0

Thumbs Up |
Received: 0 Given: 0 |
Ezzel a kistermelõket akarják hazavágni a monsanto féle rohadék multik.
Nehogy már a mamika árulja a piacon a paradicsomot a kiskertjébõl, mert ezzel is kihúz a multik zsebébõl havi 2000ft-ot.
Magadnak termelhetsz, csak eladni nem tudod, amíg nem vizsgáltatod be horror áron a magot, és ha az nem abból az adatbázisból való, ami pár nagyvállalat által árult (génmódosított)magok egyike, akkor nem adhatod el amit termeltél.
Valamint így ráerõszakolják a saját vetõmagjaikat a kistermelõkre.
És ha már a magot megvették, akkor lehet megvenni hozzá, szintén csak tõlük az egyedi növényvédõszereket, amit az adott "mû" növénymagokhoz igazítottak.
USA-ban ez már évek óta életben lévõ dolog.
Az EU még valamennyire kapálózik ezek ellen, de nem adok 10 évet és úgyis megkenik, lecserélik, megzsarolják a jelenleg tiltakozó politikusokat, szervezeteket, ahogy azt már az amcsiknál megtették régen.
Ahogy olvasom a Franciák gerince adta fel leghamarabb a szolgálatot, Románoknál is már ott vannak a génkezelt magok (hivatalosan is).
Thumbs Up |
Received: 1 Given: 0 |
Én egy másik forrást (Barótfi, Környezettechnika) néztem. Ez alapján hektáronként a következõ alkohol kihozatal lehetséges:
cukorrépa: 3248 liter,
csicsóka: 4230 l,
kukorica: 2115 l
burgonya: 1861 l,
búza: 1767 l.
Több növényre is ír adatokat, de ami kitûnik mind közül, az a csicsóka. Magyarországon betegsége nincs, megbízhatóan termeszthetõ minden odafigyelés nélkül. Kiszámoltam, mire elegendõ a 4200 l etanol. Egy 120 néhyzetméter alapterületû családi ház, ill. benne élõ 4 fõ teljes külsõ energia igényét képes fedezni az alábbiak szerint:
Fûtés elégetéssel, elektromos áram szükséglet 30 százalékos hatásfokon aggregátorral elõállítva, autóba üzemanyagként 10 l/100 km átlagfogyasztással, évi 10 000 km-re, fõzés és melegvíz. Még kb. 25 százaléka meg is marad a szesznek. Ha van még másik 1 ha terület, akkor az azon megtermelhetõ szénhidrát és fehérje mennyiség megint bõségesen elegendõ egy négytagú családnak, sõt abból is marad. Ebbõl következik, hogy jelenleg Magyarországon a népesség nem haladja meg a terület lakosság eltartó képességét. Ez az, ami miatt nekünk kevésbé kell félnünk az éhhaláltól. Nem jellemzõ ez azonban a hozzánk képest nyugatabbra lévõkre.
Másik gondolat, hogy 2 ha terület simán eltarthat 4 embert. (Többet is.) Ha ma Magyarországon kajálni akarsz, utazni és normálisan fûteni, ahhoz 4 fõre legalább 100 ha-on kell gazdálkodnod, ill. értékesítened a termékeket. Érthetetlen...Mi ennek a magyarázata?
A csicsóka Mo-n méltatlanul hanyagolt növény. Ipari méretben csak takarmánynak termesztik. A piacin ritkán van, azt is csak azok veszik akik egészséges dolgokat keresnek enni. pedig nagyon finom. Cukorbetegek ebbõl bõségesen ehetnek, nem úgy mint a krumpliból.
Termeszteni otthon annyi, hogy egyszer elülteted a gumókat. Amikor kell, akkor kiásol belõle annyit amennyi szükséges. Mindig vissza kell szorítani a kertben, mert más növényeket kiszorít a terjedõ tövével. Ez amit leírtam, a teljes sok évre szóló termesztési technológia.
Thumbs Up |
Received: 27 Given: 62 |
Én 2-3 éve vetettem, fõzve nem ízlett, nem is foglalkoztam vele többet, de pár darab mindig van a kertben szaporítóanyagnak, hátha kell majd még.
Ki kellene próbálnom más formában megkóstolni.
A nagyokat mosd meg, hámozd meg. Szeld fel vékony szeletekre, karikára és fõzd elõ. Utána sóval és kakukkfûvel meg egy kis olajjal tedd tepsibe és pirítsd fel. Pompás!
Thumbs Up |
Received: 1 Given: 0 |
Mosás, hámozás, majd kb. 3 mm vastag karikákra szeletelés. Utána forró zsírban, vagy olajban szalmasárga színû csipsszé sütöd. Az ízlésednek megfelelõ fûszersóval sózd. Imádni fogja a család, jobb, mint a tökmag. Az igaz, utána kb. fél óra és irányíthatatlan, szabályozhatatlan fingó géppé alakulnak az ilyet fogyasztók, de kárpótol, hogy csak zajos, ámbár szagtalan. Én egy egyetemi évfolyam adott szakos hallgatóival végeztem ilyen kísérletet. Egyértelmûen azt vallották, hogy akkor veszed észre, hogy fingasz, amikor már hallod is![]()
Thumbs Up |
Received: 0 Given: 0 |
Thumbs Up |
Received: 27 Given: 62 |
Köszönöm, megpróbálom.
Egyik helyen még virágzik, másikon még csak most nyílik a virág, még várok a szedéssel.
A kakukkfû mindenben fingcsökkentõ!
Thumbs Up |
Received: 152 Given: 4 |
Ez ipari körülmények között mûködik csak sajna. Házi sufnituninggal ebbõl mondjuk 3000 liter az, amit realizálhatsz. Persze még ez is jó sok, ráadásul hatalmas mennyiségû tüzelõanyag kell a lepárláshoz. Ha erdõ mellett laksz, vagy van gyümölcsösöd, szõlõd, vagy máshonnan tudsz szerezni biomassza anyagot, akkor persze jó, de átlagembernél ez nehezen megoldható.
100 hektár a szántóföldbõl kell, ha semmi mással nem foglalkozol (tehát leegyszerûsítve búza, kukorica). Ha állatokat is tartasz mellette, elég a fele. Ha szõlõ, gyümölcs is van, elég az ötöde, ha zöldséges és/vagy fólia, üvegház van, akkor a tizede is. Ez a profittermelõ agrárgazdaság számokbanEz egy normál megélhetésre elég, többre nem.
Ennek a magyarázata, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer a sarcolásra épül. Ha te minden törvényt be akarsz tartani, akkor minden forgóeszközigényes gazdasági tevékenység (nem csak az agráros) hatalmas ráfordítást igényel, iszonyú mennyiségû közterhet fizetsz, és egyszerûen elszivárog a haszon. Pl. ha te 100 hektár szántót mûvelsz, ahhoz kell egy 20-30 milliós géppark, meg egy 5-10 milliós magtár. Elérsz egy évben 10-12 millió forint árbevételt, de ehhez mondjuk 5 millát bele kell tenned. A nyereségbõl pedig még levonódik egy csomó minden, adó, járulékok, ilyen-olyan fizetnivaló. Másrészrõl, ha valakinek van 100 hektár búzája, meg egy traktora, akkor egyrészt nem a földbõl él, hanem a kõolajból, másrészt ugyanúgy éhen halhat, mert egy malom nincsen, ahol megõrölné a búzát, el kell adnia a felvásárlónak. Ráadásul a haszon nagy része nem a termelõnél csapódik le, hanem a közvetítõknél.
Tehát a bajok legfõbb eredõje valahol itt lehet. Van száz hektár búza, de boltból jön a kenyér, tej, tojás, zöldség, meg a hús is. Szóval az ellátás meg az eltartás el van távolodva egymástól, és a pénz az elsõ, nem a táplálék.
Régen a paraszt a földbõl élt és élelmiszert termelt, ma az agrárvállalkozó a kõolajból él és jövedelmet termel.