0

Egy hétig nem voltam otthon.
Fotó1823.jpgFotó1824.jpgFotó1825.jpg
Csak a nagyokat szedtem le. Azóta lereszelve a mélyhûtõben várják a telet.
gledicia1.jpgGledicia2.jpggesztenye.jpgszotyi1.jpgszotyi2.jpgszotyi3.jpg
Kezd hullani a gledicia és a szelíd gesztenye. Már érdemes minden nap alá nézni a fáknak.
A napraforgó is a végét járja, lehet macsétázni a fejet, mielõtt a madarak megeszik.
Ma voltunk pálinkát fõzni és amíg fõtt a cefre volt idõm szétnézni a telkünkön. A nagy nézelõdésben szét is ment a "too dollah" kínai bakancsom. De találtam Turbolyát a telek hátsó részén, Vízi mentát a forrás patakunknál, Bodzát a dió fa alatt. Ami csak azért érdekes, mert eddig nem tudtam hogy ezek közül mindhárom fogyasztható. Pontosabban, hogy kettõ fogyasztható, egy pedig terem a telken.
2014-09-04 17.54.26.jpg2014-09-04 17.56.27.jpg
UI: Lehet már volt róla szó, de észre vette más is hogy a topic címében a biodízel bidodízelként van megnevezve?
Tud valaki olyan fényáteresztõ zacskóról/fóliáról ami átereszti a vízpárát, de a polleneket nem?
Nemesítéshez kellene az egész növényt vagy nagyobb növényi részt izolálni.
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
Thumbs Up |
Received: 152 Given: 4 |
Thumbs Up |
Received: 152 Given: 4 |
Nem növénytermesztés, hanem állatokról szóló cikk, de amúgy szánalmas parasztvakítás:
http://index.hu/tudomany/egeszseg/20...atot_a_husbol/
Pár szemelvény:
"Ezen belül is az állattenyésztés hihetetlenül alacsony hatékonyságú mind az elfogyasztott takarmány, mind a felhasznált földterület miatt, és még az állatokkal szemben is kegyetlen."
Ezt a hatékonyságot pénzben mérik, és valóban, a befektetések megtérülésének viszonylag lassú módja. Élelmezés szempontjából a mondat 100% baromság. Az állatokkal az ipari tenyésztéstechnológia kegyetlen, amely szintén a pénz alapján kerül kialakításra.
"Ráadásul a globális felmelegedés egyik fõ oka is, melléktermékei pedig szennyezik az ivóvizet, amelynek majdnem a felét már egyébként is a húsukért tartott állatok isszák meg."
A globális felmelegedésben már egy ideje egyértelmû, hogy az antropogén tényezõ hangyaf.sznyi szeletet jelent.
"Az organikus gazdálkodás például a környezeti hatások csökkentését célozza, ugyanakkor úgy tûnik, nem lesz elég arra, hogy megfelelõ mennyiségû élelemmel lássa el a világ lakosságát."
Hazugság. Az organikus gazdálkodás egységnyi erõforrásból jóval nagyobb mennyiségû és értékû élelmiszert képes elõállítani, mint a legintenzívebb iparszerû technológiák. Csak míg ez utóbbinál le lehet fölözni a hasznot, az elõbbinél nem, így makrogazdasági szinten egyáltalán nem költséghatékony. Értsd, annál marad a több pénz, aki dolgozik vele, nem pedig a részvényesi, igazgatótanácsi körnél. Ez a tény el-fo-gad-ha-tat-lan.
"A marha nagyon nem hatékony, hiszen 100 gramm növényi fehérjébõl mindössze 15 gramm ehetõ állati fehérjét állít elõ"
15 g állati fehérje összetételénél fogva bõven értékesebb, mint a takarmányozására használt 100 g növényi fehérje. Emellett a marha gyomra (és a többi kérõdzõé is) ezt a konverziót szálastakarmányból is képes elvégezni, az ember erre nem képes.
Valamint a 15 g állati fehérje mellett létrehoz évente egy utódot, tejet ad, bõrt, csontot lehet "kinyerni" belõle. A trágyáját semmilyen szintetikus készítmény nem tudja pótolni, a gyepterületek karbantartását pedig üzemanyag nélkül, önjáró módban elvégzi.
A cikk maga hozza az index színvonalat, ordas nagy ferdítések és hazugságok vannak benne, brit tudósokkal megtámogatva. A populáció 90%-a be is szopja, hogy ez igaz.
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
Az biztos hogy csökkenteni kéne a túlzott élvezeti húsfogyasztást.
Ahol van lehetõség növénytermesztésre, ott ne egyenek húst hússal, hagyják meg a hús az eszkimóknak, meg a félsivatagon élõknek!
Szerintem elegendõ egy nagyobb diónyi hús naponta, ha eszik mellé az ember olajos magvakat, zöldséget és gyümölcsöt, és nem csak tésztát, krumplit meg rizst zabál mellé.
A túl sok hús árt ha nem vagyunk rászorulva.
Gyûjtsd szelektíven a hulladékot, hasznosíts újra! Jó-jó, de hol a jéghegy?
Thumbs Up |
Received: 152 Given: 4 |
Nem rothad be, mert a növény maga is lélegzik, és vesz fel a levegõbõl vizet. Persze magas lesz a páratartalom, de az alapesetben nem árt a növénynek.
Amúgy az izolálás a legpepecselõsebb része a nemesítésnek, az bizony nagyon macerás. Ha eredményt akarsz, akkor azzal dolgozni kell.
Ha kevesebbet akarsz foglalkozni vele, akkor pedig készítsél az egész növény fölé "búrát", ha a talajnál nem illeszkedik pontosan, az sem baj. Aztán mikor virágzik, akkor szépen egyesével, apró kis ecsettel kézzel elvégzed a beporzást, és mehet vissza rá a búra.
Ez jól hangzik, hogy ne egyenek az emberek annyi húst. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akkor csökken a húsfogyasztás, ha nincs rá lehetõség, mert pl. túl drága. Ennek a jelei már kezdõdnek, az iparszerû hústermelés már nagyon drága (innen is jön az a nézet, hogy a marha nem hatékony), és a boltok polcain is nagy összeg van az árcédulán.
Ettõl függetlenül tény, hogy a jelenlegi húsfogyasztást az organikus gazdálkodás is éppen, hogy csak fedezni tudná. Mert tudná, csak hát nem fizetik meg.
Egy normális mértékû húsadagot (nem a napi 30 deka, fél kg per fõ, mint most) viszont kényelmesen, mindenféle környezeti ártalmak nélkül az asztalra rakhatna mindenki. Csak megfizetni nem akarják. Inkább esznek kétszer annyit, de legalább sz.rt.
Last edited by Dream_walker; 09-08-2014 at 06:55 AM.