Miután kivetted a ketrecbõl, bal kezeddel megfogod a két hátsó lábát, fejjel lefelé lógatod és jobb tenyéréllel egy erõteljes ütést mérsz a tarkójára. A többit Pityubá leírta.
Printable View
Miután kivetted a ketrecbõl, bal kezeddel megfogod a két hátsó lábát, fejjel lefelé lógatod és jobb tenyéréllel egy erõteljes ütést mérsz a tarkójára. A többit Pityubá leírta.
...én a nyuszik pártján állok...:cool:
Csatolmány 4075Csatolmány 4076Csatolmány 4077Csatolmány 4078
A kecske nagyon jó dolog, viszont ha vándorolni kell be kell tanítani, mert elég önnálló vérmérsékletû és sok esetben rejtve kell maradnod.
Ötleteket várok.Csatolmány 4206
A nyuszi is jó, sok a tapasztalatom, kis katracban magaddal viheted, gyorsan szaporodik...mobil, összecsukhatós, stb. katracokra kellene ötlet.
Egyetértek a hozzászolóval a gazdálkodó élet nehézségeit illetõen, de más lehetõség hosszú távon nincs. Idõvel a teljes
ellátás megoldható kb. 2 hektáron min. 2 szereplõvel, meg ötletes megoldások felhasználásával a régi paraszti mellett,
különben errõl beszélgetünk. ötletgazdák ide!
Ok.! Hogyan kellene kialakítani egy bokortanyát, szervezés szempontjából...
2 szerplõ? És ha egy hétig "betegállományban" van a 2 ember? Lázasan etetsz trágyázol?
Ez az a f.szság amit ki kellene verni ez emberek fejébõl. Mindenki úgy gondolkodik mint egy idióta. Család! 3 generáció. Jaa..!? csak ahhoz kellene egy férfi? Egy férfi akit fél és tisztel a család? Egy férfi aki odabasz ha a nõk lázadnak, mert jobbra van a só és nem kerek cipó? Egy férfi akire hallgat a 20 éves fiú és nem akar elköltözni mert az apa, após megmondja hova mikor mit? Halott nép vagyunk ezekkel a törvényekkel, emancipációval.
Anyósomnak van egy 3 szobás háza, alig tudja kifûteni, nem is tudja, fáznak. Mi albérletben lakunk. A kedvesem fia lent lakik a kisházban, külön fût. Ha összeköltöznénk nem lenne gond. Nincs egy férfi aki összefogja és rendet tesz. Megy a fejetlenség, a nyomorúság, mert nem lehet a 3 nõt pofáncsapni mert nem illik. Inkább fázik nyomorog 7 ember 3 idióta nõ miatt, és ez országos szintû. Ja és ha elmesélem akárkinek hogy élünk nem csodálkozik senki. Természetes, hogy külön. Senki nem kérdezi meg miért nem költöztök össze. Mi az, hogy ÉN a sógornõmmel egy percig sem? Dédnagyapám a szeme vágásával rendet tett volna. Én a puhapöcs azt sem tudom hol kezdjem, már az összeköltözést is félve említettem meg.
Szóval nagycsalád vagy 2 család tudna érvényesülni szerintem.
Húúúha, mindjárt kapsz a fejedre a nõktõl ;)Idézet:
Eredeti hozzászóló venosz
Errõl beszélek :DIdézet:
Eredeti hozzászóló raktaros
Csatolmány 4214Idézet:
Eredeti hozzászóló JÓZSEF
http://www.kia.hu/konyvtar/dkiadv/okapcs/okapcs17.htmIdézet:
Eredeti hozzászóló JÓZSEF
Hát emígyen. :D
Szerintem ezt ángélus paraszttudós ókumlálta ki, és istenuccse igaza lehet. Próbáltam belekötni gondolatban, de nem nagyon tudtam, bár én csak egy buta villanyszerelõ vagyok. Talán az itten lévõ parasztudorok megköpködik, várom a fejleményeket. Nagyon szeretnék én is paraszt lenni :( Lemondanék érte a cigirõl a kávéról a cukorról, a tv rõl internettrõl, csokoládéról, melegvízrõl, a heti 7 alaklommal fogyasztott húsról, az éjjeli világításról, autóról, motorról, folytassátok....
Kapnék helyette: vajat, tejet, jó minõségü húst, állatokat, munkát(nem ezt a szart amit csinálok), Mitismég?.....
Egészítsétek ki még légyszi.
Hát akkor pár millió forintot kell elõször szerezni, aztán megy minden, mint a karikacsapás. Bokortanyát, minek kialakítani ? Eladó tanyák százai vannak mindenfelé az országban...mert az öregek mennének az öregotthonokba az árából... a fiatalokat meg a trágyaszag és a mindennapos küszködés nem érdekli.
Szabadságot és olyan életszínvonalat, mint ami a 2 vh. közt volt. Biztos, hogy ezt akarod ?Idézet:
Eredeti hozzászóló venosz
A mai világban? Hogyan?
Már nem te tartod el.
Az igaz, hogy nagyon kis pénzért lehet már kapni egy tanyát. Sõt találkoztam olyannal is, hogy az önkormányzat támogatásával lehetett letelepedni. Bösztörpusztán is nagyon népszerûsítették az önellátást. Aztán amikor megkérdeztem a doktor urat, hogy amikor szigorlatozott, ki itatta a birkákat, csak hümmögött.
Ez egy nagyon nehéz és elkötelezett életforma. Szabadidõ nincs, csak ha valaki helyettesít. Odáig nehéz eljutni, hogy legyen alkalmazottad. Ha nincs, marad a család. Ott is legalább két generáció kell.
A természetrõl és a tudásról még nem is beszéltem.
Túl van reagálva ez a dolog. Ide nem férfi kell, bár a régivágású gondolkodásmódban tény, a férfi tudott rendet tartani. Az emancipáció nem arról szólt, hogy akkor most legyen káosz.Idézet:
Eredeti hozzászóló venosz
Mert most nem is attól van káosz, hogy nem lehet odab.szni.
A káosz abból van, hogy most már mindenki úgy gondolkodik, hogy én, meg nekem, meg ilyenek. Férfi is, nõ is. Elsõsorban az önimádat a ludas, a rossz példa (ezt most társadalmi szinten mondom, ha pl. mindenki úgy akarna élni, ahogy a barátok köztben csinálják, minden este térden állva imádkoznék a világvégéért), meg az, hogy bár hihetetlenül felvilágosultaknak gondoljuk magunkat, k.rva nehéz ám belegondolni más helyzetébe. Ha pedig az nem megy, akkor hogyan lehetne megérteni a mozgatórugókat? Hogyan lehetne megérteni a másik álláspontját? Mert ha megérteni sem lehet, na akkor k.rvára nem lesz közelítés sem.
Egyszerûen arról van szó, hogy mindenki tudja, hogy mi a jó neki, de, hogy mi a jó mindenkinek, abba belegondolni sem nagyon akar senki.
Mert a gondolkodás az k.rva nehéz ám, ezért csinálják olyan kevesen...
Ne keverjük össze a technikai színvonalat az életszínvonallal. Ha elvonatkoztatunk a kényelmi, technológiai szintek különbségétõl, akkor pl. a két vh. között egy nagyon emberi, élhetõ életszínvonal volt a fejlett országok osztályrésze.Idézet:
Eredeti hozzászóló szfenikus
csak nem a tanyavilágbanIdézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Nem volt az olyan rossz ott sem. Ha érdekel a téma kicsit mélyebben, akkor érdemes elolvasni Szenti Tibor - A tanya címû mûvét (ha valaki nem akar keresgélni a digitális hálón, pm nekem a saját példányért), fõleg néprajzi gyûjtésû dokumentumkönyv az alföldi tanyavilágról. Volt élet ott is, igaz, máshogy, mint a városiasabb környékeken. De ez a különbség ma is megvan, igaz, most talán fordított az elõjel.Idézet:
Eredeti hozzászóló pappito
köszönöm a tippet, már olvasom is.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Ha még nem volt szerencséd Szabó Zoltán Tardi helyzetéhez és a Cifra Nyomorúság c. munkájához, akkor erõsen ajánlom, mindkettõ igen beszédes szociográfia, bár kissé korábbiak, a Tardi Helyzet talán 1936-os, de nem emlékszem pontosan. Ha jól tudom mindkettõ elérhetõ az elektronikus könyvtárban.
Még mindig a Szenti-féle munkát olvasom, nagyon érdekes.
Ugyanakkor az elég jól látszik, hogy a tanyavilág élete az 7/24 szopás volt, 8-10 gyerekbõl 2-3, rossz esetben a fele nem élt meg, és az igaz, hogy nem kellett sokat papírozni, hogy házat építhess magadnak, de ki voltál szolgáltatva az idõjárásnak, árvíznek, kurucnak-labancnak. Ha nem tudtad gyarapítani a földed, amihez elég volt egy aszályos év vagy egy jégesõ által elvert termés, akkor a sajátod mellé még mehettél napszámba is más földjére, tanulás, szórakozás zéró, napkeltétõl napnyugtáig keccsölés, ha a gyereked odahozta a friss házasságát, akkor több kenyérpusztító, kevesebb hely, ha elköltözött, akkor kevesebb munkáskéz...
Szóval a paraszti sor mindig is kurva nehéz volt és nem sok romantika szorult belé, de a tanyasi paraszt élete még tán ennél is nehezebb volt.
Örülök, hogy tetszik, és én is köszönöm a tippet :DIdézet:
Eredeti hozzászóló pappito
Mindennek ára van, de ha valaki hajlandó fizetni az árat, akkor eredmény is van. Ha nincs, akkor ott meg rendszer-szintû a probléma.
Szerintem (kiemelem, hogy lásd, csak a saját véleményem ez :P ) a mai gyártósori munkás élete semmivel sem jobb, mint 100 éve egy paraszté. Egy fél-értelmiségié is csak kicsivel jobb. Kényelmesebb, ez igaz. De hogy jobb lenne, abban nem vagyok biztos.
Persze ez is több tényezõs. Van olyan szempont, amiben jobb. Másban meg sokkal rosszabb. Szóval a negatívumok meg a pozitívumok nagyjából kiegyenlítik egymást, még ha a súlyok el is tolódtak.
Azt gondolom, hogy ugyanezek a nehézségek most is meg vannak csak más formában. Ma is, ha valaki vállalna 8-10 gyereket, azt hiszem, hogy 2-3 nem élne meg, de lehet tévedek. A kiszolgáltatottság is meg van a házépítésnél a bankok személyében. A munkahelyen szintén. Ha elbocsájtanak, akkor jöhet a hitel, hogy túléld a nehéz idõszakot, aztán meg másodállás, hogy tudd fizetni. Máris elköszönhetsz a szórakozástól. Az alsó-közép rétegig mindig is nehéz marad az élet minden korban, minden helyen.Idézet:
Eredeti hozzászóló pappito
Elõrebocsájtom, hogy a szociológiai ismereteim felülrõl erõsen korlátosak :) de azt, hogy valamely társadalmi csoportnak az élete "jobb" vagy sem, azt nagyon nehéz egzakt mérõszámmal összevetni egy másik csoport életével. Még az életminõség megállapítása is nagyon komplikált lehet, belejátszhatnak mindenféle tényezõk az éghajlattól a tájegységig, a politikai berendezkedéstõl a szociális háló létéig vagy annak hiányáig. Szóval el kell döntenünk, hogy milyen szempontok alapján határozzuk meg a jólét-et és akkor esetleg (kerekítésekkel) összehasonlíthatunk egy gyári munkás életét egy tanyagazdáéval. Egy gyári munkás élete valószínûleg nem tér el szignifikánsan, bár ha a mai állapotokat nézzük azért a gyári munkásnak rendelkezésére állnak olyan dolgok amirõl anno a tanyasi paraszt álmodni sem tudott - elérhetõ egészségügy, szabadnapok, fizetett szabadság, ovi a gyereknek, ingyenes oktatás a gyerekeknek, és ha kimozdulni nem is telik, a tévéje, netje megfizethetõ, ott a mobil a zsebében. Persze szembesül más problémákkal is, de ha pl. elveszti az állását, akkor ugyanott van, mint egy paraszt két aszályos év után...Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
a száz évvel ezelõtti helyzethez képest szerintem a mai ember jóval elõrébb tart, ha nem feltétlenül anyagilag, de szociális biztonságát és a lehetõségei számát tekintve mindenképpen. Száz éve egy paraszt gyereke szinte kizárólag paraszti jövõt tudhatott magáénak, iskolába akkor jutott el, ha a föld engedte, ma(de vehetjük az elmúlt 30-40 évet) egy gyári munkás gyerekébõl bármi lehet, hála a közoktatásnak.
Nem néztem utána a számoknak, de szerintem a csecsemõ/gyerekhalandóság nagyságrendekkel csökkent az antibiotikumok széleskörû elterjedése és az általános egészségügyi ellátás bevezetése óta. Ha ma vállalna valaki 8-10 gyereket, akkor jó eséllyel fel kellene nevelnie 8-10 gyereket, miközben száz éve az egyetlen ok amiatt 8-10 gyereket kellett vállalni az az volt, hogy ebbõl 3-5 nem élte meg a gyerekkort se. Akkor muszáj volt munkáskezeket csinálni, ma meg nem, nem véletlen, hogy a gyerekszám a fejlett országokban erõsen lecsökkent, ha jól tudom Mo-n már a populáció szintentartásához szükséges 2.1 reprodukciós ráta sincs meg és ez a nyugati országokban is hasonlóan alakul.Idézet:
Eredeti hozzászóló Kamionos
Ez valóban létezõ jelenség, a kiszolgáltatottság az alsóbb osztályok jellemzõje, és igazából tökmindegy, hogy az idõjárásnak, a földesúrnak vagy a gyárnak vagy kiszolgáltatva. A különbség a lehetõsgek meglétében van, a középiskola elvégzése még a szegények gyerekeinek sem távoli álom, (bár az is igaz, hogy a középiskola elvégzése már rég nem akkora érték, mint anno volt) pl. jóatyám is kiküzdötte magát a fegyverneki földpadlósból és egészen messzire jutott (diplomák, doktorátus) amit nem tehetett volna meg mondjuk a századfordulón. (azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy éppezért én sokkal szerencsésebb helyzetbõl indultam mûvelt, értelmiségi szülõkkel)Idézet:
Eredeti hozzászóló Kamionos
Ez nagy igazság.Idézet:
Eredeti hozzászóló Kamionos
Én sem gondolom, hogy olyan egyszerûen számszerûsíthetõ a dolog, és abban is egyetértünk, hogy az ember általánosságban jóval elõrébb van, mint száz éve. Ez azonban kivétel nélkül mindenkire igaz, nem csak az alsó rétegek helyzete javult, hanem általánosságban mindenkié, sokkal kényelmesebb lett.Idézet:
Eredeti hozzászóló pappito
Azonban rengeteg lemondással járt, fõleg olyannal, amivel sokan nem is foglalkoznak, mert vagy hülyeségnek tartják, vagy szentimentalizmusnak, vagy egyszerûen fel sem fogják, hogy ez a dolog rendkívül problémás, mert úgy nõttek fel, hogy ez volt a természetes.
Nem is kell prepper szempontokba belemennünk, elég, ha a sima életvitelben gondolkodsz. Ha ma szeretnél egy darab földet vagy erdõt, akkor nem lehet neked. Illetve lehet, de olyan bürokratikus útvesztõn kell átjutnod, hogy sokan rajthoz sem állnak. Pedig nem olyan ördögtõl való dolog, hogy egy magyar embernek Magyarországon lehessen egy-két hektár földje vagy erdõje.
Ha mégis van, akkor sem csinálhatsz rajta akármit, mert a b.zi fõvárosi politikus jogász megmondja neked, hogy te a zalai erdõben nem fúrsz kutat, mert nem szabályos, a dunai ártéren nem legelteted az egy darab tehénkédet, mert nem szabályos, a zemplénben meg pláne nem építesz egy hétvégi faházikót, mert nem tájba illõ.
Vagy ha el akarják venni tõled a tehénkét meg a házikót, akkor tessék szépen hagyni, mert a hatékony védekezés nem szabályos.
Ma nem sétálhatsz csak úgy a mezõn vagy az erdõben, nem gyûjthetsz dolgokat, még akkor sem, ha az õseid esetleg bizonyíthatóan évszázadokig véreztek azért, hogy te pont azon a mezõn sétálj, és pont abban az erdõben szedhess gombát. Mert jön állambácsi, és azt mondja, hogy nem.
Igazából ezek mind olyan dolgok, amelyek apró árnyoldalnak tûnnek a nagy jólétért cserébe. De a történelem nagy geb.szai sokszor ilyen apró árnyoldalakból ugrottak elõ.
Kicsit off, de mire mozdult meg a magyar? A netadóra. A legkisebb, hangyaf.sznyi lopásra. Na ezért súlyos dolgok ezek az apróságok.
Írásoddal sokban egyetértek. éppen ma beszélgettem a barátaimmal a "havi klubbomban" arról, hogy mitõl és mi is jobb. Végülis nem tudtunk zöldágra vergõdni az alábbi következtetések "törvényszerûvé" való elfogadása miatt:Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
1. Az emberek legnagyobb többsége a történelem írása óta a létét fedezõ bérért, jövedelemért dolgozott, ami azt jelentette, hogy kaja annyi, amibõl lehet család, hajlék és fûtés. Ez ma is így van.
2. A múlt századokban valószínûleg valami hatékonyabban mûködött, mint manapság. A korszerûtlen, nagy emberi munkaerõ igénnyel járó technológiákon alapuló beruházások sokkal könnyebben voltak kivitelezhetõek, mint manapság. Pl. várak épültek, templomok, kastélyok erdeje. Képzeljük el pl. az egri várat. Az építkezés akkori technológiájával. Valószínû, hogy nem volt a kor akkori fejlettségében nagyobb erõfeszítés, mint most pl. egy atomerõmû megépítése. Mennyi vár épült? Volt hozzá külföldi kölcsön? A történelem nem szól arról, hogy azokat rabszolgák építették volna. (Ez utóbbiaknak is van rezsijük.)
Ha összevetjük a technikai fejlettségi színvonalunk változását a megélhetési színvonal (biológiailag jól jellemzi a szaporodási ráta) és a képességek színvonalával, biztos az, hogy valamivel is elõrrébb vagyunk?
...régen volt a "falu bolondja"....és a vándorcirkusz....a többiek dolgoztak...a technika fejlõdésével egyre kevesebb dolgozó kell,de a modern egészségügy miatt hosszabb az élettartam...tehát a mai korban a kevés dolgozó eszetlen adókulccsal tartja fenn a rendszert és a többieket...mint köztudott a gépek nem adóznak ....ezért nincs pénz semmire..régen volt a tized+ az egyháznak a másik tized...a többi maradt...de a tizedbe benne volt a védelem...ma tb,nyugdíj járulék,jövedelem adó,Áfa,ingatlan adó és ki tudja még mi...az,hogy valóban jobb ma az élet...hát nem tudom,csak ma élek....felelõtlenség kijelenteni,hogy jobb,ha nincs összehasonlítási alap...amit írnak róla vagy igaz-vagy nem...
azt a csodás perverziót teremtettük,hogy a gépek végzik a szakmunkát(festenek,hegesztenek,gyümölcsöt dolgoznak fel,st),légkondis,zárt garázsokban,hangárokban pihennek,míg mi emberek levelet söprögetünk,vagy becsavarunk egy csavart és az erdõben kell aludni....az autó a garázsba-az ember a híd alatt...hát nem perverz ??....továbbmegyek..a gépekre van alapozva az energia,az élelmiszer,a szállítás,a nyilvántartás...és a gép tartja karban a gépet(lsd. gyújtás beállítás),a gépek jó szakemberek,mi emberek már csak halovány árnyékai vagyunk õseinknek...és ez mennyire sebezhetõ?..ezt tudjuk...míg az öregeket mi fektette két vállra?...egy net-vírus,napkitörés biztos hogy nem...
Valaki tudna nekem tapasztalatot írni, hogy mennyire alkalmas az Õrség / Alpokalja nedvesebb, hûvüsebb klímája és szikesebb talaja növénytermesztésre? A melegigényes növények mennyire biztosan hoznak termést, érnek be? Például a dinnyérõl lemondanék, ha kell, de a paradicsomról már nem! :)
Másik kérdés, hogy mennyire elterjedt arrafelé az állattartás (falvakban fõleg, de azért a "nagyüzemire" is kíváncsi vagyok), mennyire könnyû mondjuk a faluszélrõl trágyához jutni?
Ha figyelembe vesszük azt a földrajzi jellegzetességet, hogy Németország közepén húzódik a választóvonal a finomgyümi+napsütés/krupli+rozs+takony+sötéthideg zónák között, akkor az Õrség teljesen alkalmas a növénytermesztésre :) Nyugodtan próbálkozhatsz dinnyével is, csak rövid tenyészidejû fajtát válassz.Idézet:
Eredeti hozzászóló Scabiosa
A faluszéli trágyát meg kirándulás közben elég könnyû észrevenni, csak egy tipp :)
Igy van.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Tudtommal lehet neked, nekem is volt szántó meg legelõ, ki volt adva bérbe. Jó, nem a fél dunántúl méretû izé volt, és mondjuk húsz éve, de akkor viszonylag egyszerû procedúra volt szert tenni rá. Hogy most mi hogy van, arról fogalmam sincs, tudtommal magyar magánszemély szabadon vásárolhat és birtokolhat földet, de majd pontosít aki ismeri a jelen jogszabályokat.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Hát szerintem a zalai kútfúrást a zalai vizesek nem hagyják és nyilván nem termelhetsz akármit akárhol, akárhogy. Amellett, hogy a szabályozáskényszerben szenvedõ magyar politika mindent regulázni akar, az nem új dolog, és az is biztos, hogy a jelenlegi szabályok kb. fele teljesen értelmetlen, ellentmond más szabályoknak vagy betarthatatlan. De ettõl függetlenül az nem hülyeség, hogy nem mindenki összeviszsa vet-arat erdészkedik, hanem van valamiféle rendszer az egészben és rengeteg mezõgazdasági tevékenységnek közegészségügyi következményei vannak, amivel foglalkozni kell. Vagy vannak olyan növénytársulások, élõhelyek amelyek védettek, közös kultúrkincsünk, nem baj, ha nem lehet õket eldózerolni egy gokartpályáért. Mondjuk az ártéri legeltetés tilalmát nem értem, apám háza olyan telken áll, aminek a vége már a gát és a gátat is meg az árteret is birkák nyírják, mindig is õk legelésztek ott, szóval nem tudom.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Abban egyébként nagy általánosságban teljesen igazad van, hogy a központi rendelkezésû rendszerek egy idõ után képtelenek hatékonyan kezelni a távoli problémákat, és kifejezetten károsnak tartom az elvet, hogy majd a parlamentben eldöntik, hogy Bázakerettyén legyen-e járda, amikor ezt a helyiek sokkal jobban tudják, csak a központi irányítás retteg attól, hogy valamiféle önállóságot adjon ki a kezébõl a helyieknek. Ez úgy kb. 1949 óta van.
Nem ismerem a szabályokat, ha úgy van, ahogy írod az a minõsített elmebetegség egyik tünete és nagyon szomorú.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
Szerintem ezek az árnyoldalak nem a jólétért cserébe szünnek meg, ezeket nem az emberek adják fel maguktól a magasabb életszínvonalért. Számos helyen van jólét és lehet gombászni és mûködnek a dolgok. Ezeket amiket felsoroltál nem az általános életszínvonalom-emelkedés vette/veszi el az emberektõl, hanem kicsinyes, mohó, emberi ostobaság, hatalommánia.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
A gombaszedés tilalma (illetve engedélykötelessé tétele) egyébként tankönyvi példa. A hobbigombászok - szerintem, nem ismerem a számokat, szóval szubjektív véleményem - által szedett gombák pl. nem hiányoznak a gazdaságból, mert a hobbigombász nem vásárol gombát. Szed magának, tehát a gombafogyasztása nem jelentkezik a gazdaságban egyáltalán. Az általa szedett gomba nem kerülne a piacra, hanem megennék az állatok (csak tippelek) vagy elpusztulna vagy mittomén, nem szedi le más, így kárt sem okoz senkinek, ahogy hasznot sem. Tudtommal a hobbigombászok nem ötven kilókat szednek össze naponta. (én csak egy ilyen családot ismertem, õk rengeteget gombásztak, de még így se volt rendszeres, hogy szárítani és savanyítani is volt mit, általában egy-két kajálásra való gomba jött össze és csomószor semmi, csak sétáltak egy jót) Mindezek ellenére valamiért az állam úgy érezte, hogy ezt a teljesen ártalmatlan tevékenységet muszáj korlátozni, nehezíteni, bonyolítani és költségessé tenni. A korlátozás által elérhetõ haszon? Zéró. A jogszabály legyártása, adminisztráció, közlöny-megjelenés költsége sem fog visszajönni száz év alatt, mert az egész gomba-gyógynövény dolog nem a pénzrõl szól. De akkor minek az egész? Ezektõl a dolgoktól hal meg a gombászkodás, növénygyûjtés, amitõl majd szépen elsorvad a füvesemberek tudása, mert nem lesz kinek átadni és végül egy teljesen értelmetlen és haszontalan rendelkezés összes hatása, hogy még egy fokkal szarabb országban kell élni.
Egyrészt bizony volt hozzá külföldi kölcsön (veszegettek fel ám kölcsönöket a kedves uralkodók is vidáman, általában abból finanszírozták a háborúkat is), másrészt volt hozzá országrésznyi birtok bevétele (szociális és infrastrukturális kiadások és adók nélkül) rengeteg ingyen munkáskéz (jobbágy faluszámra). A templomot finanszírozta részben az egyház, részben sanyargatta még egy kicsit a híveket és összeadták.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Szóval igen, szerintem sokkal elõrébb vagyunk, már csak azzal is, hogy nincs feudalizmus.
Az a rész Magyarország legcsapadékosabb területei közé tartozik. Manapság nem a meleg hiánya, hanem a víz hiánya korlátozza leginkább a növénytermesztést. Tekintettel arra, hogy az említett vidéken a talaj vízellátása jó, a növényzet jobban burjánzik, mint ahol ez nem így van. Ennek következtében a talaj humusz tartalma is magasabb. Az ottani talajok vízgazdálkodása rendszerint kiváló, így szerves trágyára kevésbé van szükség.Idézet:
Eredeti hozzászóló Scabiosa
Úgy tudom itt zalában még kiviültetvény is van :).
Mindenhol tápanyagban szegény talajt emlegetnek, ha az Õrségrõl van szó, ezért gondoltam, jobb körüljárni a dolgot.
A növénytermesztésben pedig az idei év bizonytalanított el, a sok csapadék miatt az augusztusban, szeptemberben érõk többsége egyszerûen elrohadt még a beérés elõtt (zöldség, gyümölcs egyaránt), pedig ez az ország egyik legaszályosabb területeként van számontartva. :)
Mivel pillanatnyilag még messze vagyok onnan, nem tudok trágyakupacok után kutatni. :) Earth-ön nézegettem a környéket, és elvétve láttam csak állattartásra utaló építményeket, vagy legelészõ állatokat, ez elgondolkodtatott.
Köszönöm mindenkinek a választ. :)
;)
Én itt élek az alpokalján, még nem hallottam panaszkodni senkit, hogy nem jó a föld.
Szerintem trágyát is találsz, nyáron még lótrágyát is láttam ingyen elvihetõt.
Lehet, ezt nem is tagadtam, de nevetséges procedúra. Földmûvesként kell regisztrálnod magad, kamarai tagság, földhivatali bejegyzés, fiszemf.szom papírok, emellett a termõföldi besorolást is be kell tartani (pl. ezért nem legeltethetsz ártéren), de ez csak akkor mûködik, ha egyáltalán a vételi jogsorrendben te kerülsz elõre, ami megint tíz pontos lista.Idézet:
Eredeti hozzászóló pappito
A zalai vizesek azt csinálják, amit a pesti törvénykezés megszavaz.Idézet:
Hát szerintem a zalai kútfúrást a zalai vizesek nem hagyják és nyilván nem termelhetsz akármit akárhol, akárhogy. Amellett, hogy a szabályozáskényszerben szenvedõ magyar politika mindent regulázni akar, az nem új dolog, és az is biztos, hogy a jelenlegi szabályok kb. fele teljesen értelmetlen, ellentmond más szabályoknak vagy betarthatatlan. De ettõl függetlenül az nem hülyeség, hogy nem mindenki összeviszsa vet-arat erdészkedik, hanem van valamiféle rendszer az egészben és rengeteg mezõgazdasági tevékenységnek közegészségügyi következményei vannak, amivel foglalkozni kell. Vagy vannak olyan növénytársulások, élõhelyek amelyek védettek, közös kultúrkincsünk, nem baj, ha nem lehet õket eldózerolni egy gokartpályáért. Mondjuk az ártéri legeltetés tilalmát nem értem, apám háza olyan telken áll, aminek a vége már a gát és a gátat is meg az árteret is birkák nyírják, mindig is õk legelésztek ott, szóval nem tudom.
Alapvetõen pedig nem vetne-aratna mindenki összevissza, mert a megélhetési támogatásfelvevõ nagyparasztok kivételével mindenki figyel arra, hogy ne legyen szétb.szva az a föld, amibõl jövõre is meg kell élnie a családnak.
De most az a helyzet, hogy a szabályok sokszor annyi korlátot adnak, hogy már azért neccesebb a megélhetés. 50-100 hektárnál ez számít. Aki ezer hektárról felmarkolja a tízmilliókat, annak persze ez nem tétel.
Szomorkodhatsz, ezek a fõ szabályok. Persze mûködhet a dolog, ha megfelelsz a tucatnyi követelménynek.Idézet:
Nem ismerem a szabályokat, ha úgy van, ahogy írod az a minõsített elmebetegség egyik tünete és nagyon szomorú.
A telekszomszédomnak is van Kivi lugasa teremõre is fordult néhány éve.Idézet:
Eredeti hozzászóló raktaros
Másiknak nagy dézsákban Banán van, télre beviszi. Nékem füge bokrom van.
Én 2 éve ültettem, még csak nõdögélnek :)
már megint valami atomra túl van szabályozva - teljesen feleslegesenIdézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
aztán csak nézünk, amikor az õstermelõ néni árulja a narancsot, pedig se földje, se semmi, csak papíron õstermel
mondjuk a vizeseket nem bántanám, elég erõs csapat az, nem sokszor hagyják, hogy a vizet csak pohárban látott irodisták mondják meg mi legyen - persze, ha valahova kell egy stadion, akkor nincs mit tenni, de rengetegszer szembementek a gyakorlati vízügyi munkát végzõk a törvényalkotókkal. persze lehet, hogy amióta nem követem az eseményeket, már nekik is levágták a fejüket és igazodás van, pedig a magyar vízügyben igen sok nagyon okos ember dolgozottIdézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
kivilugast horvátországban láttam elõször, de olaszországban hatalmas ültetvények vannak több kiwit termelnek, mint itt NZ-n. (és komoly mennyiség terem a görögöknél és a franciáknál is)Idézet:
Eredeti hozzászóló Pityubá