Erdõk

[Mizu]

Az emberiség egyik elvitathatatlan segítõje a fa.
Manapság érdemtelenül keveset beszélnek róla. Felhasználható építkezésre, energiának, gyümölcsfák pedig élelmet adnak.

Miért ez a nagy suttyantás? Azért, hogy minél kevesebben használják, alkalmazzák, akik ezzel esetleg segíthetik saját függetlenségüket.

Kis erdõket létrehozni azért érdemes, mert gondozásuk így egyszerûbb, védelme olcsóbb..


Egybõl egy érdekességgel kezdhetnénk a sort.

Császárfa

A császárfa egy kis kínai csoda

A harmadik világ sok országában a honos erdõk területének csökkenése, az épületfa és tûzifa igény növekedése elmélyítette a szociális, környezeti és gazdasági nehézségeket.

Ezek megoldására egyebek között a vidéki lakosok részére erdõmûvelést javasolnak. A császárfa (Paulownia tomentosa) kiválóan alkalmas erre a célra.

Kínában 11 fajtáját használják az erdõmûvelésben. A mezõgazdasági területeken 2 millió hektárt telepítettek belõle.Ez a mennyiség kiegyenlítheti az épületfa, tûzifa és a takarmánynövények hiányát, másrészt javíthatja a mezõgazdasági termelés hatékonyságát, és megelõzi a további talajpusztulást.

csaszarfa.jpg

A császárfa hasznos tulajdonságai:

- Jól alkalmazkodik a környezethez. Megél a síkságokon és a hegyvidékeken és mindenféle talajon. A jóminõségû tápdús, a száraz sovány talajon, az erdõtalajon, a szubtrópusi agyagtalajon, a trópusi laterites talajon és a száraz sztyeppeken is. Általában jó mélyen gyökeresedik, 2 méternél mélyebbre is lehatol.
- Jól alkalmazkodik a mérsékelt a meleg és a trópusi éghajlathoz is. Fajtától függõen elviseli a 20 C fok alatti fagyokat is. Legjobb azonban a 13 – 25 C fok közötti tartomány. Szélsõséges csapadékviszonyok között is megél. (500 -3000 mm/év)
- Gyorsan nõ, évente 2 m magassági és 4 -5 cm átmérõ gyarapodásra lehet számítani. Egyes források 6 – 8 méteres növekedést említenek, de az valószínûleg túlzás.
- Mivel mélyen gyökeresedik, nem zavarja a közelében élõ termesztett növényeket.
- Javítja a mikroklímát, 20 – 50 %-kal gyengíti a szél szárító hatását. Növeli a levegõ páratartalmát, így javíthatja a köztes termesztésû õszi búza, vagy a köles hozamát, ha megfelelõ sûrûségben van az adott kultúrában.
- Fája könnyû és nagyon értékes. Használható bútorkészítésre, furnérlemez gyártásra, hangszerkészítésre, szobrok készítésére, épületfának.
- Ágai tûzifának használhatók, egy 10 éves fa 100 kg száraz ágat ad.
- Levében 16,2 % protein, 9,4 % szénhidrát van az értékes ásványi anyagok mellett. Ezért szolgálhat zöldtrágyaként és takarmányként is. Egy 10 éves fa 80 kg levelet ad évente.
- Gyógyhatású a levele, a virága és a kérge is.

Ha mezõgazdasági termesztés a cél, akkor 40 – 67 fát kell ültetni hektáronként. Köztes termesztés lehetséges búzával, kukoricával, gyapottal, kölessel. Nem ajánlják szezám és édesburgonya társítására, mert csökkenti azok termését. 50 fa ily módon 20 – 30 köbméter fát termel 10 éves korára.

Ha fatermelés a fõ cél, akkor 200 fát ültetnek egy hektárra. Négy év után, a kezdeti kétszeri letermelést egyre csökkentik, így 10 év alatt 37 tonna fát termelhet hektáronként. Mivel a tuskói nagyon erõteljesen sarjadnak, alkalmas a "cut and coming" mûvelésre, amikor a sarjakat zöldtrágyának vagy takarmánynak hasznosítják. Szaporítása magvetéssel és gyökérdugványozással lehetséges.

Forrás: www.idrc.ca


Figyelem!
A neten kaphatóak különféle palánták ez elõnevelt csemeték.
Áruk 1600-9000 Ft között változik.. darabonként!
Úgy néz ki, hogy ebbe is belecsúszott egy kis pilótajáték.

Állítólag Magyar szabadalom a Smaragd fa. Szinten 6-8 ezer Ft az ára.

Kéretik odafigyelni!


Összegezve a fenti Császárfának tulajdonságait, ültetésükkel kaphatunk egy biztos és elõre kalkulálható jövedelmet. Levelei állattartásra, humuszkészítésre alkalmasak.
Faanyaga gyorsan, már 4. évtõl vágható. A kivágott tarvágás, újra kinõ.
Mi kellene még egy folyamatos faanyag utánpótláshoz?

[P]

Talán Neked sikerül propagálni a faültetés mellett.
Elgondolkoztam azon, hogy régen hogyan volt elég egy állítólag apró méretû telek egy paraszti családnak, azt is beleszámítva, hogy a munkájukért a fizetség gyakran liszt, és egyéb alapanyag volt. Azon kívül, hogy a szakajtónyi gyerek (legalábbis az 1700-as évektõl biztosan) gyakran módos gazdáknál kötött ki már nagyon fiatalon, és nem a szülõknek kellett etetni a sok éhes szájat, én még gyerekkoromban is a nagyszüleimmel tartottam, hogy kiegészítésként szedjünk az erdõbõl növényeket, gombákat. Régen a gyûjtögetésnek nagy hagyománya volt, ma már igen szegényes a tudásunk.

Másrészt a kecskéket is azért választanám, mert azok a legalkalmasabbak a lombtakarmányozásra. Ugyanis a gabona leváltását alapozgatom, ha lisztrõl vagy állati takarmányról van szó. (Erdõkert.)

A császárfa túléléshez tökéletes, de mondjuk békeidõben eszem ágában sincs a telkemre telepíteni, mert semmi keresnivalója a környékemen.

[Mizu]

A császárfa túléléshez tökéletes, de mondjuk békeidõben eszem ágában sincs a telkemre telepíteni, mert semmi keresnivalója a környékemen.

Na ezt most nem értem!
Csak arra tudok gondolni, hogy nem fér meg két (dudás) császár egy telken!

A világvégével valóban a "túlélõsdi" kezdõdik. A prepperkedést már jóval hamarabb mûvelni kell(ene).
Ismétlem a fentieket:
A császárfákat már 4 évesen lehet vágni. 8 évesen öles vastagsággal rendelkeznek.
4 éves kortól 40 kg levelet ad (késõbb akár 80 kg-t) mellékesen, ami takarmányozáshoz is jó.
Tarvágás után megint kihajt és megint 4-8 év múlva vágható.
Egy mikropepperbázis környékére kiváló tehát, hiszen védeni hathatósan minél kisebb területet lehet.

[Mizu]

Kiegészítés a császárfához.
Most olvastam egy fórumon:

Nagy duma csak hogy a császárfa kiváló tûzfa. Elsõsorban bútorfa. A kalóriát meg Kg-ban adják meg a császárfa 300Kg/köbméter az akác 900Kg/köbméter. A császárfából legalább 3X annyi kell térfogatra 3X akkora tüzelõtároló és 3Xannyit kell a kazánra rakni belõle, ezekrõl nem ír senki, pedig el kell gondolkodni rajta ez a valóság. A smaragdfát visszaveszik 50.000Ft /köbméter de csak 300Kg a súlya 3 Köbméter 150.000Ft ez kb 900Kg 1 köbméter tûzifának felel meg igen drága lenne vele fûteni.

Egy valamit nem ír le senki hogy a kalóriát kilóra mérik és a császárfa csak 300Kg/köbméter az akác cser meg 900-950 Kg. Tehát akkor hogy is vagyunk? Ha átveszik a rönk köbméterét 50.000Ft-ért nehogy már eltüzeljem. Ki az aki évek óta ezzel fût mert dicsekedett de amikor képet kértem a kivágott fákról vagy a tüzelõ tárolóról semmi válasz. Ez épület és bútorfa 470C a lobbanáspontja nem is akar begyulladni.

Tehát épület és bútorfának jó elsõsorban. ...és levelei takarmánynak

A képeket nézve nagyon-nagyon hasonlít az ecetfa kérgére. Talán távoli rokonok. Arról tudjuk, hogy szintén puha/könnyû, gyorsan növõ fafajta. Nálam abból kisebb erdõ van a ház mögött ami rendszeresen a grillezni való évi famennyiséget szolgáltatja.

[fater.lajos]

Ha menedéket építesz, és el akarod rejteni a bozótosba, akkor nagyon jó...

[Salmo]

Bár akkor már inkább gledicsia, elég komoly tüskéi vannak és annak a termését még én is megeszem.....

[raktaros]

Bár akkor már inkább gledicsia, elég komoly tüskéi vannak és annak a termését még én is megeszem.....

Gyûjtöttem magokat, le is forráztam a tanács szerint, de nem keltek ki

[Dream_walker]

Ugyanis a gabona leváltását alapozgatom, ha lisztrõl vagy állati takarmányról van szó. (Erdõkert.)

Nem kell leváltani a gabonát. Vegyesen kell elvetni árpát/zabot pillangósvirágúval (lucerna, herefélék), és mikor a gabona a tejesérés kezdetén van (a szemek már teljesen kialakultak, de nagyon puhák, ujjbeggyel összenyomhatók), akkor le kell kaszálni az egészet. Hagyni megszáradni, és bálázni vagy kazlazni. A benne lévõ magmennyiség tökéletesen elegendõ az állatoknak, ráadásul a zöldtömeg is megvan. A kérõdzõknek (marha, juh, kecske) nem a gabona a természetes tápláléka, hanem a fûfélék. A gabonát azért etetik vele, hogy hízzon, vagy sok tejet adjon. Ha önellátás kell, akkor egyik sem szempont. Egy tehén tejét sem tudja elfogyasztani egy család (természetszerû takarmányozással és gyenge genotípussal is 5-6 liter/nap; ha jó minõségû a legelõ, és jó tejes a tehén, az abrakkiegészítés nélkül is lehet 10 liter fölötti mennyiség, abrakkal 15 liter), és 4-5 kecske is bõven ad annyit már.

Bár akkor már inkább gledicsia, elég komoly tüskéi vannak és annak a termését még én is megeszem.....

Pontosan. A császárfa valamilyen szinte ugyanúgy egy túlhájpolt szupernövény, mint az összes többi hasonló. Nem idevalósi, és ennek valamilyen oka kell, hogy legyen. Évezredek óta megvan a kereskedelmi kapcsolat a kínaiakkal, és mégsem kezdték el idetelepíteni a fát. Ahogy a libanoni cédrust sem. Pedig annak idején is nagy mennyiségben használták a fát mindenre.
Elhiszem, hogy nagyon jól alkalmazkodik, de nem hinném, hogy hosszú távon jobb lenne, mint egy tölgyes vagy bükkös, amibõl õshonos erdõk vannak a Kárpát-medencében.

Túlélõ/low-tech/prepper életmódhoz sem biztos, hogy a legjobb.
Ha faanyagnak akarod, akkor gyengébb, mint az akác, vagy a csonthéjasok fája. Tüzelõnek szintén.
Ha csak tüzelõnek, energiafának, akkor a hazai fûz- és nyárfélék simán lenyomják növekedésben. Másrészt kézi eszközökkel hogyan csinálsz tarvágást nagy területen? Mert az energiaerdõket faaprítóval "aratják", ami egy 10 milliós gép használtan is. Valamint kell mellé brikettáló vagy bálázó, egy milláért. Ráadásul csak 4-5 évente tudsz nagy mennyiséget leszedni. Ha pl. rostkendert telepítesz, azt évente vághatod, nagyobb mennyiséget ad (évente 80-100 tonna zöldtömeg hektáronként, szárítva ennek a fele), ha hagysz meg belõle magnak, az összes olajos növény közül annak a zsírsavösszetétele a legjobb az egész világon. Épületfának ugyan nem jó, de minden másra ugyanúgy használható. Tüzelõ témában egy gyors összehasonlítás: kisbálás kazánban használtam búza illetve lenmag (aminek a kendernél gyengébb rostjai vannak) szalmáját. A lenszalma a rostok miatt kétszer annyi ideig ég (a búza szára üreges, a sok levegõ miatt hamar ellobban, a lenszalma egy-másfél órán keresztül izzik), és mivel semmire nem használható, feleannyiért adják, mint a búzaszalmát. A búza ugye almolásra jó, egy kisbála 200-250 forint körül van. A lenszalma 100 forintért elvihetõ. Persze búzát sokkal több helyen termesztenek, mint lent.
Ha bozótot akarsz, vagy takarmányt, az akác és gledícsia jobb, ugyanis szintén gyorsan nõnek (még ha nem is ennyire), tüskések, és a termésük emberi fogyasztásra is alkalmas (a gledícsia nem sokban különbözik a búzától, az akác pedig pillangósvirágú, egy gyengébb homoki bab fehérjetartalmát eléri). Az akác méhlegelõ is. Ha a bozót mellett a terület határán 10 méterenként van egy-két méhkas, az talán a tüskéknél is jobb visszatartó erõ a rosszban járkálóknak.

[Mizu]

Jók az érveid!

Akkor nézzük a lepényfát. (igazából nem is ismertem gledicsia szót és rá kellett keresnem.. de mint kiderült sokan nem így ismerik )
Ezeket írják róla:

A gledícsia, más néven lepényfa az akáchoz rendkívül hasonló megjelenésében. A külsõ megjelenés mellett fizikai jellemzõi, megmunkálhatósága is hasonlít az akácra (kemény, tömör szálszerkezet, tartós, könnyen szárad, kicsik a zsugorodási mutatói). Az akáctól eltérõ tulajdonsága színe, ami piros árnyalatú, valamint ritkasága. Csak szórványfaként jelenik meg erdeinkben, ezért ritkán használják fûrészüzemek, mert beszerzése esetleges, kisebb mennyiségben viszont ajánlható azok számára, akik otthonukba jó minõségû és egyedi fa alapanyagokat szeretnének látni.

-----
Gledícsia, lepényfa
Gleditsia triacanthos L.

Az Észak-Amerikából származó gledícsia közismert növény, ezért részletes leírása fölösleges. Mindenki ismeri hosszú, csavarodott, barna hüvelytermését, amely nyár végére megbarnulva, nagy számban lóg a fákon, és tél közepétõl hullik le a földre. Van olyan példánya, mely egészen tavaszig a fán marad.

Sokan szentjánoskenyérnek hívják, holott ez nálunk nem él meg, mert melegigényét a mi éghajlatunk nem elégíti ki. (Nevezik még krisztustövisnek is a töviskoronára emlékeztetve, de ez a faj a Szentföldön Krisztus korában sem élt, és most sem él, tehát nem lehetett a töviskorona alapanyaga.) Általában nagy, háromágú tövisei vannak – innen ered latin neve –, de ismert tövistelen változata is (var. inermis). Nagyobb ültetvények létesítése esetén madárkárok ellen célszerû ezt telepíteni, mert a madarak idõnként rászúródnak a tövisre. Levele az akácra hasonlít, csak jóval apróbb levélkékbõl áll. Egyszeresen vagy kétszeresen szárnyaltak. Parkokban, közterületeken, temetõk körül gyakran telepítik. Idõnként elvadult példányait is látni lehet a települések körül. Az elmúlt évek szélsõséges idõjárásai ellenére – hol sok volt a csapadék, hol kevés – mindig megélt egészségesen és rengeteg termést hozott. Közismertsége ellenére kevesen tudják róla, hogy termése ehetõ magokat tartalmaz, egy-egy hüvely akár 25-33 szemet is.

A fa igen változatos a tövisesség mennyiségében, hüvelyeinek nagyságában, formájában, kocsonyaanyag tartalmában és a mag színében. Van olyan fa, amelyik alig tüskés, hüvelytermése igen hosszú, a benne lévõ kocsonyás anyag tél végére teljesen kiszárad, így magja fejtés közben nem ragad bele, nem lesz ragadós és a mag színe lencséhez hasonló, sárgászöld. Ez azért elõnyös, mert a mi ízlésünk szerint szívesebben fogyasztunk világos magvakat, mint sötétet.

Sem a fa, sem a termés nem szenved a kártevõktõl, sõt a raktározott mag évek alatt is teljesen ép marad.

Könnyen telepíthetõ. Vethetõ magról, csak vetés elõtt le kell forrázni, hogy kicsírázzon, vagy ültethetõ egyéves magcsemetérõl is. Változatossága miatt, ha megtaláltuk a nekünk tetszõ gledícsiát, akkor tavasszal szabadban, héjaláoltással tudjuk a fajtajelleget megõrizni. A csemeték gondozása a kezdeti gyomirtáson kívül nem igényel mást. Esetleg nagy szárazságban egy kis locsolást. Kedvezõ helyen elsõ évben 1-1,5 m magasra is megnõhet. A felnõtt fa, mint említettem, száraz és nedves évben egyaránt egészségesen és bõven terem. Hozamát tekintve mérési eredményeim nincsenek, de aki már látott termésekkel dúsan megrakott fát az tudhatja, hogy semmilyen hüvelyes mögött nem marad el. Egy internetes adat szerint az a terület, ami 1-1,5 t gabonát terem az 15-20 t glédicslisztet szolgáltatna. A szakirodalom szerint szakaszos termésre hajlamos, de az általam megfigyelt fákon ez nem volt szembetûnõ. Az egynyári hüvelyesekkel szemben elõnye, hogy nem kell évente vetni, a különbözõ talajmunkálatokat és az ápolást elvégezni. Szedése is kedvezõ, mert a lehullott termések nem nyílnak fel, akár hónapok múltával is ráérünk összeszedni. A fejtést lehetõleg szabadban végezzük, mert a munka közben keletkezett por erõsen irritálja a nyálkahártyákat.

Melegkedvelõ faj, de –32°C-ig télálló. Talajjal szemben nem igényes, de elõnyben részesíti a laza, homokos talajokat. Megél gyengébb sziken is. A szennyezett városi levegõt jól tûri. Fényigényes és gyorsnövekedésû, 20-25 m magasságot ér el. 8-10 éves korában kezd virágozni és teremni, és kb. 80 évet él meg.

Ezermag tömege 182-200 g. (A lencse 30-80 g, a zöldborsó 100-400 g.) A mag általában barna, széles elliptikus, lapított, 8-10 mm hosszú, 6-8 mm széles és 3-4 mm vastag.
A magban található mannogalaktán, enzimek, 3% zsíros olaj, zsírsavakkal (dihidroxisztearin, sativin, tetrahidroxistearinsav), 21% fehérje, 0,19% cukorszármazék (epikatechin-3-glucosid), phytosterin, ecetsav, tannin, flobafen és polifenol. (Hagers Handbuch) Az éretlen hüvely 30% cukrot tartalmaz. (Peter Betzell: Edible pods)

A magot körülvevõ kocsonyás, édes anyagot tüdõbaj esetén fogyasztják, de a gyermekek csemegeként is szopogatják.
Magját lencseszerûen lehet felhasználni. Rövid forralás után a meleg vízben állva megpuhul. (Hideg vízben való áztatásra nem reagál napok alatt sem.) Íze a tökmagéra emlékeztet. Õrölve zöldséglevesbe szórják, és kávépótszerként is ismert. Hazájában sör jellegû italt készítenek belõle.

Alkalmas sövénynek, sõt nagyon jó mézelõ és tûzifa is.

Speciális fajták:
GLEDITSIA TRIACANTHOS 'MORAINE' = Tövis nélküli lepényfa
GLEDITSIA TRIACANTHOS 'RUBYLACE' = Vöröslevelû, tövis nélküli lepényfa
GLEDITSIA TRIACANTHOS 'SUNBURST' = Sárga levelû, tövis nélküli lepényfa

Kicsit kiemeltem, ami számunkra fontosabb lehet. Összességében tényleg jó, sõt kiváló!

[Salmo]

Egy bõ 3/4 órás fõzés után, lencséhez hasonló ízû, kicsit rugalmasabb textúrájú magokat kapunk. Nekem nagyon izlett.