Erdõk

[Alpha]

A tanya, mint olyan, nem jogi fogalom.

Mûvelés alól kivont területet bárki vásárolhat, bármilyen méretben, amennyiben mezõgazdasági terület (ezt abból lehet tudni, hogy van mûvelési ága a földhivatali nyilvántartásban), úgy 1 hektár, azaz 10000 m2 fölött kifüggesztés-köteles az adásvétel, és lecsaphatják a kezedrõl.

Kétféle módszerrel lehet ezt elkerülni, amennyiben földterülettel együtt szeretnél tanyát venni, kifüggesztés és hasonlók nélkül:

A földet kivonatod a mûvelésbõl, és át van minõsítve udvarnak, akárminek. A beépíthetõségre érdemes figyelni, ha építeni is akarsz a jövõben. Ennek az a hátránya, hogy az illeték drága, majdnem annyi, mint a terület ára, tehát magyarul dupla áron tudod megvenni a földet, utána viszont semmiféle mezõgazdasági szabályozás nem vonatkozik rá.

A másik módszer, hogy hívsz egy földmérõt, és a területet megosztod 9900 m2-es parcellákra, amelyek mind kapnak egy-egy új helyrajzi számot a földhivatalban, és ekkor nem 1 ingatlant vásárolsz meg, hanem mondjuk 3-5-10-et. Ez sokszor lényegesen olcsóbb, fõleg, ha ismerõsi körben van földmérõ, aki megcsinálja mondjuk baráti áron. De ha "piaci" alapon kell, akkor is érdemes matekozni, ha mást nem, rengeteg idegeskedést megspórolhatsz vele, és biztosan nem tudják lecsapni a kezedrõl a kinézett területet.

Egyetlen hátrány, hogy megmarad a mûvelési ág, tehát vagy azt is meg kell változtatnod, vagy betartani a rá vonatkozó szabályokat.

Mondok egyszerûbbet.
Elmentek ügyvédhez és megveszed a terület 1/10-ed részét a teljes vételár feléért. Annyiért biztosan nem kell senkinek sem. Ha megvan az 1/10-ed rész, akkor meg résztulajdonosként elõvásárlási jogod van. Akkor meg megveszed a maradék 9/10-et. Nem kell szétméretni, összevonatni, stb. (Fõldmérésnek van illetéke, még ha ingyen is dolgozik a földmérõ)
A külterületi ingatlan kifüggesztõs történet mérettõl függetlenül. A 3000 m2 pont úgy, mint a 35000 m2. Annyi a különbség, hogy 10000 m2 felett aranykalászos tanfolyamot kell végezni. Ez összes területre vonatkozik. Ha van 3 darab 4000 m2-es telked egymástól 100 km-re, akkor is kell. Ezt is ki lehet kerülni, de az hosszabb írást igényel.
Egy jó ügyvéd megoldja!

[Dream_walker]

Ez sem rossz módszer. Kérdés, hogyan tudod megvenni a terület törtrészét kimérés nélkül, nem vagyok képben, engedélyezett még az osztatlan közös használata?

[Alpha]

A közös osztatlan más fogalom.
Egy épületnél (pl. tanya) mindig is volt és most is létezik a tört rész birtoklása. Sok olyan árverés van, ahol 1/2-ed részt értékesítenek. Vagy eladnak hárman egy tanyát, 1/2, 1/4, 1/4 arányban. Az 1/10-ed-9/10-ed példát gyakorlatból írtam!

[Ged]

Köszi a hasznos információkat, ötleteket. Örülök, hogy nem ült le ez a téma.
Alpha módszere is jól hangzik, bár úgy érzem, hogy ehhez a felek között jóval több bizalom kell, mint egy átlagos ingatlanvásárláskor. Kell valami garancia a vevõnek, hogy 50% kifizetése után - és azt követõen, hogy az ingatlanra megtörtént a bejegyzés a 10% tulajdonrészre - az eladó további 50% kifizetése ellenében a maradék 90%-ot is eladja. Mert mit tehet a vevõ, ha az eladó meggondolja magát és a maradékot jóval többért akarja eladni? Szerintem a szerzõdésben nem lehet rögzíteni elõre a második szerzõdés feltételeit, mert a földtörvény egyik célja az volt, hogy a helyi gazdák elõnyben legyenek a "gyütmentekkel" szemben. Így ez a módszer a törvényesség határán van, szerintem. Persze lehet, hogy egy jó ügyvéd tud olyan megoldást, ami mindként fél számára megnyugtató. Ettõl függetlenül jó ötlet, de alaposan át kell gondolni a kivitelezést.

[Ged]

Lehet, hogy ha 50%-os részt veszel meg 50%-os áron, már az is elég, mert - magamból kiindulva - a többség nem akar olyan ingatlant venni, amiben csak résztulajdonos lehet, valaki más, ismeretlen tulajdonossal.

[Dream_walker]

A közös osztatlan más fogalom.
Egy épületnél (pl. tanya) mindig is volt és most is létezik a tört rész birtoklása. Sok olyan árverés van, ahol 1/2-ed részt értékesítenek. Vagy eladnak hárman egy tanyát, 1/2, 1/4, 1/4 arányban. Az 1/10-ed-9/10-ed példát gyakorlatból írtam!

Igen, az világos volt, hogy létezik törtrész tulajdonjog (pl. öröklésbõl meg hasonlók), csak azt nem tudtam, hogy ezt így üzletileg is "létre lehet hozni", tehát nem egy hivatalos eljárás során létrejött feles tulajdont veszel meg, hanem maga az adásvétel hozza létre azt. Mondjuk az, hogy nem tudok valamit, azért nem olyan fura dolog Mindenesetre köszönöm az infókat én is, sajna most nem reális dolog, hogy földet kelljen vennem, de a jövõ mindig bíztató

[LSVF]

Volt aki úgy árult lakást 300ezerért, hogy egy bizonyos hányadot. Ebben az ügyben elég gázos, vettél pl egy spájzot, elõszobát?
Vicces...

[TMIB]

"Az európai erdõk lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben - állapították meg kutatók mûholdas felvételek segítségével, feltérképezve az lombkoronák hézagait. Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak ott megtalálhatók. Ez alatt az idõszak alatt az európai erdõs területek lombkoronájuk 17 százalékát veszítették el - foglalták össze eredményeiket a szakértõk a Nature Sustainability címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Cornelius Senf, a Müncheni Mûszaki Egyetem kutatója és Rupert Seidl, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) tudósa Landsat mûholdak három generációjának több mint 30 ezer felvételét vizsgálta. Így tudták azonosítani azokat a területeket, ahol nagy fák helyett tisztások vannak vagy fiatal csemeték növekednek. Ezeket a lombkoronában lévõ hézagokat okozhatja mezõgazdasági fakitermelés, széllökés vagy akár erdõtûz is.

"Csak mert eltûnnek fák, az még nem azt jelenti, hogy eltûnik az erdõ. A leggyakoribb esetben az öreg állomány elveszítése után új, fiatal fák növekednek" - mondta a szakértõ. Ráadásul a lombkoronában nyíló hézagok lehetõséget nyújtanak arra, hogy egy új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedjék - tette hozzá." (MTI)


Hát, ültetni kell minél többet, a kicsiket meg védeni.

Elsõre azt hittem hogy a nagy fák koronája lehull és nem nõnek rajta levelek. Nálunk az a helyzet, a rengeteg halott fa mindenütt. Kiszáradás nem lehet, mert itt mocsár van. Kirohadás sem, mert ha 20-30-40 év alatt megõtt a víz közepén, akkor miért utána pusztult volna bele a túl sok vízbe? Hangyák vannak, "asztaloshangyák is", amik a fákat kilyuggatják, viszont azok inkább a szárazabb részeken vannak. Talán az egyik ok az lehet hogy a sûrûbb erdõs részeken egymástól takarják el a napfényt, bár az sem igazán lehet, mert az erdõ szélén ahol éri a fákat a napfény, ott is megkopaszodnak. Úgyhogy ki tudja.

Viszont lehet örülni hogy Európában nem ez történik, csak "cserélõdnek" a fák.

[varég]

"Az európai erdõk lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben - állapították meg kutatók mûholdas felvételek segítségével, feltérképezve az lombkoronák hézagait. Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak ott megtalálhatók. Ez alatt az idõszak alatt az európai erdõs területek lombkoronájuk 17 százalékát veszítették el - foglalták össze eredményeiket a szakértõk a Nature Sustainability címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Cornelius Senf, a Müncheni Mûszaki Egyetem kutatója és Rupert Seidl, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) tudósa Landsat mûholdak három generációjának több mint 30 ezer felvételét vizsgálta. Így tudták azonosítani azokat a területeket, ahol nagy fák helyett tisztások vannak vagy fiatal csemeték növekednek. Ezeket a lombkoronában lévõ hézagokat okozhatja mezõgazdasági fakitermelés, széllökés vagy akár erdõtûz is.

"Csak mert eltûnnek fák, az még nem azt jelenti, hogy eltûnik az erdõ. A leggyakoribb esetben az öreg állomány elveszítése után új, fiatal fák növekednek" - mondta a szakértõ. Ráadásul a lombkoronában nyíló hézagok lehetõséget nyújtanak arra, hogy egy új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedjék - tette hozzá." (MTI)


Hát, ültetni kell minél többet, a kicsiket meg védeni.

Elsõre azt hittem hogy a nagy fák koronája lehull és nem nõnek rajta levelek. Nálunk az a helyzet, a rengeteg halott fa mindenütt. Kiszáradás nem lehet, mert itt mocsár van. Kirohadás sem, mert ha 20-30-40 év alatt megõtt a víz közepén, akkor miért utána pusztult volna bele a túl sok vízbe? Hangyák vannak, "asztaloshangyák is", amik a fákat kilyuggatják, viszont azok inkább a szárazabb részeken vannak. Talán az egyik ok az lehet hogy a sûrûbb erdõs részeken egymástól takarják el a napfényt, bár az sem igazán lehet, mert az erdõ szélén ahol éri a fákat a napfény, ott is megkopaszodnak. Úgyhogy ki tudja.

Viszont lehet örülni hogy Európában nem ez történik, csak "cserélõdnek" a fák.

Az erdei túrák alatt tapasztaltam, hogy a fenyõerdõk elkezdtek kihalni.
(nincsen gyanta a kidõl fákban, "szárazak")

A telepítéssel az a gond, hogy tudni kellene, hogy az idõjárás-klíma- milyen irányba változhat majd.

https://index.indavideo.hu/video/A_M...nekulo_bukknek

[Ged]

A fenyõk a magasabb helyeken lévõ hûvösebb, csapadékosabb klímát szeretik, ott alakultak ki igazi fenyvesek, lejjebb vannak a bükkösök, aztán a tölgyesek. Mivel az átlaghõmérséklet évrõl évre nõ, a fenyõknek ideális éghajlati öv egyre feljebb tolódik, így a fenyvesek feljebb kerülnek, vagy kipusztulnak. Itthon már alig vannak fenyvesek, jellemzõen az Alpokalján.