0
Hadd mondjak valamit:
Mindazoknak akik úgy gondolják, hogy az az életmód amit élnek, nem veszélyezteti a megmaradásukat katasztrófa esetén.
Akik boltban (pl: Tescovásárolják az élelmiszert, a sonkát csak celofánból ismerik, a tejet csak úgy hogy a hûtõbõl fejik, aki nem tud leölni egy állatot és azt feldolgozni..., annak nincs köze az ételéhez, és ugyancsak nincs köze az életéhez sem.
Nincs fizikai állóképessége, (a kondizás nem állóképességet fejleszt) nem él együtt a természettel (a túrázás nem együtt élés). Azoknak sok meglepetést tartogat a jövõ.
Nem mondom hogy én vagyok az adu ász, de amióta kinn élek nem voltam beteg (sérülések nem számítanak), 50 éves de 95 kiló izom vagyok és MINDENT meg tudok enni.
Éltem városban is, egy másik életben... ott 70kiló voltam, horpadt mellkassal, egy valag dologra allergiásan. Tudom értékelni a különbséget!
Amíg fenn ülsz a kilencediken, vannak frankó cuccaid, tervezgetsz kockás papíron, hétvégén kirándulsz és élezed a késed (tudom, csináltam)... addig csak készülsz prepperkedni, mert az életeddel nem rendelkezel.
Az életmód is prepperkedés, mert felkészít, akár tetszik akár nem.
Senkinek nem a tyúkszemén akarok taposni, ha mégis sikerült, elnézést kérek.
Válasz (idézéssel)
