Idézet Eredeti hozzászóló Lekvár Hozzászólás megtekintése
Hadd mondjak valamit:
Az ember egy olyan stabilan megcsinált (teremtett) lény , amelyik nagy találékonysággal alkalmazkodik testileg-lelkileg egy, maximum kettõ adandó "problémához".
Ha a felmerülõ probléma sok, és mind "életbevágó" akkor a delikvensek zöme összeomlik mind fizikailag, mind lelkileg. Csak a nagyon edzett emberek képesek, egyszerre több csapást kezelni.
A felsorolt csapások között vannak agresszív láncreakciót kiváltó, és vannak lájtos történések is. Vannak, amelyek egymásból következnek, ahogy Verita írta.
Ami a lényeg: gondoljunk bele, mi az életben maradási esély, ha minden katasztrófa egyszerre következik be, vagy idézik elõ.

Analógia: ha patkányt akarsz igen nagy hatásfokkal irtani, veszel zselés mérget, drazsés mérget, veszel két terriert, egy vadászgörényt, kiásod a vackukat, keversz fagyállós-gipszes-kukoricadarát és elgázosítod a lukakat, terméketlenné teszed a nõstényeket (vagy a hímeket is), összeugrasztod a hímeket egy kis hormonkoktéllal... tehát ami csapás van, azt rájuk hozod. Csak ugye ennek a dolognak a gyengéje, hogy csak helyileg lehet megcsinálni... Valahonnan mindig visszakóricálhat egy-két nyomorult.

Hogy miért gondolom így? Mert olyan világban élünk, amely minden lehetséges irányból támadja az emberi fajt. Persze ezt senki sem akarja szántszándékkal (ekkora szemétséget nem lehet feltételezni?), csak valahogy minden úgy jön össze. Senkit ne zavarjon hogy elõbb a szemléltetés végett patkányos példát hoztam! Gyakorlatilag egy mókuspofányira vagyunk a kihalástól. (vagy a kiirtástól...?)
Teljes mértékben igazad van. Mellékesen: Én több dologtól is félek, a gazdasági csőd nem annyira izgat, viszont egy atom-háború annál inkább!