Egészséges ivóvíz

[MAFELSZ]

Ezek azok a táplálkozástudósok, akik szerint a tojás egészségtelen, mert a koleszterin az méreg?[/QUOTE]

Ez egy igen kifinomult és meggyõzõ érv. Azért nem igaz egy állítás, mert volt már másik, ami szintén nem volt igaz. És itt nem is említsük azokat, melyek mégis igaznak bizonyultak. Elbizonytalanodtam.De tényleg Ilyen érv ellen nem lehet észérvet felhozni.

[Dream_walker]

Mafelsz, ne legyél már ilyen nárcisztikus mimóza, azt hagyd meg másnak a fórumon Ha szmájlit írok, nem érted a viccet. Ha ironizálok, nem érted. Ilyen sótlanság (LOL) ellen nem tudok érvet felhozni

Amúgy konkrétan ezt az információt lecsupaszítva az igazságot találod. Egy logikus (bár szerény horderejû) érvrendszert, ha így jobban tetszik. Érdemes inkább ezt a módszert használni az értõ olvasásnál, nem kell mindig leskelõdni, hogy vajon mi lehet a sorok között. Még itt a fórumon is van olyan, aki annyira keresi a titkokat, meg a háttérinformációkat, hogy egy hétköznapi szöveget már meg sem ért. Természetesen mindenki csinálja azt, amit szeret, csak nem biztos, hogy célravezetõ.

Volt-e táplálkozástudományi kutatás, amelyrõl kiderült, hogy ordas b.romság? Igen.
Ez a jelenség (tudományos tévedés) nem a régi idõk maradéka, hanem a mai napig elõ szokott fordulni? Igen.
Kezelhetünk-e bármilyen, érzékeny témában végzett kutatást örök érvényû és tévedhetetlen igazságként? NEM.

Ezekrõl a tudományos eredményekrõl többnyire az idõ dönti el, hogy tényleg eredmények-e, vagy inkább tévedések. A táplálkozástudomány viszonylag fiatal terület, ráadásul a kemény tudományokhoz képest meglepõen sok a kontár körülötte, akiket ugyan folyamatosan buktatnak lefele, meg büntetnek, de túlságosan nagy pénz forog benne, így sokan rizikóznak.
A koleszterinnek 30 év kellett, hogy közellenségbõl létfontosságú anyagnak minõsítsék a tudósok. Ugyanez elõfordulhat bármi mással is, de szó szerint, bármi mással, amelyekrõl ma esetleg szakcikkek meg értekezések születnek. Az unokáink meg esetleg tudni fogják, hogy pont az ellenkezõje az igaz.

Szóval érdemes fenntartásokkal kezelni mindent, ami nem tett le elég bizonyítékot az asztalra.

[MacIver]

A koleszterinnek 30 év kellett, hogy közellenségbõl létfontosságú anyagnak minõsítsék a tudósok.

Ezt ki kell egészíteni, mert így nem teljesen felel meg a valóságnak.
Az alatt a "30 év" alatt is minden orvosi egyetemi tankönyvben benne volt a koleszterin - pozitív - szerepe. Az orvosok, tudósok, biológusok jó része is teljesen tisztában volt vele, csak bizonyos érdekkörök és pénzügyi érdekek felülírták a józan észt (no meg a médiának hírérték volt a hülyeség, azóta is az), ezért démonizálták.

[MAFELSZ]

Mafelsz, ne legyél már ilyen nárcisztikus mimóza, azt hagyd meg másnak a fórumon Ha szmájlit írok, nem érted a viccet. Ha ironizálok, nem érted. Ilyen sótlanság (LOL) ellen nem tudok érvet felhozni

Amúgy konkrétan ezt az információt lecsupaszítva az igazságot találod. Egy logikus (bár szerény horderejû) érvrendszert, ha így jobban tetszik. Érdemes inkább ezt a módszert használni az értõ olvasásnál, nem kell mindig leskelõdni, hogy vajon mi lehet a sorok között. Még itt a fórumon is van olyan, aki annyira keresi a titkokat, meg a háttérinformációkat, hogy egy hétköznapi szöveget már meg sem ért. Természetesen mindenki csinálja azt, amit szeret, csak nem biztos, hogy célravezetõ.

Volt-e táplálkozástudományi kutatás, amelyrõl kiderült, hogy ordas b.romság? Igen.
Ez a jelenség (tudományos tévedés) nem a régi idõk maradéka, hanem a mai napig elõ szokott fordulni? Igen.
Kezelhetünk-e bármilyen, érzékeny témában végzett kutatást örök érvényû és tévedhetetlen igazságként? NEM.

Ezekrõl a tudományos eredményekrõl többnyire az idõ dönti el, hogy tényleg eredmények-e, vagy inkább tévedések. A táplálkozástudomány viszonylag fiatal terület, ráadásul a kemény tudományokhoz képest meglepõen sok a kontár körülötte, akiket ugyan folyamatosan buktatnak lefele, meg büntetnek, de túlságosan nagy pénz forog benne, így sokan rizikóznak.
A koleszterinnek 30 év kellett, hogy közellenségbõl létfontosságú anyagnak minõsítsék a tudósok. Ugyanez elõfordulhat bármi mással is, de szó szerint, bármi mással, amelyekrõl ma esetleg szakcikkek meg értekezések születnek. Az unokáink meg esetleg tudni fogják, hogy pont az ellenkezõje az igaz.

Szóval érdemes fenntartásokkal kezelni mindent, ami nem tett le elég bizonyítékot az asztalra.

Ezzel a válaszommal én le is zárnám ezt a témát a saját részemrõl. Azt hiszem, az aceroláról volt szó.
És tényleg ne haragudj, de nem láttam a koleszterines tojásos táplálkozásos mondatod végén a szmájlit. Most ahogy visszanéztem, most sem
És a legkevésbé sem sért, vagy bánt az, ha valaki ellent mond annak, amit én mondok. Két okból. Egyrészt mert ha igaza van, tanulhatok belõle, és minek is bántana? Ha meg nincs igaza, akkor meg pláne minek bántana, hisz nekem van igazam.Szóval a sértõdés, megbántódás, vagy ahogy Te mondod mimózaság a világ egyik legfölöslegesebb érzelme, és én ilyesmire nem pazarolom az érzelmi energiáimat.
Ami a tényeket illeti. Nem tudom írtam-e, de én magam ott voltam egy kísérlet sorozaton, ahol különbözõ készítmények hatását mérték.Konkrétan. Ez egy szombat délelõttõl délutánig tartó konferencia volt valahol a budai hegyekben, ahol az élsportolókat mentálisan és egészség szempontjából készítik fel a világversenyekre.
Naszóval. Ezen a helyen nyomták a cuccot sportolókba, és elektro-akupresszúrás módszerrel mérték a szerveikben a hatást. Eléggé egyértelmû volt. Ha valaki, én nem vagyok hívõ típus.
És szeretek vitázni, szeretem, ha nem értenek velem egyet. Ha mindenki egyet értene, ki a túrótól tanulnék, mi késztetne, hogy tovább pallérozzam magam.

[Dream_walker]

Ezzel a válaszommal én le is zárnám ezt a témát a saját részemrõl. Azt hiszem, az aceroláról volt szó.

A koleszterin után nem volt szmájli (remekül mûködik a látásod ), az elõtte volt. A koleszterines mondatban kõkemény ironizálás volt
A mimózaság meg az, hogy azt gondolod, én hobbiból mondok ellent neked. Pedig nem. Konkrétan ennél a dolognál maradva, ha tanulni akarsz, akkor ismerd meg, hogy hogyan is mûködik egy tudományos vizsgálat. Szívesen elmondom neked, mert én nem csak, hogy ott voltam egynél, hanem sokszor, sok különbözõ félét magam is elvégeztem. Ha fogsz egy jól behatárolt, bizonyos tulajdonságra szûrt kísérleti anyagot (pl. élsportolók), és azon végrehajtasz egy kezelést, az ad neked egy bizonyos eredményt. Ez vitathatatlan, azon az anyagon, azon az alkalmon ez mûködött, ha mögéteszed a megfelelõ módszertant, abból egy hivatalosan is elismerhetõ tudományos eredmény lesz.
Ha ebbõl le akarod szûrni, hogy mondjuk az acerolakivonat tényleg jobb, mint a sima c, azt nem teheted meg. Illetve megteheted, csak a szakma szétcincál. Mert csak akkor, és ott, és olyan vizsgálati anyagon volt jobb. Akkor érdemes nagyobb mintát meríteni, több kezelést végezni, és idõben is több különálló mérést végezni. Ha minden anyagtípuson, jelen esetben az óvodás túlmozgásos gyerektõl a mozgáskorlátozott nyugdíjasig, debrecentõl szombathelyig, tavalyelõtt, tavaly, meg idén is ezt az eredményt hozta a vizsgálat, akkor viszont simán ki lehet jelenteni azt, hogy igen, az acerola az jobb. Sõt, ki is kell, és gyorsan neki kell állni a gyártásnak, hogy dõljön a lé

Ahogy MacYver kolléga pontosított engem, a szakma nagyon érzékeny az ilyesmire, és mégsem tudja lenyomni a média hatását. Mert sokan azt mondják, hogy xy újságíró az ért hozzá, hiszen táplálkozási cikkeket ír, a tudósok azok meg csak kutatgatnak. Csak ha valaki újságíró, akkor értelemszerûen nem tudományos szaktekintély. Ez kicsit olyan, mint amikor a bankban a különbözõ pénzügyi termékek értékesítõjét befektetési tanácsadónak hívják. A kettõ nem ugyanaz. A hentespultban álló néni sem húsfogyasztási tanácsadó. Õ egy eladó. Az újságíró meg újságíró. Az íráshoz ért (jó esetben), nem a tudományhoz

[WestBam]

Leginkább talán ide tartozik ez a cikk a monsanto mûtrágyájával kapcsolatban. Szóval nem mérgezõ, de nem hülye, hogy megigya
http://time.com/3761053/monsanto-wee...patrick-moore/

[bel]

Sziasztok,

Neomagnol teszt:

Kirandulas kozben talaltam egy patakot:
p1150286_.jpg

Megprobaltam mechanikus eloszures utan (konretan egy zoknin atszurve) vizet venni:
p1150288_.jpg

Az eredmeny nem volt biztato:
p1150289_.jpg

Ujra probaltam, szures helyett egyszeruen figyeltem, hogy ne kavarjam fel a vizet:
p1150291_.jpg

Majd 1/8 NEOMAGNOL tablettat raktam a vizbe (elvileg 1 tabbletta/5 liter kellene):
p1150293_.jpg
Elvben 2 orat kellene varni, vartam egy 3/4 orat racsavart kupakkal, es 1.5 orat kupak nelkul.
Az eredmeny: ihatatlanul kloros, vegyszerizu.
Vartam meg 2 orat: valtozatlan.

Kitoltottem egy poharba, es vartam osszesen 1 napot. Meg mindig olyan volt, hogy nagyon szomjasnak kellene lennem, hogy hajlando legyek meginni, nagyon erosen kloros, vegyszeres izu.

A tesztet 2 dolog arnyalja:
1. a neomagnol szavatossaga kb 8 eve lajart
2. ennek a reginek a leirasaban meg nem volt benne, hogy ivoviz fertotlenitesre hasznalhato (az ujabb gyartasuak leirasaban benne van).

Valoszinuleg erdemes lenne friss gyartasuval ujra probalni.

[neo]

Nos én jóindulatú szívritmuszavarban (szenvedek) ez azt jelenti, hogy ha felborul a szervezet ionháztartása, nagyobb arányban jönnek elõ extra szívverések, vagy konkrét összetett ritmuszavarok, mint amúgy. Ezt persze csak egy jófej orvos mondta nem hivatalosan.
Azóta amikor rosszul érzem magam mindig iszom sós vízet. Egyszer egyébként vettünk ilyen himalája sót, és konkrétan mûanyag zacskó darabot találtam benne, és bizonyos piros szemcsék meg ropogtak a fogam alatt. Lehet nem probléma, de legközelebb ha lehet sótömböt veszek, még nem tudom honnan.
A legtöbb "gyári" sónál pedig tényleg nem jók a kálium-nátrium arányok, ráadásul csomósodásgátlóként sárgavérlúgsóval szennyezik (egyfajta ferrocianid) szinte az összeset eu elõírás szerint.
A lényeg a lényeg, hogy a sós víz és egy magnézium tabletta általában azonnal helyre tesz. Szóval a víz ásványi anyag tartalma valóban fontos!

A másik amire felfigyeltem, hogy sokan írjátok, hogy a mûanyag kannák-palackoktól mûanyag ízû a víz.
Nos korlátlan mennyiségben be lehet szerezni sörösüvegeket, bár a tárolás bonyolult, de ott kizárható a mûanyag íz. Ugyanígy kidobott üveglapokból szilikonnal össze lehetne ragasztani nagyobb 20-50 literes "akváriumokat" amiben szintén tárolható a víz.
Ugyanakkor ott van még a betonciszterna is.

Másrészt én nézegettem a sawyer (jól értem, kerámiaszûrõs?) vízszûrõ oldalát, és gondolom az összes kerámiásra vonatkozik, de azt írták, hogy a vírusokat és a vegyi anyagokat NEM szûri ki a vízbõl! Csak a baktériumok (és gondolom a részecskék) 99%-át.
Bár hozzátették, hogy a legtöbb vízben nincs vírus, a vegyi anyagokat is lehet, hogy bõven határérték feletti szintekre értik.
Ez mit jelent, hogy nem szûri ki a vírusokat?

[doki]

Sziasztok,

Neomagnol teszt:


Majd 1/8 NEOMAGNOL tablettat raktam a vizbe (elvileg 1 tabbletta/5 liter kellene):

Elvben 2 orat kellene varni, vartam egy 3/4 orat racsavart kupakkal, es 1.5 orat kupak nelkul.
Az eredmeny: ihatatlanul kloros, vegyszerizu.
Vartam meg 2 orat: valtozatlan.

Kitoltottem egy poharba, es vartam osszesen 1 napot. Meg mindig olyan volt, hogy nagyon szomjasnak kellene lennem, hogy hajlando legyek meginni, nagyon erosen kloros, vegyszeres izu.

A tesztet 2 dolog arnyalja:
1. a neomagnol szavatossaga kb 8 eve lajart
2. ennek a reginek a leirasaban meg nem volt benne, hogy ivoviz fertotlenitesre hasznalhato (az ujabb gyartasuak leirasaban benne van).

Valoszinuleg erdemes lenne friss gyartasuval ujra probalni.

Ilyen szarokkal iható, de nem mondom, hogy finom.

[Erdõlelke-íjszelleme]

Másrészt én nézegettem a sawyer (jól értem, kerámiaszûrõs?) vízszûrõ oldalát, és gondolom az összes kerámiásra vonatkozik, de azt írták, hogy a vírusokat és a vegyi anyagokat NEM szûri ki a vízbõl! Csak a baktériumok (és gondolom a részecskék) 99%-át.
Bár hozzátették, hogy a legtöbb vízben nincs vírus, a vegyi anyagokat is lehet, hogy bõven határérték feletti szintekre értik.
Ez mit jelent, hogy nem szûri ki a vírusokat?

A kerámiaszûrõk jellemzõen csak a baktériumokat és a parazitákat (99,999-99,9999%) szûrik.
Utána egy perc forralással a vírusoknak is annyi.