Gépek lázadása?

[varég]

Szemléletes képek, nem mondom...

"A társadalmi életet elemezve egy algoritmikus gazdaságban Bostrom úgy látja, hogy az emberek életmódja az átmenet utáni malthusi társadalomban talán minden történelmi szereptõl különbözni fog. Az emberek nagy része egyszerû járadékos lesz, aki megtakarításaiból tartja fenn magát valahogy. Lehet, hogy nagyon szegények lesznek, hiszen csak minimális vagyonukra és némi állami támogatásra számíthatnak. A fejlett technológia világában élnek majd, és nemcsak szuperintelligens gépek között, hanem az öregedésgátló gyógyszerek, virtuális valóság és számos javítótechnológia és örömszerzõ drog uralta környezetben. Ezek nagy része azonban megfizethetetlen lesz a számukra. Az öregedésgátló gyógyszerek helyett talán olyan készítményeket szednek majd, amilyenek lassítják a növekedésüket és az anyagcseréjüket, hogy csökkenjen a megélhetési költségük (a gyors anyagcseréjûek nem tudnának megélni egyre kisebb bevételeikbõl). Ahogy az emberek száma nõ, és az átlagjövedelmük csökken, visszavonulhatnak egy olyan létállapotba, amilyenben még jogosultak lesznek a járadékaikra; talán tartályban tárolt, de öntudatuknál lévõ agyak formájában, amelyeket gépek tartanak életben; így lassan meg tudnának takarítani annyit, hogy egy robottechnikus megalkossa a klónjukat, és így szaporodhassanak. Ha még jobban takarékoskodnak, feltölthetik magukat a számítógépes rendszerbe, egy fizikailag optimalizált tárolóba, amelyet a szuperintelligencia alkotott. Ez a létezési forma valószínûleg hatékonyabb lenne, mint egy biológiai agy. A digitális világba történõ migrációt azonban megnehezítheti, ha az emulációkat nem fogják embernek vagy járadékra jogosultnak tekinteni. Ebben az esetben a biológiai embernek lehet még némi hely, bár az emulációk vagy a mesterséges intelligenciák populációja sokkalta nagyobb lehet."

(Pokol Béla 50-51.)

Érdekes jövõkép, mint a mátrix címû filmben.

Viszont ami ebbõl elgondolkodtató, hogy az emberi agyakat a gépek, mint "processzort" használnák, és kvázi erre tenyésztik az embert...

[P. Dude]

"Technohorror, mi használjuk a gépet, vagy a gép használ minket?

A modern Nyugat kényelmet és biztonságot ígért, ám egyre vészjóslóbb módon látszik kiderülni, hogy ezért olyan megfizethetetlenül súlyos árat kénytelen fizetni az emberiség, ami végzetes következményekkel járhat. Az ember elveszteni látszik az ellenõrzést a most már önmagát gyorsító techno-evolúció felett. A gép anyag, energia és információ, de ezek mögött felsejlik valami olyan közös lényeg, amit nem értünk. Anélkül avatkozunk be az anyag legmélyebb rétegeibe, az élet legmélyebb genetikai szerkezetébe, és az emberi intelligencia szuperstruktúráiba, hogy tisztában lennénk a következményekkel. És teszi mindezt ráadásul egy olyan emberiség, amely végzetesen megosztott, és számos alapvetõ törésvonal mentén egyre fenyegetõbb globális háborút visel önmaga ellen."

[P. Dude]

"Az újságírás terén - elsõsorban a sportbeszámolók és a tõzsdetudósítások terén - már ma is a cikkek egyre nagyobb részét alapvetõen algoritmusok írják. Így a 2010-ben Chicagóban alapított Narrative Science nevû cég megalkotta a Quill nevû robotszoftverjét, amely naponta cikkek ezreit írja pénzügyi tudósítások és sportbeszámolók terén a Forbes és az Associated Press (AP) részére anélkül, hogy az olvasók észrevennék, hogy azt nem emberek írták (...) Kristian Hammond, a Narrative Science alapítója 2014-ben azt prognosztizálta, hogy egy évtizeden belül az összes újságcikk 90%-át a robotújságírók írják majd, és ezzel lehetõvé válik, hogy ugyanazt a témát a szûk közösségek speciális informáltságához, érdeklõdési szintjéhez és esetleg szakmai hátteréhez szabva egy tucat eltérõ verzióban írt cikkben mutassák be."

"De a szûkebben vett újságíráson túl a politikai beszédírás terén is gyorsan halad elõre a Narrative Science-hez hasonló kutatási cégek szoftverfejlesztése, és például a University of Massachusetts kutatói 2016-ban bemutattak egy olyan szoftverrobotot, amely az amerikai Kongresszusban elhangzott beszédek 50 ezer mondatgyûjteményén tréningezve olyan beszédeket tud írni mind a republikánus, mind a demokrata honatyák számára, melyek a legteljesebben az általuk preferált értékhangsúlyokkal, kifejezésekkel és programpontokkal telítettek, és a hallgatóik nem tudják megkülönböztetni az ember által megírt beszédektõl."

(Pokol Béla 174-175.)

[P. Dude]

Nekem az tûnik félelmetesen valós problémának, hogy az MI fejlesztõ ellenfelek nem engedhetik meg maguknak, hogy kockázatosnak ítéljék meg a fejlesztés kimenetelés és leálljanak, mert lehet, hogy az ellenfél nem áll le és elõnybe kerül. Ez olyan veszély, amit nem lehet józan belátással elhárítani, a másiktól (illetve a másik által létrehozott MI-tõl) való félelem hajszolja a fejlesztõket egyre kockázatosabb kíséreltekbe.

Ugyanezt fogalmazta meg Pokol Béla is, néhány további szempontot bevonva:

"Ezek után felmerülhet az elemzõben, hogy ha ennyire evidens az ezzel foglalkozók számára az erõs mesterséges intelligencia potenciálisan az egész emberiséget veszélyeztetõ vonásainak létrejötte - a jótékony áldásai és elõnyei mellett -, akkor miért nem állítják inkább le az egészet, amíg ez lehetséges?! Erre kitûnõ elemzések találhatók Bostrom magyarul is megjelent és az elõbb ismertetett könyvében, de Kurzweil is többször utal erre. A mesterséges intelligencia kutatásai ugyanis már évtizedek óta a nagyhatalmak katonai és világhatalmi vetélkedésének egyik területét jelentik, hatalmas pénzösszegeket és kutatási kapacitásokat erre fordítva, így a legelöl tartó kutatási eredmények e téren mindig titkosak is. Lényegében ugyanaz történik e téren is, ami az 1940-es évek végétõl kezdve az atomkutatások és az atomfegyver kifejlesztése idején történt, és amelyik nagyhatalom e téren elõnybe kerül, az a világ egészének uralásában nagy lépést tesz elõre. Az egész emberiséget fenyegetõ kutatásokról lemondani a gépi értelem terén így azt jelentené a legélesebb konkurencia közepette, hogy az ezt megtevõ átengedi a versenyelõnyt a vetélytársainak. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy még ha egy idõ után a növekvõ veszély láttán mégis elkezdenének erõfeszítéseket tenni a világ e téren vetélkedõ legnagyobb hatalmai, akkor is gondot okoz az, hogy nem lehet elõre látni azt a minõségi átbillenõpontot a mesterséges intelligencia fejlesztésében, amikor a mai, még gyenge mesterséges intelligenciának minõsülõ gépi értelem végleg átbillen az erõs és már kontrollálhatatlanná váló utóda felé. Mind Kurzweil, mind Bostrom elemzésében az atomkorszakhoz képest az erõs mesterséges intelligencia korszaka ezerszer nagyobb áldásokat és szétágazóbb változtatásokat hoz létre az emberi társadalmak mai állapotához képest; és a robotika növekvõ fejleményei ezt már ma is mutatják a mindennapokban. Ám fenyegetései is éppúgy ezerszer nagyobbak, mint azt az atomkorszak létrejöttével is észlelték a korábbi háborús vetélkedésekhez képest. Leállítani azonban éppúgy lehetetlen, mint ahogy az atomért való küzdelem megállítása se volt lehetséges. Az új MI-korszak (az erõs mesterséges intelligencia korszaka) csak abban tér el e vetélkedéstõl, hogy míg az atomkorszakot pacifikálni lehetett végül azzal, hogy az egymást elrettentõ atomhatalmak megegyezhettek egy idõ után az atomfegyverek ellenõrzésében és a többiek ettõl tiltásában, addig az erõs MI létrehozása az egyik világhatalom részérõl egyben az õ háttérbe tolását is maga után vonja, és õ is bekerül az egész emberiséggel együtt a fenyegetettek közé. Nem lesz, aki pacifikálja az új domináns erõt, és ezt csak maga tehetné meg."

(Pokol Béla 56-57.)

[P. Dude]

Durva:

"A legtöbb ember azonban nem lesz továbbfejlesztve, következésképpen alacsonyabb kasztot alkot, amelyet egyaránt uralnak majd a számítógépes algoritmusok és az új szuperembere<< (Harari, 2017. 298.). Továbbfejtve ezt a gondolatot, nem riad vissza annak felvetésétõl se, hogy az >>emberisten<<-elit számára a történelem folyamán elõször teljesen fölöslegessé válnak az egyszerû sapiensek haszontalan tömegei, melyek részére így az ellátás megvonása is felmerül, hisz a források a szuperemberek számára kellenek: >>Ahogy az emberi katonák és a munkások helyét átveszik az algoritmusok, legalább az elit egyes tagjai arra a következtetésre juthatnak, hogy nincs értelme emelt vagy akár alapszintû egészségügyi ellátást biztosítani a haszontalan szegények tömegeinek, sokkal kifizetõdõbb lenne inkább arra összpontosítani, hogy egy maroknyi szuperembert a norma fölé fejlesszenek.<< (Harari, 2017. 300.). Ugyanez más megfogalmazásban: >>A 20. századtól eltérõen, amikor az elitek érdekében állt a szegények problémáinak megoldása, mert katonailag és gazdaságilag is feltétlen szüksége volt rájuk, a 21. században leghatékonyabb (noha eléggé kegyetlen) stratégia az lehet, ha lekapcsolják a hasznavehetetlen harmadosztályú vagonokat, és csak az elsõ osztály száguld tovább<< (Harari, 2017. 301.). (...) ...az eddigi történelem során a mindenkori uralkodó elitnek elemi érdeke volt a forrásokat a számára megteremtõ tömegek létének biztosítása. Így, ha a teljes mértékû technológiai munkanélküliség körülményei között a továbbfejlesztett szuperemberek két-három százaléka mellett az emberiség 98 %-a pusztán az eltartott és a haszontalan létezés állapotába kerül, akkor ezek teljes mértékû >>eliminálása<< is a valószínû fejlemények sorába kerül. Az állandó atomfenyegetettség egész emberiséget eltüntetõ réme ma is létezik, és a mesterséges intelligencia ezerszer hatékonyabb pusztító gépezetének mozgásba hozása (illetve >>e mozgásba hozás útjából az akadályok elhárítása<<) állandó opcióvá válhat, ha a szûk elit biztos fedezékbõl élheti ezt túl. A Harari által felvetett lehetõség az emberiség kettéválására egyrészt >>emberistenek<<-re, másrészt haszontalan tömegekre, így egyben a szupereliten túl az egész emberiség eltüntetését is a valószínûség egy fokára hozza fel."

(Pokol Béla 167–169.)

[raktaros]

Bizonyíték is van már róla, hogy Elon Musk majma az agyával videójátékozik

[P. Dude]

Bizonyíték is van már róla, hogy Elon Musk majma az agyával videójátékozik

Február elején írt róla a New York Post, hogy idén már szeretné emberi használatra piacra dobni.

[P. Dude]

"A humán géntechnológia általi intelligenciafeljavítás és élettartam-növelés terén három irány tûnik számomra érdemesnek a megvalósíthatóságszempontú elemzésre. Ennek ellenoldala, amit minden eszközzel én is tiltandónak gondolok, az emberklónozás, illetve a DNS géntechnológiai módosítása révén ember és állat vegyítésén alapuló kimérák létrehozására irányuló kísérletek."

(Pokol Béla: A mesterséges intelligencia társadalma 64-65.)

Elkészült az elsõ majom-ember kiméra

"Egy friss kutatásban a genetikusok életképes majom-ember kimérákat hoztak létre Kaliforniában, a projektet pedig ugyanaz a spanyol tudós vezette, aki 2017-ben a disznó-ember kimérákkal örvendeztette meg a világot. (...) Az embriókat elpusztították, mielõtt kialakulhattak volna a szervek, ez azonban a kutatás bírálói szerint csak technikai kérdés: az, hogy a majomembriók 4 százalékban emberi sejteket tartalmaznak, súlyos etikai problémákat vet fel. Anna Smajdor bioetikus szerint már magában az is kérdés, hogy egy ilyen kiméra vajon embernek vagy majomnak tekinthetõ-e. Julian Slavescu, az Oxfordi Egyetem bioetikusa attól tart, hogy a kísérlet végcélja mégis az emberi szervek elõállítása, ez pedig komoly ember- és állatjogi kérdéseket vet fel."

[P. Dude]

Fának csapódott az önvezetõ Tesla, két ember meghalt

[TMIB]

500.000 Teslát adtak el eddig. Ebbõl lett 1 ilyen baleset. De gondolom hogy csúszott az út, vagy valami hasonló történt, õz ugrott elé esetleg, stb. A fizikát nem tudja a Tesla semmissé tenni. De érdemes összehasonlítani a nem-Tesla autóbalesetekkel. Azokra hány halálos baleset jut 500.000 jármûre? 276 millió jármû van az USA-ban, évente 40.000 halottal. Tehát 4 halott jut minden 27.600 autóra.

Viszont Muskot utálja a sajtó, úgyhogy most rendesen utánamennek és úgy besározzák majd a Tesla-t hogy a tõzsdén biztosan belerokkan egy kicsit (vagy nagyon).