Nõi és férfi szerepek a családban és a társadalomban

[Mizu]

...és eljut az ember a sértõdés után a helyes felismerésre...pl.pár hónapja még Mizut megkértem ne szóljon többet hozzám ,mára már a hozzászólásokat olvasva kiderült,értékes ember és nagyon hasonlóan gondolkodik mint én.....úgyhogy tessék csak nyugodtan vitázni.....

B+
Én már nagyon hamar rájöttem, hogy nagyon nagy "dudásom" vagy, talán ezért volt az az emberi gyarlóság-gyengeség, hogy piszkáltalak .
Már akkor megbántam a dolgot és nagy hiba volt, hogy akkor nem tisztáztam és nem kértem elnézést.
Késõbb mikor láttam még több beírásodat meg már egyre rosszabb lett a dolog.

Hál-istennek te okosabb voltál és köszönöm a pár nappal ezelõtti gesztusodat!

Ezúton is bocsi a múltkoriakért!


motto:
Két dudás szebben és hangosabban játszik mint egy...

[A. L. Ias]

"Nem semmibe véve a nõt, de irányítva."

Mit is jelent ez a szó, hogy irányítás, irányítani?
- "Az irányítás a hatalomgyakorlás formája."
Van egy irányító és egy irányított.

Pontosan! És nem értem hol ezzel a baj? Egy kapcsolatban mindig van irányító személy. És az én véleményem, hogy ennek a a személynek a férfinak kell lennie, a családfõnek. Arról nem tehetek, hogy ebbe a legmélyebb félelmeidet vetíted bele.

Tehát egy nõ nyújthat be a férfinak terveket, kéréseket, felvázolhatja mit szeretne, azt hogy szeretné, de a férfi a döntõ, jól értem?
Akkor is, ha a nõ ugyanannyi keresetet letesz az asztalra, akkor is, ha õ neveli a gyereket, vezeti a háztartást és kiszolgálja a férjét? Jaj, elfelejtettem, hogy a nõnek ez a kötelessége. Elnézést.

Erre én kérdezhetném, hogy kerül ide a kereset? Nem a paraszti életrõl beszéltünk, ahol a feleség háztartásbeli? Vagy hol errõl, hol arról? A férfinek az a kötelessége, hogy megkeresse a kenyeret az asztalra, a nõnek pedig, hogy vezesse a háztartást. Ez borult fel az eliparosodott társadalomban. Csak döntsük el mirõl beszélgetünk, mert nehéz egyszerre mind a két normának megfelelõ érveket felsorakoztatni.

Tehát a döntõbíró, az ítélkezõ személy a férfi, ugye jól értem?
Egy nõ csak akkor dönthet, ha elõtte a férfi eldöntötte, hogy abban a kérdésben dönthet õ is?
Mondok egy példát, a férfi eldönti, hogy a nõ vehet sampont, s megengedi neki, hogy eldöntse, milyen illatút.
Mondok egy másikat, a férfi eldönti, hogy a nõ intézheti a bevásárlást, s dönthet arról, hogy mibõl mennyit vegyen, miután õ eldöntötte, mennyi pénzt költhet rá, illetve hogy mi legyen a vacsora.
Ugyanez érvényes nem csak ilyen "kis" dolgokra, hanem a nagyobb volumenû dolgokra is.

Jó érted. De azt is többször leírtam, hogy a férfi hallgat a feleségére "bizonyos" kérdésekben. A példáddal élve, a férfi rábízhatja (rá kellene bíznia) a konyhapénz kezelését a feleségére. Abból vehet sampont is ha arra van szüksége, de jutni a kell minden másra. És igen, a férfi dönti el, mennyi a konyhapénz. Viszont a férfinek tisztában kell lennie azzal is, hogy mennyibõl lehet fenntartani egy háztartást. És ehhez bizony (ha nem is mindig) el kell kísérnie a feleségét vásárolni. Ha másért nem, pakolni, cipekedni helyette (mert az szerintem férfimunka). A férfinek kell úgy beosztani a keresetet/kereseteket, hogy elég legyen mindenre: hitel, számlák, élelmiszer, háztartás, ruházat, némi szórakozás és megtakarítás a tervezett és a váratlan nagyobb kiadásokra (gépjármû, lakásfelújítás, csõtörés, tönkrement háztartási gép). Megint nem csak joga van, hanem felelõssége is.

Ez minden, csak nem demokrácia, ez minden, csak nem szeretet.
S hogy újabb idézettel éljek, bár ez rövid lesz, Osho írta: "...az irányításnak nincs köze a szeretethez."

Erre egy idézettel válaszolnék én is:

Az ideális családi modell az, ha valaki a saját kertes házában neveli a gyerekét otthon a leendõ férjével együtt, ahol a szomszéd épületekben az egyik és a másik nagyszülõk laknak, hogy ha bárkinek segítségre van szüksége, mindenki kéznél legyen.
Földet mûvelnek és állatokat tartanak.
Remélem, hogy ha lesz gyerekem, hasonlóan fog felnõni. Biztos családi körben a természet és az állatok szeretetét magába szívva.

A te álláspontodban hol a demokrácia? Mert a felvázolt kép vagy azt jelenti, hogy a szomszédok gyerekei házasodnak, vagy azt, hogy a te elképzelésedet fogadja el mindenki. A férjed, és lakjon szinte egy háztartásban a saját szüleivel és a te szüleiddel. A saját szüleid, és vagy költözzenek veled együtt a egy új helyre. A férjed szülei, és õk költözzenek. Nem túlságosan nagy elvárás a szülõktõl (bármelyiktõl), hogy feladva a régi életüket, otthonukat, menjenek a gyerekek után? Nem túl nagy elvárás a szülõktõl (bármelyiktõl), hogy feladva a nyugalmas életüket a második szomszédba fogadjon egy "vadidegen" családot? Itt szerintem nem egy, hanem három család irányításáról van szó a feleség által (általad). Hogy, ha segítség kell, kéznél legyenek.
Külön megakadt a szemem a fogalmazáson: saját kertes házában. Kiében? Mert ha közös lenne, akkor házukat írtál volna. Lehet ezt is nyelvészkedésnek mondani. De ennek itt jelentõsége van. Úgy gondolod, hogy a férjed költözik a te házadba? És ez a természetes? Saját tapasztalatomból mondom, hogy az ingatlantulajdon megkavarhatja a dolgokat. Ha közös, akkor azért. Egy váláskor nehéz kérdés. Ha pedig csak az egyiké, akkor a másik hamar megtûrt, idegen személyként érezheti magát benne. Neked mi errõl a véleményed?

Nem baj, hogy azt vallod, hogy az a helyes, ha a férfi az irányító, de én ezzel mélységesen nem értek egyet, ahogy leírtam már többször is.

Örömmel olvasom. Én sem óhajtalak "megtéríteni", az eredeti kérdés a régi paraszti családmodell volt, abban a férfi és a nõ szerepe. Arra reflektáltam. A "gyõzködésbõl" elég nekem a saját munkám. Szabadidõmben csak a véleményemet fogalmazom meg "mások okulásra" Ezzel lehet egyet érteni és elutasítani, ez mindenkinek a szíve joga. És joga vitatni is. Erre való a fórum.

Azt kell, hogy mondjam, ha az írásomból sértettséget és tehetetlen dühöt éreztél, ezek szerint még nem találkoztál sértett dühös nõvel.

A legkevésbé sem vagyok dühös sem rád, sem másra, de még mérges sem vagyok. Már csak annál is inkább sem, mert a düh, a harag egyedül csak egyvalakinek árt, mégpedig magamnak, a saját magam ellensége pedig nem vagyok.

Egymás élettapasztalatát szerintem itt, "ismeretlenül" ne vitassuk. Személyesen, akár többszemközt is mondok személyes dolgokat ha gondolod.

Bóknak és ajánlatnak venni egy prepper fórumon azt, (vagy akár bárhol máshol) hogy életben maradnál velem, (egy lánnyal) szemben, ha találkoznánk egy SHTF, vagy bármilyen hasonló helyzet esetén érdekes. Persze mindenki magából indul ki.
Figyelmen kívül hagyni, hogy leírtam már, a legkevésbé sem annak szántam, szintén érdekes.
S végül pedig úgy csûrni-csavarni a dolgot, mintha én lennék aki "képzelõdik", már több, mint érdekes.
(mondhatnám, hogy ezt tanítani szokták)
Az pedig nyilván fel sem merült benned, hogy emberként cselekedvén nem az az elsõdleges, hogy a másik felett keresztet vessünk? S van, aki szeretne ember maradni akár Veled szemben is?

Azok alapján amit korábban magadról írtál, ez igen is lehet bók. Most lányként írsz magadról, korábban olyan önálló, határozott, szuverén személyként, aki a férfimunkát és a nõi munkát is ellátja egy személyben. Akkor most minek tartod magad, egy "gyenge" lánynak, akinek nincs esélye egy férfivel szemben vagy egy olyan nõnek, aki méltó társa, egyenrangú partnere lehet egy férfinek (kéretik nem kiforgatni a mondatom)?

Más. Hogy is jön ide, hogy egy anya a gyermekéért bármire képes?

innen:

(nem mindig olyan jó dolog életben maradni, ezt azért nem felejtsd el, s szerintem imádkozz, hogy Te és a gyermeked nõvel találjátok szemben magatokat, ne pedig olyanokkal, aki bármire képesek)

Az pedig, hogy egy nõ, egy anya mire képes a gyermekéért, az szerintem bármilyen határon túl megy (teljesen jogosan)...

A mûködõ kapcsolatmodell, családmodell szerintem:
Nõ és férfi egyenlõ partnerként élnek.
Nem nõnek a másik fejére, nem uralkodnak a másikon, nem irányítják a másikat.
Tartják annyira érettnek egymást, hogy partnerként tekintsenek egymásra és akként kezeljék a másik felet.
A férfi/nõi sémákat nem tartják kõbe vésettnek, mert mind emberileg, mind logikailag értelmetlen ez a fajta "merevség".
Tiszteletben tartják egymás szabadságát.
Képesek úgy együtt, egyként fejlõdni tovább, hogy közben nem felejtenek el önmaguk sem lenni.
Úgy kötnek kompromisszumokat, hogy közben megmarad az egyensúly.
Véleményem szerint egy fejlett léleknek nincs szüksége rá, hogy bárkin is uralkodjon, vagy irányítsa a másikat, (legyen az akár nõ, vagy férfi).
Azt tartom az ideálisnak, ha képesek vagyunk úgy szeretni a másikat, hogy nem uralkodunk rajta semmilyen formában, nem irányítjuk, nem kapaszkodunk hozzá foggal és körömmel, nem fojtjuk meg, nem kötözzük magunkhoz, mert az nem több, mint csupán ragaszkodás.
A szeretet pedig mint tudjuk nem egyenlõ a ragaszkodással. Szerintem.

Erre minden vicc és gúny nélkül azt tudom mondani, hogy: ÁMEN!
Remélem sikerül majd ilyen párt találnod. Az én személyes megjegyzésem, egyenlõ partnerek közt nem lehet úgy kompromisszumokat kötni, hogy az egyensúly megmaradjon. Minden lemondás csak egy kis tüske, ami a gondok és a problémák tarkította mindennapokban szépen begennyesednek és így lehet válóok egy WC deszka is.
Az egyik félnek nagyobb tûrõképessége kell legyen, többrõl, hosszabban kell lemondania. Többet eltûrnie (jobban behódolnia). A másik félnek meg nem szabad ezt túlfeszítenie. Mert akkor az õ kis "királysága" fellázad és elenyészik.

[A. L. Ias]

...Henrietta és A. L. Ias gondolataival, hogy "Kheopsz egy bólogató papucsférj (se férj nem vagyok, és papucsom sincs)". ...

Khmmm.... Nem szokásom, de újabb dolog amit kikérnék magamnak! Ezt alá tudnád támasztani valamivel vagy csak saját kútfõbõl írsz ökörségeket?


Ui: Azt az alfahímes, természettudományos dolgot gondold át még egyszer. Ott sem írtam, hogy magyaráznak neki, csak "szóvá teszik". Alfának nem születnek, azért komolyan megverekszenek, és az alfaságuk minden napján meg is küzdenek érte. Sok a trónkövetelõ. Pont azért, mert az Alfa szaporodik, a többi kihal.

[kheopsz]

Khmmm.... Nem szokásom, de újabb dolog amit kikérnék magamnak! Ezt alá tudnád támasztani valamivel vagy csak saját kútfõbõl írsz ökörségeket?


Ui: Azt az alfahímes, természettudományos dolgot gondold át még egyszer. Ott sem írtam, hogy magyaráznak neki, csak "szóvá teszik". Alfának nem születnek, azért komolyan megverekszenek, és az alfaságuk minden napján meg is küzdenek érte. Sok a trónkövetelõ. Pont azért, mert az Alfa szaporodik, a többi kihal.

Egy alá-fölérendelt kapcsolatból a férfi azt látja, hogy egy erõs nõ mellé egy bólogató papucsférj való.

Míg egy egyenlõ kapcsolatból kitekintõ nõ azt látja, hogy az alá-fölé rendelt kapcsolatban a nõ el van nyomva.

"Vagy pedig az alfahím bárkinek "nyomatékosan elmagyarázza", hogy mitõl alfahím ha szóvá meri tenni, mi egy dolga az alfahímnek és mi nem. "
Szóvá teszi - valakinek magyaráz. Ez megint csak nyelvészkedés, mikor azt mondod valakinek, hogy "Ne magyarázzáá!"
Igen, az alfák megverekszenek az alfaságért, ez egyértelmû.
Én nem szándékozom alfa lenni, az azt jelentené, hogy több hapsival lennék egy csapatban, aki a "nõstényemre" pályázik.
Én egyetlen kívánok lenni.
Ebbõl a szempontból az oroszlánfalka jobban tetszik, mint a farkasfalka.

[A. L. Ias]

Egy alá-fölérendelt kapcsolatból a férfi azt látja, hogy egy erõs nõ mellé egy bólogató papucsférj való.

Ez inkább saját kútfõ... Egy erõs nõ mellett bármilyen férfi elképzelhetõ. Ha erõsebb lesz nála, akkor meghódítja, ha gyengébb (de nem kizárólagosan bólogató papucsférj), akkor behódol. Annak legnemesebb értelmében! De annak nagyobb a valószínûsége, hogy egy gyengébb férfi fog hozzá csatlakozni, mert így lesz kerek a kapcsolatuk.

Míg egy egyenlõ kapcsolatból kitekintõ nõ azt látja, hogy az alá-fölé rendelt kapcsolatban a nõ el van nyomva.

Csak akkor, ha az tényleg el van nyomva! Ez egy sztereotípia. Miért lenne elnyomó egy alá-felé rendelt kapcsolat? És mi legyen azokkal akik eleve ilyenre vágynak? Vagy azért, mert eleve ilyen a természetük, vagy azért, mert elegük van a döntés felelõsségébõl a munkahelyükön. Otthon inkább az engedelmesség könnyebb útját választják.

"Vagy pedig az alfahím bárkinek "nyomatékosan elmagyarázza", hogy mitõl alfahím ha szóvá meri tenni, mi egy dolga az alfahímnek és mi nem. "
Szóvá teszi - valakinek magyaráz. Ez megint csak nyelvészkedés, mikor azt mondod valakinek, hogy "Ne magyarázzáá!"

Ez inkább a nyelvünk szépsége. Van jelentéstartalom a két szó között. A "Ne magyarázzá!" nem magyarázat, hanem beszólás (szóvá tevés), attól függetlenül, hogy a magyaráz szót használod benne.

Igen, az alfák megverekszenek az alfaságért, ez egyértelmû.
Én nem szándékozom alfa lenni, az azt jelentené, hogy több hapsival lennék egy csapatban, aki a "nõstényemre" pályázik.
Én egyetlen kívánok lenni.
Ebbõl a szempontból az oroszlánfalka jobban tetszik, mint a farkasfalka.

Az oroszlán is ugyanannyit küzd az alfaságáért, csak nem csapaton belüli, hanem csapaton kívüli, magányos riválisokkal. Az oroszlánoknál annyira erõs az "alfahím" mentalitás, hogy más hímet meg sem tûr maga mellett a falkában. Az alfahím titulus magában foglalja az irányító szerepet.

[kheopsz]

Ez inkább saját kútfõ... Egy erõs nõ mellett bármilyen férfi elképzelhetõ. Ha erõsebb lesz nála, akkor meghódítja, ha gyengébb (de nem kizárólagosan bólogató papucsférj), akkor behódol. Annak legnemesebb értelmében! De annak nagyobb a valószínûsége, hogy egy gyengébb férfi fog hozzá csatlakozni, mert így lesz kerek a kapcsolatuk.

Csak akkor, ha az tényleg el van nyomva! Ez egy sztereotípia. Miért lenne elnyomó egy alá-felé rendelt kapcsolat? És mi legyen azokkal akik eleve ilyenre vágynak? Vagy azért, mert eleve ilyen a természetük, vagy azért, mert elegük van a döntés felelõsségébõl a munkahelyükön. Otthon inkább az engedelmesség könnyebb útját választják.

Ez inkább a nyelvünk szépsége. Van jelentéstartalom a két szó között. A "Ne magyarázzá!" nem magyarázat, hanem beszólás (szóvá tevés), attól függetlenül, hogy a magyaráz szót használod benne.

Az oroszlán is ugyanannyit küzd az alfaságáért, csak nem csapaton belüli, hanem csapaton kívüli, magányos riválisokkal. Az oroszlánoknál annyira erõs az "alfahím" mentalitás, hogy más hímet meg sem tûr maga mellett a falkában. Az alfahím titulus magában foglalja az irányító szerepet.

Ha jól értem, akkor megerõsíted a sztereotípiákat azzal, hogy úgy véled, nagyobb a valószínûsége, hogy erõs nõ - gyenge férfi kapcsolata lesz egy erõs nõnek.

Az alá-fölé rendelt kapcsolatban pedig van elnyomás (ha az nem is mutatkozik meg semmiben, de ott a neve alá-fölé), hiszen ott a fõnök dönt, s övé a felelõsség is.
Én nem azt mondom, hogy ez a kapcsolat rossz, egyszerûen nem nekem való, de talán neked és Henriettának megfelel.
"Otthon inkább az engedelmesség könnyebb útját választják."
Ez mit jelent?

Errõl egy film jutott eszembe, amikor a fickó mögött egy tank állt és azt mondta: "Lehet sima ügy, vagy lehet még simább."
Csak nyugi, ezzel nem azzal sugallom, hogy az ilyen kapcsolatok erõszakosak, de nekem az engedelmesség könnyebb és nehezebb útja ezt mondhatná.

A nyelvünk szépsége igen lenyûgözõ, sokszor úgy látjuk és úgy olvassuk, ahogy mi szeretnénk.

Tudom, mit csinál az oroszlán és mit nem.
Mint az országban mindenki, én is láttam a Sivatagi showt

[A. L. Ias]

Ha jól értem, akkor megerõsíted a sztereotípiákat azzal, hogy úgy véled, nagyobb a valószínûsége, hogy erõs nõ - gyenge férfi kapcsolata lesz egy erõs nõnek.

Nem! Én úgy vélem erõs nõ - gyengébb férfi. A gyenge - gyengébb közötti különbség azért érezhetõ.

Az alá-fölé rendelt kapcsolatban pedig van elnyomás (ha az nem is mutatkozik meg semmiben, de ott a neve alá-fölé), hiszen ott a fõnök dönt, s övé a felelõsség is.
Én nem azt mondom, hogy ez a kapcsolat rossz, egyszerûen nem nekem való, de talán neked és Henriettának megfelel.

Én azt mondom, hogy lehet elnyomás! Elnyomás-e az a behódolás, irányítottságra (vezettetésre, támaszra) vágyás, amikor az alárendelt fél is ezt akarja? Az alá-felé rendeltségi viszony nem egyenlõ az elnyomással. A hierarchia magasabb szintjén álló hozza a szabályokat, az alsóbb szintjén álló elfogadja. Elnyomás-e ha ez megfelel neki, nem is áll szándékában ezt vitatni? (IT példával élve: elnyomott-e a webböngészõ azáltal, hogy a http kiszolgáló csak a saját szabályrendszere szerinti kéréseire válaszol.)

"Otthon inkább az engedelmesség könnyebb útját választják."
Ez mit jelent?

Pl: sokan akiknek egész nap a döntés felelõssége nyomja a vállukat, otthon inkább csendesek és hagyják, hogy a párjuk döntsön. Másik megnyilvánulása a dominákhoz járó "vezetõk" jelensége. Nehéz mindig erõsnek, magabiztosnak, higgadtnak és megfontoltnak lenni. Jó kikapcsolni és átadni ezt a terhet másnak és csak lebegni a másik akaratában.

Errõl egy film jutott eszembe, amikor a fickó mögött egy tank állt és azt mondta: "Lehet sima ügy, vagy lehet még simább."
Csak nyugi, ezzel nem azzal sugallom, hogy az ilyen kapcsolatok erõszakosak, de nekem az engedelmesség könnyebb és nehezebb útja ezt mondhatná.

A nyelvünk szépsége igen lenyûgözõ, sokszor úgy látjuk és úgy olvassuk, ahogy mi szeretnénk.

Ezért is próbálok körültekintõen fogalmazni. Néha túlságosan körülményesnek hathat. De próbálom a legpontosabb jelentéstartalmat mögé tenni.

Tudom, mit csinál az oroszlán és mit nem.
Mint az országban mindenki, én is láttam a Sivatagi showt

Tényleg! Nem is értem mit keccsölnek annyit a Serengeti Nemzeti Parkban annyit a kutatók....

[aksurv]

Itt mindenki folyamatosan harcol dominanciáért odahaza? Épeszû férfi a feleségéért és családjáért, nem pedig ellene van. A cél az, hogy nem neked, hanem hogy neki legyen jó, és a jó feleség pont így gondolja, nálunk viták ezen szoktak lenni. A legjobb, legvágyottabb dolgai tõlem vannak, mert magára sajnálja.
Egy normális kapcsolat kooperáción és nem dominancián alapul. Hülye az pasi aki felesége eszét nem használja, és még hülyébb, ha ellene akar dönteni. Az elmúlt majd 20 évben talán kétszer volt igen/nem szintjén feloldhatatlan ellentét, volt, hogy nekem volt igazam, volt hogy neki, de az vált be hogy ilyenkor feleségem megbízik az megérzéseimben, ugyanis egy döntés az nem dominanciáról szól, hanem a felelõsségvállalásról szól. Ha már beszéltél kisírt szemû feleséggel oldaladon, komor arcú orvossal a gyerekedrõl, akkor tudod, hogy mirõl beszélek. Ilyet értelmes ember nem kíván magának. Feleségem azt szokta mondani, hogy egy probléma addig probléma neki, amíg el nem éri, azt, hogy nekem is az legyen, onnantól tudja, hogy nekifekszem és vagy így, vagy úgy megoldom.
Nõk vezetõ szerepérõl. Olvastam errõl egy komoly tanulmányt.
Jobb ha hozzászoktok, mert jóval több kerül be egyetemekre, és több is végez, vezetõket pedig a tanult emberek adják. Az, hogy egy fõnök nõ v. férfi az mellékes. Vannak jó, és vannak rossz fõnökök, nemtõl függetlenül.

[kheopsz]

Nem! Én úgy vélem erõs nõ - gyengébb férfi. A gyenge - gyengébb közötti különbség azért érezhetõ.


Én azt mondom, hogy lehet elnyomás! Elnyomás-e az a behódolás, irányítottságra (vezettetésre, támaszra) vágyás, amikor az alárendelt fél is ezt akarja? Az alá-felé rendeltségi viszony nem egyenlõ az elnyomással. A hierarchia magasabb szintjén álló hozza a szabályokat, az alsóbb szintjén álló elfogadja. Elnyomás-e ha ez megfelel neki, nem is áll szándékában ezt vitatni? (IT példával élve: elnyomott-e a webböngészõ azáltal, hogy a http kiszolgáló csak a saját szabályrendszere szerinti kéréseire válaszol.)


Pl: sokan akiknek egész nap a döntés felelõssége nyomja a vállukat, otthon inkább csendesek és hagyják, hogy a párjuk döntsön. Másik megnyilvánulása a dominákhoz járó "vezetõk" jelensége. Nehéz mindig erõsnek, magabiztosnak, higgadtnak és megfontoltnak lenni. Jó kikapcsolni és átadni ezt a terhet másnak és csak lebegni a másik akaratában.


Ezért is próbálok körültekintõen fogalmazni. Néha túlságosan körülményesnek hathat. De próbálom a legpontosabb jelentéstartalmat mögé tenni.


Tényleg! Nem is értem mit keccsölnek annyit a Serengeti Nemzeti Parkban annyit a kutatók....

A gyengébb, az vajon egy erõs nõnél gyengébb férfi, vagy pedig a többi férfinál gyengébb férfi?

Kívülálló szemében ez elnyomás marad, bár ezt kívülrõl pontosan nem lehet megismerni, hogy melyik fél miként éli meg.
Ha jól emlékszem az egész tcp/ip kapcsolat egy kézfogással kezdõdik, amiben megegyeznek hogy milyen szabványokat alkalmaznak, tehát nincs igazán elnyomás.
Elnyomás lehet pl egy alkalmazás és egy oprendszer között. Te hiába próbálod meg a legkiválóbb linuxos csomagokat felnyomni a win7-edre, ha az csak a wines futtatható állományokat kezeli.
Valójában az oprendszer elnyomja a felhasználót, meg az alkalmazást is, hiszen õ dönti el, hogy mit tudsz telepíteni

A kutatók a Serengetiben megpróbálnak egy Sivatagi show remaket csinálni, szurikáta valóságsókat gyártanak és valahogy elköltik a támogatók pénzét.

[kheopsz]

Itt mindenki folyamatosan harcol dominanciáért odahaza? Épeszû férfi a feleségéért és családjáért, nem pedig ellene van. A cél az, hogy nem neked, hanem hogy neki legyen jó, és a jó feleség pont így gondolja, nálunk viták ezen szoktak lenni. A legjobb, legvágyottabb dolgai tõlem vannak, mert magára sajnálja.
Egy normális kapcsolat kooperáción és nem dominancián alapul. Hülye az pasi aki felesége eszét nem használja, és még hülyébb, ha ellene akar dönteni. Az elmúlt majd 20 évben talán kétszer volt igen/nem szintjén feloldhatatlan ellentét, volt, hogy nekem volt igazam, volt hogy neki, de az vált be hogy ilyenkor feleségem megbízik az megérzéseimben, ugyanis egy döntés az nem dominanciáról szól, hanem a felelõsségvállalásról szól. Ha már beszéltél kisírt szemû feleséggel oldaladon, komor arcú orvossal a gyerekedrõl, akkor tudod, hogy mirõl beszélek. Ilyet értelmes ember nem kíván magának. Feleségem azt szokta mondani, hogy egy probléma addig probléma neki, amíg el nem éri, azt, hogy nekem is az legyen, onnantól tudja, hogy nekifekszem és vagy így, vagy úgy megoldom.
Nõk vezetõ szerepérõl. Olvastam errõl egy komoly tanulmányt.
Jobb ha hozzászoktok, mert jóval több kerül be egyetemekre, és több is végez, vezetõket pedig a tanult emberek adják. Az, hogy egy fõnök nõ v. férfi az mellékes. Vannak jó, és vannak rossz fõnökök, nemtõl függetlenül.

Éppen ez az, hogy itt nem harcol senki a dominanciáért odahaza. A. L. Ias családjában, ahogy Henriettáéban a férfi a fõnök.
MREVOLUTION kapcsolati modelljében nincs fõnök, hanem demokrácia van és én is ezt a kapcsolatot preferálom.

Hogy ezek a dominancia-harcos alfahím dolgok már hogy jöttek ide, nem emlékszem.
így van, vannak jó és rossz férfi fõnökök és vannak jó és rossz nõi fõnökök, nekem mindegyikhez volt szerencsém.