne szabad ezekben e kérdésekben összemosni a keresztény egyházat a keresztény vallással.
Magyarország alapvetõen keresztény állam, ami nem feltétlenül KELL, hogy azt jelentse, az állam és a keresztény egyház összefonódik.

A nemzeti identitás a közös eredet-tudatból, és a közös küldetés-tudatból áll. Nálunk mindkettõ keresztény gyökerû.
(Szûz Mária népe, és a kereszténység keleti védõbástyája.)

Például "Isten neve belekerült az Alaptörvénybe" - ami persze semmi ahhoz képest, hogy az USA Függetlenségi Nyilatkozatban a természetes emberi alapjogok forrása Isten.
És ez a dokumentum szolgálja az alapot MINDEN felvilágosult nyugati demokráciához.
És ha jobban belegondolsz, más megoldás nincs is rá - mégis úgy tesz a radikális baloldal, mintha ateistaként és mindent relativizálva õk lennének a demokrácia bajnokai.

A természettudományok és vallás kapcsolatáról annyit, hogy NINCS semmi ellentmondás a kettõ között (ami meg van, az mûvi úton létrehozott balhé, egyszerû hatalmi harc, vallásnak vagy tudománynak álcázva).
Egyszerûen azért, mert két különbözõ témáról beszélnek.
A tudományok a világ mûködésének HOGYANJÁT magyarázzák, a vallások pedig a MIÉRTJÉT.

Ezért aztán az egyházi esküvõ szépen kifejezi a bonthatatlan kapcsolatot a társadalom irányába, de szükség van egy polgári szerzõdésre, ami a jogi alapot szolgálja majd. Egyik sem alkalmazható a másik helyett. Ennyire egyszerû.

[TMIB]

Nem tudom, nálunk ez úgy van, hogy az USA-ban a vallásszabadság fontos, sõt, a telepesek jelentõs részben azért is jöttek ide, mert vallásszabadságot akartak. Viszont ehhez hozzátartozik hogy az állam és a vallás külön van választva (még államalapításkor jött ez elõ). Miért van ez? Valószínûsítem hogy azért, mert ha az állam és a vallás összefonódik, akkor a vallási szabadság sérül, hiszen akkor az állam által pártolt vallás követõi elõnyben részesülnek a más vallásokkal, illetve az ateistákkal szemben.

Persze mégis valamennyire jelen van a dolog, a pénzen is ott van hogy "Isten", a bíróság elõtt letett esküben is, vagy a "Pledge of Alliance"-ben, ami szintén egy eskü, a zászló elõtt.

Ugyanakkor nálunk a Demokrata párt eléggé ki akarná vonni Isten nevét mindenhonnan.

Voltak problémák iskolákban is, hogy nem engedték a keresztény gyerekeket imádkozni, de a muszlim és a zsidó gyerekeknél ez nem volt gond. Ami persze megint csak problémás dolog.

A keresztény vallás alapjaival nincs gond, sõt, sok esetben hasznos is, igaz, a Biblia nagy része betarthatatlan. Az egyház az már problémásabb. Illetve ott a harmadik, a hit, ami meg teljesen más., ahhoz nem kell az elõzõ kettõ sem.

[P. Dude]

Szerintem nem lenne szabad ezekben e kérdésekben összemosni a keresztény egyházat a keresztény vallással.

Nem is lenne értelmezhetõ, mert a kereszténységen belül minimum 34 ezer (!) "kisebb kereszténység" létezik. Értsd: kisegyházak, keresztény gyökerû szekták, iskolák, irányzatok, felekezetek, stb. Elvileg ez mind keresztény, mert mondjuk "Jézusban" hisz, vagy kereszténynek vallja magát. De persze nem alapított mind a 34 ezer irányzat külön, önálló egyházat is.

Magyarország alapvetõen keresztény állam, ami nem feltétlenül KELL, hogy azt jelentse, az állam és a keresztény egyház összefonódik.

A nemzeti identitás a közös eredet-tudatból, és a közös küldetés-tudatból áll. Nálunk mindkettõ keresztény gyökerû.
(Szûz Mária népe, és a kereszténység keleti védõbástyája.)

A "közös küldetésbe" annyira nem szeretnék belemenni, mert "a kereszténység keleti védõbástyája" már elég régen leomlott. Mostanában olvastam végig Pokol Béla könyvét a demográfiai átrendezõdésrõl, és az adatok határozottan azt mutatják, hogy Kelet-Közép-Európa elcgányosodása, valamint Nyugat-Európa eliszlámosodása már elkerülhetetlen, csak az idõfaktor a kérdés. (Emellett a zsék legkésõbb 2074-re teszik a héber "messiás" eljövetelét, Izrael világuralmát a Talmud beteljesedésével, és a szent hagyományok szerint fejenként 2800 "gój" rabszolgával. Szóval készülõdnek rendesen.)

Másrészt meg úgyis relatív, mert az iszlám uralom csak egy új inkvizíció lesz. Ugyanolyan, amilyennel a "keleti bástya" által védett kereszténység már meggyalázta egész Európát pár száz évvel ezelõtt. Ugyanaz a mechanizmus: akinek a véleménye egy kicsit is eltér a dogmáktól, azt üldözik.

Viszont nekünk kábé mindegy is, mert az iszlámmal Magyarországon sok gondunk nem lesz. Annál több az itthoni fosztogató svédekkel.

A "keresztény gyökerû közös eredetre" én elég érzékeny vagyok. Nem tudom pontosan, hogy mit értesz alatta. Ha az õsi hitvilágunkat, annak értelemszerûen semmi köze nem volt a 4. században dominánssá vált kereszténységhez. Ha már a "szûzmáriát" említetted, Boldogasszonyból például hetet tiszteltünk. Legfiatalabb volt a szûz Kisasszony. Õt "váltotta fel" a kereszténység a héber Mária karakterrel, amikor éppen Magyarországra lõcsölték a judaizmusból kinõtt új "vallást" (értsd: logikailag értelmezhetetlen, látszólagos "hitelvek" köntösébe bújtatott hatalmi és politikai rendszert). Mindenhol, ahol a héber henoteizmus, és az azzal egységet képezõ keresztény monoteizmus mozgatja a szálakat, ott visszatérõ elem, hogy a "megtérített" népek eredeti hitvilágának elemeire erõszakolják rá a maguk karaktereit. A tudat alatti hatás így sokkal erõsebb, mert a néphitet manipulálják. Az eredet pedig Astaroth Istennõ, a mi Boldogasszony-tiszteletünk az õsi Astaroth-kultuszra vezethetõ vissza. Ebbõl találtak ki egy szûzmáriát.

Teszem hozzá: István meg elég tehetségtelen politikus lehetett, hogy meglépett egy ilyet, hogy "Máriának" ajánlotta fel az országot. Olvasgattam errõl is, hogy az akkori közegben nyilvánvalónak kellett lennie, hogy a császár nem fogja tûrni a pápának való ilyen "benyalást", az európai hatalmi hierarchiával szembeni tiszteletlenséget egy, a kereszténységet frissen felvett uralkodó részérõl. Meg is lett az eredménye. A keresztény gyökerû történetírás az "augsburgi vereséget" mantrázza (a 910-es augsburgi gyõzelmünket nem emlegetik). De még Augsburg után sem támadtak meg minket, a pogány Magyarországot, pedig simán megtehették volna. Taksonyt és a csapatait sem támadták meg, akik akkor szintén Bajorországban voltak. Ami még 955-sem történt meg, azt pont István érte el a "Mária-felajánlással": az õ uralkodása alatt kétszer is keresztények támadták meg a keresztény Magyarországot, 1018-ban és 1031-ben. A császári harag nagyjából Könyves Kálmán korára szûnt csak meg, mert István úgy viselkedett, mint elefánt a porcelánboltban.

Ha inkább az "istváni államalapítást" érted közös eredet alatt, az sem állja meg a helyét. A vérszerzõdésekkel jogi értelemben egyértelmûen alkotmányos állam voltunk a kor fogalmai szerint. István semmiféle új államot nem alapított, és az uralkodása alatt, meg utána is maradt az etelközi, és Pusztaszeren megerõsített eredeti alkotmányunk. Az István-kultusz megalapozatlanságával a mai történész szakma is tisztában van, de illedelmesen félrenéz, mert Magyarországon István a "píszí". Miközben a Habsburgoktól ered az egész, a sztorit Buda visszafoglalása után, 1686-ban alapozta meg Lipót császár. A kultusz aztán Mária Terézia alatt épült ki, 700 év után gyorsan megtalálták a "szent jobbot" is. És az elmúlt 300 évben az istváni államcsínybõl írtak egy kitalált történelmet. A középkori magyar nemzet Lászlót tisztelte, róla maradtak fenn mondák, népi anekdoták. Istvánra nagyjából úgy tekintettek az akkoriak, mint manapság mi Gyurcsányra.

Olvastam egyszer egy érdekes gondolatmenetet arról, hogy ha a magyar kultúrában a legnagyobb költõinket, íróinkat, zeneszerzõinket nézzük, akkor felfedezhetõ egy több mint 200 éven átívelõ tudatos program, ami arról szól, hogy ezek a nagy alkotók lázadtak az idegenség ellen. Akár nyíltan is bírálták például a papokat. (De a saját pogányságáról már Petõfi is csak magánlevélben mert írni Arany Jánosnak.) De a legfeltûnõbb, hogy meg sem jelenik náluk a kereszténység. Olyan mûveikbõl is kihagyták, amikben egyértelmûen indokolt lett volna szerepeltetni a kor ábrázolásához. Sokszor nem tudtak errõl nyíltan beszélni, mert Magyarországon még 1802-ben is kivégeztek két embert keresztényellenesség és ateizmus miatt. De a legtöbb nagy mûvükkel sorra üzenték, hogy egyszerûen nem érdekli õket a kereszténység, nem része a világképüknek, és a legkevésbé sem tekintik a nemzeti identitás részének.

[P. Dude]

A keresztény vallás alapjaival nincs gond, sõt, sok esetben hasznos is, igaz, a Biblia nagy része betarthatatlan. Az egyház az már problémásabb. Illetve ott a harmadik, a hit, ami meg teljesen más., ahhoz nem kell az elõzõ kettõ sem.

Biztos nem lep meg, hogy szerintem már az alapjaival is gond van. Épp most olvastam arról, hogy a zsék "monoteizmusa" még nem is monoteizmus volt, hanem henoteizmus. Vagyis a judaizmus még nem vonta nyíltan kétségbe a többi Isten létezését, akiket az akkori népek tiszteltek. Hanem õk egy isten, a saját istenük kizárólagosságát hirdették. Miszerint õk, a héberek kizárólag "Jahvét" tisztelhetik. Ebbõl persze rögtön levonták azt a következtetést, hogy akkor a többi, pogány népet ki kell irtaniuk "Jahve" segítségével. Az Ószövetség másról sem szól, mint az ocsmányságaikról, perverzióról és mészárlásról. (Van egy lista, eddig 434 mészárlást stb. számoltak össze a Bibliában, "Isten" által sziklához csapkodott csecsemõkkel, stb.)

Monoteizmust aztán a judaizmusból kinõtt (kialakított) kereszténység csinált a henoteizmusból. Tehát õk már azt hirdették, hogy a pogányok Istenei nem is léteznek, hanem egyedül a YHWH létezik. És õk ebben a felfogásban, az Újszövetségbõl értelmezték az Ószövetséget. A zsék pedig hagyták ezt, és így elterjedt, hogy a judaizmus az már monoteizmus volt. Pedig nem volt az, mert az Ószövetségben eredeti nyelven többször is többes számban felejtették az "Isten" szót, stb.

Utána a kereszténység bedobta, hogy ez az egyetlen létezõ isten valójában három, de mégis egy. Az újszövetségi szövegekben egyébként egyértelmûen három külön istenrõl írnak. De richtig beépítettek egy ilyen "csavart", hogy márpedig az a három az egy, és Jézus így saját magától fogant. Körülbelül olyan volt ez a "Szentháromság" tan, mintha a "gójok" hülyíthetõségének a fõpróbája lett volna. Ha ezt elhiszik, akkor mindent elhisznek. És elhitték...

Az meg már csak hab a tortán, hogy a YHWH (a keresztény "Atya") eleve nem valamiféle lényt vagy istenalakot jelöl. A héber misztikából, okkult irodalomból ki lehet nyomozgatni a betûszó jelentését.

Ami pedig az eredetét illeti: az ókori római fõisten, Jupiter (Jove) nevébõl lopták, akinek pedig az egyiptomi napisten, Ré volt az "elõdje". (Ahogyan a "Szentháromság" is ezerféle mítosz utánzata. És annak összes szereplõje is.)

[BragBOL]

Van egy kis fogalomzavar (fordítási zavar)
Úgy tudom a Magyar "Isten" szavunk a világ teremtõjét jelenti
IS (Õs) + ten (tenger ~ "teremtõ")

Azt viszont nem tudom minek nevezi a Magyar nyelv az egyéb, (nem õsteremtõ) entitást.

[Alpha]

Van egy kis fogalomzavar (fordítási zavar)
Úgy tudom a Magyar "Isten" szavunk a világ teremtõjét jelenti
IS (Õs) + ten (tenger ~ "teremtõ")

Azt viszont nem tudom minek nevezi a Magyar nyelv az egyéb, (nem õsteremtõ) entitást.

Tengri

[sukran4fish]

Hú nekem azert kicsit sok az amit itt P. Dude ir.. annyit azert hadd tegyek hozza, hogy itt tobben is hangsulyozzatok mennyire nem egyseges a kereszteny vallas, de amikor a judaizmus vagy zsidosag kerul szoba konnyen esnek sokan a durva altalanositasokba. Nem pcskedni akarok de azert kicsit jo lenne elfogadni azt is, hogy szamukra is igaz hogy szinte "ahany rabbi, annyi vallas". Csak egy pelda: nem igazan van ilyen, hogy "zsido misztika", csak a heber gematrianak van vagy nyolcfele valtozata, es akkor a kabbala meg szoba sem kerult.

[P. Dude]

Amit leírok, azzal foglalkoztam, tehát nem érzem, hogy általánosítanék vele. Így is hosszú volt a kommentem, nem akartam még hivatkozásokkal is megszórni, de meg tudtam volna.

A kereszténység minden, csak nem egységes. Közel egy évtizedet dolgoztam egyházi intézményekben, egész nap katolikus papok között. Magam is hívõ voltam évekig, magas beosztású papokkal álltam kapcsolatban, stb. Igazából azt tapasztaltam, hogy ahány hívõ, annyi "egyszemélyes keresztény vallás". A legtöbb "katolikus hívõnek" pedig - elnézést - fingja nincsen a "vallása" fõbb állításairól sem. Amikrõl pedig van, azokról a legtöbb esetben nem gondolkodnak el komolyan, és ezért brutális logikai hibákat sem vesznek észre.

A zsdó misztikáról is írhatnék sokat. Ha jól emlékszem, itt most csak a YHWH betûszó jelentéseivel kapcsolatban említettem. A héber betûk jelentéstartalma az egyes irányzatok körében azért nem annyira heterogén, úgy gondolom. De akár a zsido.com oldalon rengeteget lehet olvasni errõl - az EMIH oldala, akikkel ugye most a magyar kormány együttmûködést épített ki. Nem véletlenszerûen választottam ki egy rabbit, vagy egy 10 fõs judaista szektát.

[TMIB]

Biztos nem lep meg, hogy szerintem már az alapjaival is gond van.

Én arra gondoltam amiket Jézus mondott, illetve a ne ölj, ne lopj és hasonló dolgokra. Fogalmazzunk úgy, hogy az alapokban vannak jó és hasznos dolgok is.

[sukran4fish]

... brutális logikai hibákat sem vesznek észre.
...
A héber betûk jelentéstartalma az egyes irányzatok körében azért nem annyira heterogén, úgy gondolom.

En csak leirtam a velemenyemet mert ez "a zsék" igy meg ugy mar kicsit atutotte az ingerkuszobomet. Az hogy tekintelyre hivatkozol ugyanugy brutalis logikai hiba, raadasul te magad latod be mennyire nem heterogen mar az olyan egyszeru kerdes sem, hogy negy massalhangzobol mit lehet levezetni es mit nem. Kepzeld el mennyire lehetett heterogen isz. 500, a talmud kanonizalasa elott (ami evszazadokig tartott) egy egesz vallasi kulturkor velemenye olyan dolgokrol amiket egyszeruen elintezel ugy, hogy "a zsék levontak azt a kovetkeztetest, hogy ki kell irtaniuk minden mas nepet". Minden bizonnyal voltak ilyen es olyan vonalak is, de ez igy egyszeruen durva. Talan jobb lett volna tenyleg hivatkozasokat hasznalnod, mert ez kb olyan mintha minden zsidot cionistanak hivnal mikozben nagyon megosztottak arrol a kerdeskorrol is. Felolem meg zsido vilagosszeeskuvesekrol is lehet konteozni, valoszinuleg elbirja az amerikai host, de ne feledjuk hogy olyankor is altalaban egy szuk retegrol van szo. Ha mar tortenelmi kontextusban irsz igy valamirol az nekem santit.