Növénytermesztés (élelem, bioetanol, bidodízel)

[Zacskóbicska]

A benzinkúti etanol miért nem jó bele? A benzintartalom elenyészõ. Régen a zaporozsecben benzinkályha volt.
Jobban értesz hozzá nálam, az égésnél mennyivel több káros anyag keletkezik? Jelentõs?

Gyakorlatilag semmivel sem keletkezik több, a kérdésed jogos. Én is bioetanolt használok a denszesz helyett, sõt fertõtlenítésre is, ahol spec. követelmények vannak. Sokkal olcsóbb. A benzin adalék miatt intenzívebb valamivel az égése, ezt fõként alkoholra méretezett fõzõknél veszed észre. Fortyogva, nagy lánggal éghet az erre érzékeny tüzelõ berendezéseknél. Pl. a laboratóriumi borszesz égõnél kedvezõtlen. Ilyen esetekben el kell választani az alkoholt a benzintõl. Erre jó módszer a kisózás. (Kis víz és só bele, majd rázogatás. Az alkoholban oldódik a sós víz, a benzinben nem, aztán jöhet az egymáson úszó rétegek elválasztása pl. gumicsõ segítségével.)

[BragBOL]

Nesze neked innováció!
Íme a formabontó kert, vetésforgóval, sorhúzó rendszerrel!
El lehet felejteni az egyenes sorokat, amik sose egyenesek, akárhogy próbálkozunk!
Ha a természet nem szereti az egyenes répasort, akkor legyen eleve íves!
Csupán annyit kell tennünk hogy leverünk egy karót, elõveszünk egy kapát
és a kettõt összekötjük egy madzaggal!
Ugye mennyivel könnyebb íveset húzni mint egyeneset?
Elõtte még meg is lehet próbálni a rotációs kapával ugyanezt!
Csak vigyázzunk el ne szédüljünk!
A kert egy részét egy két évenként pihentethetjük, vessünk bele lucernát!
Ha vannak állataink (pl csirke, kecske)
összeköthetjük a növénytermesztést és az állattartást közvetlenül!
Melyik deréknek kedvez ugyan a széna és trágyahordás?
Ha körbekerítjük a kört, kapirgálhat benne csirke,
vagy egy kecskét köthetünk az Istenfához
(így nevezem a kör közepére levert karót <aki tud a "természetfeletti" erõkkel bánni, egyéb funkciókat adhat hozzá>).
A körök körül esetlegesen kialakuló sarkokba ültethetünk a körök méretétõl függõen gyümölcsfákat, bogyósokat, fûszernövényeket, epret...stb.



Színmagyarázat tippekkel
Halványzöld: út
Zöld: elsõéves pihentetett föld , idõszakos szárnyas legeltetéssel
Sötétebb zöld: Évelõk, fák.
Sötétzöld: másodéves pihentetett föld, kecskelegeltetéssel
Barna: Mûvelt terület

[Zacskóbicska]

A sorjelzõ fenntartásához kiváló a diófalevél. Õsszel beásod a jelölõ sorokba, egy évig bírja.

[BragBOL]

Annyira nem találtam fel a spanyolviaszt...

[Dream_walker]

Ismét lapszemle Ha nem baj, inkább itt írnám le a véleményem, nem a cikk alatt, mert hülyék közé nem szívesen megyek, meg amúgy sem akarnák megérteni, hogy mit írok.

Itt a cikk:

http://www.origo.hu/tafelspicc/kozel....html#comments

Kezdjük az elején:

"A klímaváltozás világszerte nehéz helyzetbe hozza a mezõgazdaságot"
A világszerte azt jelenti, hogy a hatalmas méretû, többezer hektáros gazdaságok (többnyire usa és délamerika) bizony a bõrükön érzik az 5% terméskiesést, mert ekkora méretnél az jelentõs. Egy átlag gazdának az 5% az egy légysz.r a falon.

"Korábban az éhezés legyõzéséhez a mezõgazdasági termelés fokozása volt az egyetlen természetes megoldás. Ma már látjuk, hiába váltunk képessé megfelelõ ételmennyiség elõállítására, az hiányt szenvedõk aránya még mindig rendkívüli."
Mindig is tudott volt, hogy a globalizáció óta az éhezést nem a hiány, hanem a rossz elosztás okozza. Ahogy a segélyszállítmányok sem azért értelmetlenek, mert nincs, aki megegye, hanem azért, mert a rablóbandák ráteszik a kezüket, sokszor még az elosztóközpontokban.

"A változások kiszámíthatatlanná teszik a piacot.”
Nem az élelmezést. Mert az kiszámítható, hiszen van elég élelmiszer. A piacot, a kereskedelmet, és a profitot. A befektetõk nyereséget akarnak, nem magyarázkodást, hogy a föld az nem gyártócsarnok.

Ennyit a cikkrõl, jöjjenek a kommentek, gyöngyszemekre bukkanhat az ember. A gyöngyszemet itt úgy értem, hogy különösen kirívó ostobaság.

"a tõgyfertõtlenítés miatt a szervestragya ma már méreg.ugyanis géppel fejnek a nagyûzemekben azokat meg fertõtleníteni kell"
Ecetsavval fertõtlenítenek, mert az a legolcsóbb. Minden a matekon múlik. Idõszakos fertõtlenítéshez pedig hipót használnak, ennek a részaránya az összes technológiai vízhez képest hangyaf.sznyi, ráadásul az inkább savasba hajló mosóvíz tökéletesen semlegesíti. Amennyiben nem, úgy a tömegszázalékban 2-300szoros trágyamennyiség eldolgozza, illetve annak a kémiai és biológiai sajátosságai.

"Megoldas: genmodositott novenyek, amik bovebb termoek, jobban ellenallnak az eghajlat viszontagsagainak, pl. szarazsagnak."
A génmódosítás viszonylag rövid történelme során két dologba nem nyúltak bele, az egyik a termésmennyiség, a másik az éghajlati viszonyoknak való ellenállóképesség. Ennek az az oka, hogy a hagyományos nemesítéssel mindkettõ sokkal jobban mûködik, mint a gmo-val, egyszerûen azért, mert a gmo nem arra való. Ez a jövõben is így lesz, erre a két tulajdonságra fognak a legkésõbb ráállni, ha egyáltalán.

"A modern mezõgazdaság sokkal több táplálékot tud elõállítani, mint a biogazdálkodás."
Hazugság. A modern mezõgazdaság egyetlen paraméterben jobb, mint a biogazdálkodás, ezt pedig úgy nevezik, hogy egységnyi ráfordítás. Ez egy olyan mutatószám, amely a termékpálya résztvevõi közül egyetlen embernek fontos, mégpedig annak, aki zsebre teszi a pénzt a végén.

"Ez az élet rendje, és a kritikus határt már rég átlépte a túlszaporodás, azaz a dolog visszafordíthatatlan. Addig örüljünk, amíg nem mi halunk éhen."
Nincs túlszaporodás. Túlnépesedett városok vannak. Ennyi. A többi kamu.

Ezek bonyolult gondolatok, és a fogyasztóban (márpedig a fogyasztó az, aki x évente választóvá alakul) esetleg rossz szájízt hagyna. Ez elfogadhatatlan. Beszéljünk inkább egyszerû dolgokról, és mondjuk azt, hogy a tehenek fingották az üvegházhatást.

[Zacskóbicska]

Néhány gondolat a biogazdálkodásról

1. A biogazdálkodó nem használhat mûtrágyát, nem használhat növényvédõ kemikáliákat, sõt meghatározott távolságon belül a szomszédja sem.
2. A talajerõ utánpótlás elengedhetetlen, hiszen amit a talajból kiveszünk, azt vissza is kell adni. Ha nincs mûtrágya, akkor komposztok és szerves trágyák kellenek.
3. A kártevõktõl nem védett növények védelmérõl gondoskodni kell, ellenkezõ esetben kártevõ tenyészetet hozunk létre. Itt fognak burjánozni a kártevõk, mert máshol védekeznek ellenük.
4. Természetes kártevõ riasztókkal valamelyest lehet védekezni. Ez viszont az ökológiai rendszer átalakítását jelenti, ugyanis ha nincs pl. levéltetû, nem lesz mit enni a katicának sem, az énekes madaraknak sem. Ha nagy kiterjedésû biogazdálkodást folytatunk, nagy területekrõl számûzzük az élõlények jelentõs részét, vagyis számottevõen csökkentjük a biodiverzitást.
Összességében megállapítható, hogy a biogazdálkodás nem is annyira hasznos, mint azt szeretnénk, ugyanis a környezet biológiai sokszínûségét jelentõsen degradáló megoldásról van szó. Ideig-óráig lehet vele kísérletezni, de a vége belátható, a természetben okozott kár is kalkulálható. Már csak azon érdemes morfondírozni, hogy a biogazdálkodás a környezet védelmét szolgálja-e, vagy valami mást. Azt is mérlegelni kell, hogy a biogazdálkodással a környezet élõvilágában okozott változások hosszabb távon arányban állnak-e a várható haszonnal.

[mmilan21]

Összességében megállapítható, hogy a biogazdálkodás nem is annyira hasznos, mint azt szeretnénk, ugyanis a környezet biológiai sokszínûségét jelentõsen degradáló megoldásról van szó.

Én például ezért nem használom "nyersen" a biogazdálkodást. Mert kellenek a madarak és a katicák, hogy leszedjék a tetveket.
Kell a mulcsozás, a szerves trágya - mind helyi alapanyagból.

Éppen ezt a könyvet tervezem megvenni:
http://www.libri.hu/konyv/h_boomgard...7_a204-1guvf12

Természetes Kert - már a neve is árulkodó.
A BIO nem egyenlõ a természetessel.
A BIO módszerek addig hasznosak, amíg át nem állunk a természetközeli kertészkedésre (ÖKO) vagy éppen ha túlszaporulat van néhány tetûfélébõl vagy burgonyabogárból(valami oknál fogva pl.: sok esõ után).

[Dream_walker]

Néhány gondolat a biogazdálkodásról

1. A biogazdálkodó nem használhat mûtrágyát, nem használhat növényvédõ kemikáliákat, sõt meghatározott távolságon belül a szomszédja sem.

Nem igaz. A szintetikus, félszintetikus mûtrágyák és a szintetikus kemikáliák vannak tiltva. Egy sor ásványi trágya és permetezõszer engedélyezett a biogazdálkodásban. A szomszédot nem szabályozzák be, de ha nem vagy képes tartani az izolációt, akkor nem kapsz minõsítést.

3. A kártevõktõl nem védett növények védelmérõl gondoskodni kell, ellenkezõ esetben kártevõ tenyészetet hozunk létre. Itt fognak burjánozni a kártevõk, mert máshol védekeznek ellenük.
4. Természetes kártevõ riasztókkal valamelyest lehet védekezni. Ez viszont az ökológiai rendszer átalakítását jelenti, ugyanis ha nincs pl. levéltetû, nem lesz mit enni a katicának sem, az énekes madaraknak sem. Ha nagy kiterjedésû biogazdálkodást folytatunk, nagy területekrõl számûzzük az élõlények jelentõs részét, vagyis számottevõen csökkentjük a biodiverzitást.

A növényvédelem komplex dolog, nem lehet két mondatban elintézni. Alapvetõen azonban kijelenthetõ, hogy egy természetszerû gazdálkodás mellett a kártétel elviselhetõ mértékû marad, semmiképpen nem jellemzõ a burjánzás. Ha mégis, ott egyéb technológiai hiba van. A helyes biogazdálkodás minden esetben növeli a biodiverzitást. Ha az csökkenne, akkor csak nevében lehet bio-ról beszélni (amelyet szabályok rögzítenek), módszerében nem.

Összességében megállapítható, hogy a biogazdálkodás nem is annyira hasznos, mint azt szeretnénk, ugyanis a környezet biológiai sokszínûségét jelentõsen degradáló megoldásról van szó. Ideig-óráig lehet vele kísérletezni, de a vége belátható, a természetben okozott kár is kalkulálható. Már csak azon érdemes morfondírozni, hogy a biogazdálkodás a környezet védelmét szolgálja-e, vagy valami mást. Azt is mérlegelni kell, hogy a biogazdálkodással a környezet élõvilágában okozott változások hosszabb távon arányban állnak-e a várható haszonnal.

Összességében megállapítható, hogy a biogazdálkodás nem egy suhintásra mûködõ misztikus varázslat, hanem a hagyományosnál fejlettebb, összetettebb, kizárólag rendszerszerûen mûködõ módszer. Pont emiatt jóval nehezebb is, akinek nincs hozzá agya, az nem tudja eredményesen csinálni.

[Törölt_fórumtag2]

Dream_walker
Tudsz valamit az osztatlan közös föld tulajdonokkal kapcsolatos mizériáról? Úgy hallottam, hogy felszámolják. Miként fog ez folyni?

[Dream_walker]

A mikéntjérõl nem nagyon tudok, mert nem foglalkozom aktívan ilyesmivel.

Ha minden igaz, kijött a jogszabály, amely a tulajdonviszonyok rendezése végett felszámolja az osztatlan közöst. A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a földhivataloknak kötelessége lesz kimérni a területeket, és pontosan kikarózni, hogy abból a nagy darabból a hangyaf.sznyi darab akkor pontosan hol is van, és kinek a nevén. Minden egyes földrészlet kap egy azonosítót, és fizikailag behatárolható lesz, hogy az melyik. Most ezek csak elméletben léteznek, papíron.

Egy személyes gondolat: rengeteg a maradványföld, kisebb-nagyobb darabok, amelyek technikailag gazdátlanok, mert elhunyt a tulaj, nincs örökös, nem volt hagyatéki eljárás, elköltöztek ki tudja hova, stb.
A "gazdátlan" földekre a használó bizonyos feltételek mellett bejelentheti a tulajdonigényét.
A két méter széles, száz méter hosszú földekre a használó ad egy árajánlatot a tulajnak, mert az csak a két méter fogja felfogni, és fillérekért megvehetõ lesz.
Szóval harácsolás lesz, ha nem is mindenhol, de lesznek ilyesmi hírek a jövõben, az biztos.

Ha van ilyened, elõzd meg, és méresd ki te magad. Többe kerül, de így kisétálhatsz a sz.resõ alól, még idõben.