Idézet Eredeti hozzászóló Lekvár Hozzászólás megtekintése
Egyvalamire senki sem tud választ adni, ez pedig: mekkora teljesítményû ez a nagyfeszültségû impulzus. Ez egy elméleti síkú vita, valóságalapja megkérdõjelezhetõ.
De. Mérve földközelben 1 Mt töltet estén 10^6 J energiából rövid impulzusba sûrítve kb. 100-500 GW teljesítményû, a min. 50000 V/m térerõsségû feszültségugrás. EMP esetén fentrõl a Compton-effektussal 10^11 (százmilliárd) J energia, tehát százezerszerese.

Idézet Eredeti hozzászóló Lekvár Hozzászólás megtekintése
A roncsolást az elektronikában, nem a feszültség, hanem az általa létrehozott ÁRAM okozza.
Egy 100000 V/m térerõsségû feszültségugrás még az elektronikában szokásos 0.5-2A áramerõsséggel (P=U*I) is könnyedén hamuvá égeti a szigetelést és a félvezetõket.

Idézet Eredeti hozzászóló Lekvár Hozzászólás megtekintése
Az elektronika valóban sérülékeny, de árnyékolással, túlfeszültség levezetéssel, hidegítéssel nagyrészt védhetõ.
High-Altitude Nuclear Electromagnetic Pulse (HNEMP) három fázisa ismert, az E1, E2, E3.
Csak az E1 összetevõrõl írtam fentebb (Compton-effektus, ionizáció). Ez mellett még jön az E2, ami kb. a villámlással egyenértékû, ezt ki lehet védeni villámvédelmi technológiákkal, és az E3, ami egy erõsebb napszél, vagy kisebb CME hatásával megegyezõ, ezt is lehet védeni, de ez is tönkreteszi pl. a nem védett trafókat, stb.
A HNEMP E1 összetevõje ellen annyit érnek az említett és szokásos védelmek, mint halottnak a csók.

Idézet Eredeti hozzászóló Lekvár Hozzászólás megtekintése
A tekercsek, kondenzátorok, akkuk tönkretételéhez jelentõs teljesítmény kell. Van-e ekkora az EMP hatása?
10-50 millió gigawatt, ha jól számoltam fejben.

Idézet Eredeti hozzászóló Lekvár Hozzászólás megtekintése
KI TUDJA!?
Tudják a hadseregek (azok is, amelyeknek nincs nukleáris holmijuk), a hadseregek által alkalmazott mérnökök és kutatók, és mindenki, akit érdekelt a téma.