0
Válasz (idézéssel)116 éve, 1900. január 25-én született Fekete István.
Jókai Mór után a legnépszerûbb magyar írónak tartják Fekete Istvánt. Könyvein nemzedékek nõttek fel.
A Somogy megyei Göllén született 1900. január 25-én, a dombóvári származású Fekete Árpád kántortanító és Sipos Anna elsõ gyermekeként. Életének legfogékonyabb korszakát, elsõ tíz évét töltötte szülõfalujában, s ez meghatározta késõbbi életét is.
Az elsõ Matula bácsi
Itt szerette meg a természetet, a növényeket, az állatokat és a falu egyszerû, de értékes embereit, ahogy azt életrajzi regényében, a Ballagó idõben is olvashatjuk. De itt került kapcsolatba a vallással is, mély istenhitének köszönhetõen élete legnehezebb korszakaiban is a Teremtõben talált vigaszt. A faluban ismerhette meg élete elsõ Matula bácsiját, Puska András uradalmi csõsz személyében, akitõl sokat tanult a természetrõl és az idõjóslásról. Az õ beceneve valóban Matula volt.
Az elemi iskolát Göllén kezdte, de már Kaposváron fejezte be, mert családja a gyermekek továbbtaníttatása miatt a városba költözött. Fekete Istvánnak három húga volt: Ilona, Katalin és Anna. Kaposváron végezte el a polgári, majd a felsõ kereskedelmi iskolát is. A polgáriban tanára, Vajthó Jenõ felfigyelt diákjára, és egy alkalommal a következõt mondta: „Egy jó tollú van köztetek, a Fekete Pista!”
1917-ben a Zászlónk címû cserkészlapban jelent meg elsõ verse. Katonai szolgálatra is Kaposvárra vonult be. Azután elvégzett egy tartalékos tiszti iskolát és nyolc évig katonáskodott. Mint katona iratkozott be aztán a debreceni Gazdasági Akadémiára, ahonnan 1925-ben átkérette magát Óvárra, és ott fejezte be az akadémiát.
1926-ban végleg leszerelt, és a Baranya megyei Bakócára került segédtisztnek. Ott ismerte meg feleségét, Piller Edithet, akivel 1929-ben kötöttek házasságot. Ezután Ajkára költöztek, ahol 12 évig vezetõ gazdatiszt lett Nierse Ferenc birtokán. 1930-ban e településen született Edith nevû lánya, 1932-ben pedig István nevû fia.
Írói munkássága is Ajkán bontakozott ki. 1936-ban a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatán A koppányi aga testamentuma címû történelmi regényével futott be, amely 1937-ben meg is jelenhetett. Két évvel késõbb a Zsellérek címû regényével kiérdemelte az Egyetemi Nyomda Nagydíját. Elbeszéléseit a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idõk, vadásztörténeteit pedig Kittenberger Kálmán vadászlapja, a Nimród közölte.
Uszálykísérõ és halászmester
Ajkát 1942-ben hagyta el, családjával Budapestre költözött. A Földmûvelési Minisztériumban helyezkedett el. 1948-ban a minisztériumból eltávolították. Elsõsorban a Zsellérek, másodsorban mély vallásossága miatt. 1953-ig nem volt állandó munkája. Uszálykísérõként dolgozott a Dunán. Egyedül az Új Ember katolikus hetilaptól kapott írásaiért némi honoráriumot.
1953-tól Kunszentmártonban tanított egy halászmester képzõ iskolában. Itt írta meg a Halászat címû tankönyvét. 1958-tól a Kis-Balatonnál helyezkedett el, ahol a Tüskevár címû ifjúsági regényén is dolgozott. 1960-ban nyugállományba vonult, és 1970-ben bekövetkezett haláláig még tíz könyve jelent meg. A halála után megjelent könyvekkel együtt közel félszáz mûvét olvashatjuk.
Jókai után a legnépszerûbb magyar írónak tartják. Könyvein nemzedékek nõttek fel. Nemcsak író, ifjúsági író, de költõ is volt. Eddig 168 versét ismerjük. Írt forgatókönyveket, színdarabokat, mezõgazdasági, halászati és vadászati szakíróként is számon tartják.
Nézem a sötétséget, de látom a csillagokat
45 éve, 1970. június 23-án hajnali fél háromkor hunyt el. Elõször a Farkasréti temetõben búcsúzhattunk tõle, június 25-én. És már elmúlt tíz éve, hogy a szülõfalu, Gölle temetõjébe végleg hazatért. A csecsemõkorukban elhunyt kistestvérek, Antal és Erzsébet mellett, a Szent Vendel-kápolna tövében talált végsõ nyughelyet feleségével, Piller Edithel és Bogáncs kutyájával együtt.
Jókai Anna az Írószövetség részérõl a következõ sorokkal zárta temetési búcsúbeszédét: „Nézem a sötétséget, de látom a csillagokat” – Fekete István írta, õ hagyta ránk ezt a gondolatot. „Erre biztat minket, minden rendû és rangú jóakaratú embert. Nem lehet olyan sötét, hogy ne keressük a felhõk mögött a csillagok rezzenéstelen fényességét… Nyugodjanak békében csontjai, de lelke igenis járjon közöttünk, nyugtalanítóan, termékenyítõen és vigasztalóan.”
Nincs még egy magyar író, akinek annyi emlékhelye van, mint Fekete Istvánnak. Négy helyen találunk emlékmúzeumot az országban: Gölle, Dombóvár, Ajka, Kis-Balaton (Diás sziget). Keszthelyen tavaly avatták fel a Matuláriumot, ahol Túri-Török Tibor szobrász alkotásai is megtekinthetõk. Folyamatban van a bakócai emlékszoba megvalósulása is. Számtalan emléktábla hirdeti azokat a helyeket, ahol életében megfordult.
A szülõfaluban, Göllén és Kaposváron két-két emléktáblát is avattunk emlékére és tiszteletére. Legutóbb a Balatonfenyveshez tartozó Imremajorban (2013) lepleztük le emléktábláját. Több tucat iskola, vadásztársaság és óvoda is viseli nevét. Öt településen láthatjuk bronz, illetve kõbõl készült szobrát: Dombóvár, Gölle, Ajka, Ádánd és Bakóca.
2013-ban pedig eladták a tízmilliomodik Fekete István-kötetet. Könyveit az orosztól a németen, az angolon és az eszperantón át a vietnamiig mintegy tizenkét nyelvre fordították le. Több mûvét pedig megfilmesítették, amelyek közül a legismertebb természetesen a Tüskevár.
http://mno.hu/grund/115-eve-szuletet...istvan-1269442
Eredeti hozzászóló Alfa
De ez sehogy sem jött össze, éveken keresztül. El sem akartam hinni, amikor valaki feltette licitálásra a Vaterára. 
Ahogy mondani szokták, hiánypótló is, kordokumentum is a szürrealizmusról, Breton és Soupault önálló és közös munkásságán keresztül. Itt van most is az éjjeliszekrényen. Egyszerre csak rövideket olvasok belõle, és ha megtetszik egy rész vagy mondat, azt kiírom. Így megõszülök, mire végzek, de amúgy is õszülök már, úgyhogy kibírható.
(Mentségemre szóljon, hogy az eredeti pénzügyi tervhez képest spóroltam, és abból vettem.)
