Tej

[st.jimmy]

eszméletlen

a nonfat azt jelenti, hogy olyan lesz mint az itthoni 0 %-os?

CSak mert akkor ez a hozzáadott A és D vitamin elég érdekes... ezek zsírban oldódó vitaminok

[TMIB]

Megnéztem a csomagolását. A és D vitamin van benne egyéb természetes dolgokkal, de 0% a zsírtartalma.

[st.jimmy]

jó, hát ha nézel egy tablettás D vagy A vitamint, az sem zsír, bár D vitaminból láttam már olyat ami úgy néz ki, mint egy halolaj kapszula

[Sergeant]

Csak érdekességként, egy genetikai kutatás a tejivással kapcsolatban.

Igaz az, hogy Magyarországon, a környezõ országokhoz képest nagyobb a laktózérzékeny populáció?

A laktózérzékenység genetikailag egy nagyon érdekes probléma, ugyanis az embereknek az a tulajdonsága, hogy felnõtt korukban is képesek a tejet emészteni, kulturális, genetikai szelekcióval alakult ki, évezredekkel ezelõtt. Ismeretes, hogy a tej emésztésében résztvevõ fehérje bizonyos embereknél felnõtt korban hiányzik; akiknél pedig megõrzi az aktivitását, panaszmentesen fogyaszthatnak tejet felnõtt korukban is. A tejemésztés felnõttkori képességét okozó, öröklõdõ mutáció, azoknál a populációknál alakult ki, amelyek háziasított, tejtermelõ állatok tenyésztésével foglalkoztak. A genetikusok megállapították, hogy a tejemésztés képessége legnagyobb gyakorisággal Európa északi területein marad meg az emberek felnõtt korában is. Ez a képesség délre haladva egyre ritkábban található meg. Ez a tulajdonság az ázsiai népeknél hiányzik, vagy ritkán fordul elõ. Ennek megfelelõen a magyarokkal rokon népeknek tartott uráli nyenyeceknél, udmurtoknál, manysiknál a lakosság mintegy 70 százaléka képtelen a tejet felnõtt korában emészteni. A tulajdonság genetikai eredetének feltárása és kimutatásának molekuláris genetikai megoldása viszonylag hosszú folyamat volt. Hatalmas elõrelépést jelentett, amikor az egyik gén egy speciális szakaszán, a laktáz gén (amely a tejcukor bontását végzõ enzimet kódolja) szabályozásában fontos szerepet játszó változatot fedeztek fel. Egy számítógépes szimuláción alapuló vizsgálat szerint az alapító mutáció itt a Kárpát medencében mintegy hatezer évvel ezelõtt alakult ki.

Milyen eredményekre jutottak a vizsgálatokkal?

Miután a molekuláris genetikai módszer adott volt, kíváncsiak voltunk, hogy a ma élõ magyarul beszélõ populációk hány százaléka képes a felnõttkori tejemésztésre és a honfoglalóknál milyen arányokat találunk. Elõször a ma élõ magyar populációból származó DNS-t fogtuk vallatóra. Bogácsi-Szabó Erika, Czibula Ágnes, Csányi Bernadett és Nagy Dóra végezte a vizsgálatokat a Szegedi Gyermekklinika Várkonyi professzor asszony által gyûjtött anyagán. Megállapítottuk, hogy a magyar népesség 63, a székelyek 71 százaléka képes felnõtt korában is emészteni a tejet. Ez alacsonyabb, mint a svéd és finn adat (81.5%), de magasabb, mint a francia (43.1%) és az észak-itáliai (35.7%), és hasonló a portugálhoz (62%). Érdekes az az összefüggés, amit a honfoglalás kori csontleleteknél kaptunk. Az általunk vizsgált 23 honfoglaló leletbõl azt láttuk, hogy a kép szinte fordítottja a ma élõ magyar populációkénak: a honfoglalók több mint 80%-a képtelen volt felnõttkorban a tejemésztésre. Ez az adat majdnem teljesen egyezik a magyar rokonsághoz tartozó ma élõ uráli népek adataival (manysi: 85%, moksa: 72%, mari: 89%, udmurt: 63%, nyenyec: 88%). Ez lehet a magyarázat arra, hogy a honfoglalók miért ittak erjesztett lótejet (kumiszt), amiben a tejcukrot alkohollá erjesztették.

[Alpha]

Csak érdekességként, egy genetikai kutatás a tejivással kapcsolatban.

Igaz az, hogy Magyarországon, a környezõ országokhoz képest nagyobb a laktózérzékeny populáció?

A laktózérzékenység genetikailag egy nagyon érdekes probléma, ugyanis az embereknek az a tulajdonsága, hogy felnõtt korukban is képesek a tejet emészteni, kulturális, genetikai szelekcióval alakult ki, évezredekkel ezelõtt. Ismeretes, hogy a tej emésztésében résztvevõ fehérje bizonyos embereknél felnõtt korban hiányzik; akiknél pedig megõrzi az aktivitását, panaszmentesen fogyaszthatnak tejet felnõtt korukban is. A tejemésztés felnõttkori képességét okozó, öröklõdõ mutáció, azoknál a populációknál alakult ki, amelyek háziasított, tejtermelõ állatok tenyésztésével foglalkoztak. A genetikusok megállapították, hogy a tejemésztés képessége legnagyobb gyakorisággal Európa északi területein marad meg az emberek felnõtt korában is. Ez a képesség délre haladva egyre ritkábban található meg. Ez a tulajdonság az ázsiai népeknél hiányzik, vagy ritkán fordul elõ. Ennek megfelelõen a magyarokkal rokon népeknek tartott uráli nyenyeceknél, udmurtoknál, manysiknál a lakosság mintegy 70 százaléka képtelen a tejet felnõtt korában emészteni. A tulajdonság genetikai eredetének feltárása és kimutatásának molekuláris genetikai megoldása viszonylag hosszú folyamat volt. Hatalmas elõrelépést jelentett, amikor az egyik gén egy speciális szakaszán, a laktáz gén (amely a tejcukor bontását végzõ enzimet kódolja) szabályozásában fontos szerepet játszó változatot fedeztek fel. Egy számítógépes szimuláción alapuló vizsgálat szerint az alapító mutáció itt a Kárpát medencében mintegy hatezer évvel ezelõtt alakult ki.

Milyen eredményekre jutottak a vizsgálatokkal?

Miután a molekuláris genetikai módszer adott volt, kíváncsiak voltunk, hogy a ma élõ magyarul beszélõ populációk hány százaléka képes a felnõttkori tejemésztésre és a honfoglalóknál milyen arányokat találunk. Elõször a ma élõ magyar populációból származó DNS-t fogtuk vallatóra. Bogácsi-Szabó Erika, Czibula Ágnes, Csányi Bernadett és Nagy Dóra végezte a vizsgálatokat a Szegedi Gyermekklinika Várkonyi professzor asszony által gyûjtött anyagán. Megállapítottuk, hogy a magyar népesség 63, a székelyek 71 százaléka képes felnõtt korában is emészteni a tejet. Ez alacsonyabb, mint a svéd és finn adat (81.5%), de magasabb, mint a francia (43.1%) és az észak-itáliai (35.7%), és hasonló a portugálhoz (62%). Érdekes az az összefüggés, amit a honfoglalás kori csontleleteknél kaptunk. Az általunk vizsgált 23 honfoglaló leletbõl azt láttuk, hogy a kép szinte fordítottja a ma élõ magyar populációkénak: a honfoglalók több mint 80%-a képtelen volt felnõttkorban a tejemésztésre. Ez az adat majdnem teljesen egyezik a magyar rokonsághoz tartozó ma élõ uráli népek adataival (manysi: 85%, moksa: 72%, mari: 89%, udmurt: 63%, nyenyec: 88%). Ez lehet a magyarázat arra, hogy a honfoglalók miért ittak erjesztett lótejet (kumiszt), amiben a tejcukrot alkohollá erjesztették.

Vagy akár az is kiolvasható belõle, hogy a mi õseinknek semmi közük nincs az európai és uráli népek õseihez. Mondjuk lehet, hogy az õseink keleti nomád lovas nép volt, aki vadászott, horgászott és gyûjtögetett. Nem ittak tejet.
A magyar oktatáson kívül a világon már sehol se nyomatják ezt a rendelésre írt finnugor származást...
A cikk érdekesen hangzik, sokat lehetne rajta agyalni...

[bel]

Sziasztok,

Hat igen, a mai magyarok leginkabb szlavok, valamennyire nemetek es torokok (150 ev alatt sok mindenre volt ido...), de valoszinuleg csak kis mertekben leszarmazottai a honfoglaloknak.

De ez mindegy, hiszen a kultura es a nyelv szamit, nem a genetika.

Bel

[Rozsomák]

Khmmm... Az alkoholos italok fogyasztásának oka nem a tej és gyümölcs utálatával és emészthetetlenségével indokolható.

[TMIB]

Több mint 5 hónap telt el és van itt egy újabb észrevételem:

Éveken át gondom volt azzal hogy a vádlim begörcsölt. Hetente ébredtem fel rá, nyáron is előfordult, de télen meg főleg. Nincs is annál kellemesebb, mikor valaki arra ébred fel hogy görcsöl az izom a lábában. Többször volt hogy már annyira begörcsölt hogy úgy is maradt, napokra elváltozott és bekeményedett ott az izom a lábamban és sántítottam.

Itt az érdekesség, hogy amióta döntöm magamba a tejet, azóta egyszer sem fordult elő. Nem tudom hogy simán csak a több folyadék, vagy a fehérje esetleg a vitaminok miatt, de az biztos hogy nincs izomgörcs a lábamban, előtte meg mindig volt.

[WestBam]

Nem ittál eleget régebben, ennyire egyszerû lehet ennek az oka.

[TMIB]

Rákerestem, a több folyadék biztosan jó, mert az kell a szívnek és az is izom. Emellett még ezt Googliztam ki a WEBbeteg oldalról az izomgörcs okairól.

"A szervezet kalciumhiánya is állhat görcsrohamok hátterében. Ez létrejöhet fehérjehiány talaján (nem kielégítő, egyoldalú táplálkozás, rosszul megválasztott diéta), a mellékpajzsmirigy alulműködése, a D-vitamin hiánya, a vese megbetegedései, illetve némely epilepszia elleni gyógyszer alkalmazása kapcsán."

Szóval ahogy nézem a fehérjetöbbletnek is van rá hatása.