Növénytermesztés (élelem, bioetanol, bidodízel)

[Zacskóbicska]

Röhögéstõl csorgott a könnyem amikor ezt olvastam.
Tuti kipróbálom... a családomon

Próbáld csak bátran. Én jó ideje ezzel a csipsszel fogadom a rangos külföldi delegációkat. Mesélik világszerte az élményeiket és elõbb-utóbb bebizonyosodik, hogy ez is igazi Hungaricum

[MaRee]

Tudtok oldalt esetleg valami kézikönyvet, ami növénytermesztéssel foglalkozik? Mikor mit érdemes ültetni, betakarítani, stb, tehát minden ami a témába vág.

[BragBOL]

Ha nem (csak) géppel termel az ember, akkor mûtrágya és egyéb szerek nélkül is meg lehet növelni a termelõkapacitását a földnek, csak ehhez az eszét (tudatát) meg kell dolgoztatnia az embernek.
A monokultúra fenntarthatatlan, jelenlegi fenntartása a pusztulás felé viszi a bolygót.
3 dimenziós világban élünk, gondolkodjunk tehát többdimenziósan!
A burgonyaültetvény a búzatábla, a mezõ, mind egysíkú, akármelyik dimenziót nézzük a kettõböl amit elfoglal, mindenütt ugyan az van.
A temészet, amit nem bolyogat az ember, az többdimenziós. Akár honnan nézzük, mindenütt változatosság van.

Tehát, változatos növényekkel (de még állatokkal is lehet) töltsük fel a dimenziókat!
Ültessünk fasorokat, változatos fafajtákkal, változatos méretekben (pl dió mellé szilvát).
Késõbb, ha a fák felnõttek a vertikális dimenziókba, alul felszabadul a terület és ültethetünk bokrokat, és egyéb alacsonyabb fás szárú növényeket közéjük (pl mogyoró. málna).
Ezután még tovább mehetünk lefele, eperrel kitölthetjük a maradék földterületet a bokrok és fák tövei körül.
Mennyi ninden van? és még csak a terület 1/3-ánál tartunk!
És a maradék területre se csak úgy naívan kiszórjuk a búzát, oszt hagy nõjjön, mert nem fog sokáig.
Egy sávban minden évben mást kell termelni, felvátva a nitrogénzabáló és fikszáló növényeket.
Sõt, még a sávokat is érdemes feldarabolni, és olyan növénykompozíciót kell ültetni amelyek egymás kártevõit elriassztják.

Nem egyszerû az biztos, de ha nem akarunk sivatagot és éhezést, muszály változtatnunk élet és módszermódunkon.

[Dream_walker]

Tudtok oldalt esetleg valami kézikönyvet, ami növénytermesztéssel foglalkozik? Mikor mit érdemes ültetni, betakarítani, stb, tehát minden ami a témába vág.

Tudok nagyjából 1000+ címet, melyiket szeretnéd? Ezeknek nagyjából a tizedét digitális formában is tudom küldeni, de szerintem nincs erre szükséged, ha meg mégis, közkönyvtárakban is sokat megtalálsz.
Viszont még tavaly vettem egy könyvet, a címe biokertészkedés, és hát az ezer plusz növénytermesztési, kertészeti szakkönyv, mint reprezentatív minta alapján azt mondom, hogy eddig a legjobb vétel volt, annyira profi cucc. Kezdõknek és haladóknak is érthetõ, nagyon jó ábrákkal, semmi felesleges szócséplés meg karakterhalmozás, csak a lényeg.

Tamás Enikõ - Biokertészkedés; Mezõgazda Kiadó 2008.
Itt a bookline link:
http://bookline.hu/product/home!exec...=73235&type=22

Ha a témával ismerkedsz, szerintem ezzel kezdd, minden mást csak utána, ha szükségét érzed, de szerintem nem fogod

Ha nem (csak) géppel termel az ember, akkor mûtrágya és egyéb szerek nélkül is meg lehet növelni a termelõkapacitását a földnek, csak ehhez az eszét (tudatát) meg kell dolgoztatnia az embernek.
A monokultúra fenntarthatatlan, jelenlegi fenntartása a pusztulás felé viszi a bolygót.
3 dimenziós világban élünk, gondolkodjunk tehát többdimenziósan!
A burgonyaültetvény a búzatábla, a mezõ, mind egysíkú, akármelyik dimenziót nézzük a kettõböl amit elfoglal, mindenütt ugyan az van.
A temészet, amit nem bolyogat az ember, az többdimenziós. Akár honnan nézzük, mindenütt változatosság van.

Tehát, változatos növényekkel (de még állatokkal is lehet) töltsük fel a dimenziókat!
Ültessünk fasorokat, változatos fafajtákkal, változatos méretekben (pl dió mellé szilvát).
Késõbb, ha a fák felnõttek a vertikális dimenziókba, alul felszabadul a terület és ültethetünk bokrokat, és egyéb alacsonyabb fás szárú növényeket közéjük (pl mogyoró. málna).
Ezután még tovább mehetünk lefele, eperrel kitölthetjük a maradék földterületet a bokrok és fák tövei körül.
Mennyi ninden van? és még csak a terület 1/3-ánál tartunk!
És a maradék területre se csak úgy naívan kiszórjuk a búzát, oszt hagy nõjjön, mert nem fog sokáig.
Egy sávban minden évben mást kell termelni, felvátva a nitrogénzabáló és fikszáló növényeket.
Sõt, még a sávokat is érdemes feldarabolni, és olyan növénykompozíciót kell ültetni amelyek egymás kártevõit elriassztják.

Nem egyszerû az biztos, de ha nem akarunk sivatagot és éhezést, muszály változtatnunk élet és módszermódunkon.

A szó, amit keresel, az erdõkert.
Egy elég jó blog a témában: http://lmv.hu/erdokertek

Az erdõkertek egyetlen hátrányaként azt szokták felhozni, hogy a gabonatermesztésre kevésbé alkalmas a módszer. Erre válasz, hogy a szelídgesztenye beltartalma szinte megegyezik a rizsével, a lepényfa terméséé meg a búzával.

[BragBOL]

Nem keresek semmit, ismerem az oldalt, meg az egész témát

Sok hasznos infó és könyajánlás akad a permakultúrás fórumon is:
http://www.permaforum.hu/permaforum/

[Dream_walker]

Nem keresek semmit...

Ez csak amolyan szófordulat, viszonylag gyakran használom
A permás fórumot ismerem, bár bevallom, ritkán látogatom, pedig vannak használható dolgok is fent

[raktaros]

Ha van itt vas megyei...
Ha ön Vas megyében lakik, igényelhet ingyenes komposztládát

Frissítés:
Tárgytalan. Megõrizni, naplót vezetni, stb...

[raktaros]

Hátha használ valaki ilyent:
Vetési naptár 2014.pdf

Fájlok mérete 317.33 Mb
Fájlok lejárata 2014.02.12 (még 5 napig érvényes)

[fall out]

megpucolom,karikázom,sózom ....és nagyon finom a csicsóka

[Laci]

Szerintem a csíráztatás is megoldás lehet szügséghelyzetben .
http://balintgazda.hu/aktualis-kert/...-termelni.html
" A magvak csírájában igen sokféle, az ember számára is létfontosságú vitamin, fehérje és ásványi anyag tárolódik. Ezek különösen februárban-márciusban fontosak az ember egészségének megõrzése szempontjából. Ezért ajánlatos házilag magokat csíráztatni, mert ezek életerõt adó, egészséges és ízletes táplálékot szolgáltatnak."
Wbbõl mi lehet igaz ? : http://www.origo.hu/egeszseg/2011061...almonella.html