Élet a tanyán

[shadow177]

A szívem szakadt meg érte, na. De ahogy apám kérdezte ilyenkor mindig "Vegetáriánus akarsz lenni, vagy finomakat enni?". Ez adott erõt. A végén ittunk a párommal egy pálinkát a lelki üdvéért.

UI: Ki lehet nevetni, de túlléptem önmagam határain és megtettem, ami meg kellett. Azért manapság nem sokan mondhatják azt el magukról, hogy állatot öltek, hogy étel kerüljön az asztalra. Az ebédnél már éreztem, hogy büszkeségtõl dagad a mellkasom

Szerintem itt senki nem fog nevetni rajtad. Aki maga is szokott állatot vágni, mind ismeri az érzést.
Én szerencsére sokat voltam vágóhídon gyerekkoromban és sokszor láttam boldogult nagyanyámat is csirkét vágni.
Tehát láttam annyi vért, és halált hogy felfogjam, ez a dolgok rendje és manapság már nem is nagyobb gond elvágnom valaminek a nyakát mint egy karika kolbászt szelni.. Hidd el az ételnek is más íze és nagyobb becsülete van számodra ha magadnak kell ölni érte. Csak így tovább. Meg fogod szokni az ölést.
Egyébként vágás elõtt (a pálinka után) csapd tarkón a nyulat, vagy tekerd ki a nyakát! Jobb úgy lesz meglásd.

[shadow177]

Igen elmés egér (patkány) irtó módszert fedeztem fel egy autószerelõ ismerõsömnél. Fagyállós kenyérrel mérgezi õket.

[doki]

A nyulat még a mai nap is sajnálom, de természetesen levágom. Az elsõ saját kezûleg vágott nyulamat meg is sirattam, igaz ez még általános iskolában volt. Simán belejössz, a tenyéréllel tarkón csapod módszert tanuld meg, nem szenved az állat. A tizedik után már simán megy. Amúgy meg szerintem teljesen normális, ha a saját magad által felnevelt állatokat sajnálod levágni, csak a sokadik után már nem hagy mély nyomot... Ha baromfit is tartasz, ott is javaslom a tarkóncsapós módszert, mondjuk egy vaskosabb bottal, utána azonnal nyakelvágás. Shadow-al teljesen egyetértek abban, hogy a saját nevelésû haszonállat, vagy levadászott/kifogott, feldolgozott vad, hal sokkal értékesebb, mint a bolti vackok.

Doom, ölni szépen nem lehet, csak gyorsan...

[Zacskóbicska]

Igen, ez így megy. Az öreg parasztembereket, mint nagypapám is volt, mikor megkérdeztem, hogy nem sajnálják-e az állatot levágáskor, mindig azt mondták: "fiam, a sajnálatból nem élünk meg". Ez idézõdött fel és idézõdik ma is, ha le kell vágnom egy állatot. Nem hétköznapi dolog az életemben ez, de néha elõfordul. Addig visel meg, amíg ki nem nyiffan, így értelemszerûen igyekszem gyorsan tenni a dolgomat, ha éppen nincs ott olyan, aki profi ebben. Mert ha van, inkább állom a sört... Jut eszembe, holnap megyek egy vásárba és veszek egy nagy kakast. Nem azért, hogy gyilkolhassak, hanem azért, hogy fõzhessünk végre egy igazi kakaspörköltet egy ünnepelendõ családi eseményhez. És sajna azt is tudom, hogy hazafelé útközben kell majd levágnom az út szélén az árokparton. (Már most nyugtalansággal tölt el, de meg fogom oldani.)

[pappito]

Kamionos:
A disznóölés is kemény játék ennyibõl, de ezért tartja az ember, hogy megegye.
Meg lehet szokni. Vidéki élethez ez pl. hozzátartozik.

Nem csak a vidékihez, csak elkényelmesedtünk és hajlamosak vagyunk a dolog könnyebb végét megfogni, nem szorulunk rá, aztán ebbõl következik, hogy a városi kékharisnyák egy kalap alá veszik a haszonállatot meg az embert és azt mondják "meghal". Az állat elpusztul, az ember meghal és nem véletlenül van a nyelvünkben külön szó az állatok meghalására.
Egyébként a haszonállatok leölése pontosan ugyanúgy a természet rendje, ahogy az oroszlán megöli a gazellát, csak köszönhetõen a kiemelkedõ agyi tevékenységünknek, mi emberek ezt szervezetten és hatékonyan csináljuk. Sõt, mi elõre gondolkodunk és nem akkor vadászunk, amikor éhesek leszünk, hanem elõre felneveljük az állatot otthon meg elvetjük neki elõre a takarmányt.

Ez nem erkölcsi kérdés, a paraszt sem azért öl, mert szeret szenvedést okozni, hanem az állat pusztulása nélkül nincs hús.

[Grafitos]

Régi trükk, új formában
http://www.keptelenseg.hu/allati/egy...munkagep-93496

[mmilan21]

Régi trükk, új formában
http://www.keptelenseg.hu/allati/egy...munkagep-93496

Ezt neked dízelmotoros fahasító. Ha ilyened van akkor egy emp sem lenne (nagy)gond.
Gondolom rá lehetne kötni más eszközt is pl: szivattyú és még kondiban is marad a jószág.

[Mizu]

Gyerek koromban olyat lattam, hogy mikor elmentünk venni nyulat egy bacsikahoz, kivalasztottuk a ketrecen keresztül.
A bacsika kerdezte, hogy elve, vagy holtan szeretnenk elvinni öket. Apam mondta, hogy holtan, mert rögtön fel fogjuk dolgozni.
Azt gondoltam, hogy majd lesz nagy csetepate.
Annyi törtent, hogy a bacsika sorba szedte ki a ketrecböl a nyuszikat es nekem mar ugy adta a kezembe, hogy döglött volt.
Annyira pislogtam, hogy a 3. -nal neztem meg hogy mi is törtenik.

Egyik kezzek a tarkoja mögött fogta meg a nyuszit, a masikkal, meg a hatso comb felett a "csipönel".
Mikor kiemelte akkor kicsit huzott szetfele a nyulon. Annyira egybevolt a mozgas, hogy varazslatnak tünt akkor.
Apam nevetett, mert ö mar ismerte ezt es engem allitott oda, hogy adogassam tovabb neki a kiadott nyulakat.
En meg be voltam sz@rva, hogy rugnak majd rajtam jo nagyot, meg elejtem öket...

Szoval a lenyeg az egy hatarozott huzas amitöl a nyaki gerinc elpattan.
Nulla szenvedes a nyulnak, nulla szenvedes a gazdanak...

[Kamionos]

Ejj...de jó lenne ezt a gerinces módszert élõben látni. Mert azért kísérletezgetni nem szeretnék. Amúgy nem gond, hogy nincs kivéreztetve?

Amúgy volt egy gondom, amiben biztosan tudtok segíteni. Miután leütöm a nyulat, akkor egy kézzel fogom és a másikkal nem tudom elvágni a nyakát, mert ahhoz túlságosan himbálódzik. Ha meg berakom kábultan a hurkokba, addigra magához tér. Kétszer meg nem szeretném leütni. Meg egyébként is a zsinór le is szakadhat. Szóval ezt nem sikerült összeraknom fejben még, hogy mi a helyes eljárás. Persze, ha van, aki megfogja, akkor oké, de én ezt egyedül csinálom.
Ha valaki tud ebben tanácsot adni, akkor megköszönöm!

[Pityubá]

Akkorát kell ütni illetve húzni a nyúl nyakán, hogy a gerincvelõ elszakadjon azonnal kimúl.
Ha nem így lenne akkor ott valami hiba történt a kivitelezésben.
Nem kell külön a nyakát elvágni, hanem a 2 hátsó lábánál fogva 2 szegre zsineggel felkötni és az ismert zsigerelési/nyúzási sorrendben haladni, majd a bundával együtt levágni a fejet a nyakról.
Ennyi volna.