Legalább, meglesz a "pacal pörkölt" alapanyag.:D
Printable View
Teljesen egyetértek utolsó soraiddal, én vagyok a családban aki nem szereti a pacalt, gyermekkoromban a belem fordult ki amikor fõzték, és sajna a tudat alatt bennem is maradt. :(
Természetesen a család ódákat mesél nékem az ízérõl, de még nem tudtak errõl megfõzni. Jófajta kolbászt, szalonnát készíts elõ a kötetlen piknikre, nékünk az is megfelel nem kell a felkapott úri huncutság. ;)
A svájci "bennszülöttek" csodaszert készítenek belõle, csigaszirupnak hívják. Fantasztikusan feltuningolja az immunrendszert. (Nem is kétlem.) A recept a következõ:
A falevelektõl, kosztól megtisztított élõ csiga egy rétegben bele a dunsztos üvegbe, majd rá egy ugyanolyan réteg vastagságú kristálycukor. Megint egy réteg csiga és megint cukor mindaddig, amíg az üveg tele lesz. Gézzel lekötni a tetejét, majd 3 napra be a pincelejáróba. 3 nap alatt a csiga nagy része feloldódik, sziruppá lesz. Megfordítani az üveget, leszûrni az üveg tetején lévõ gézen az egészet egy másik üvegbe. Ezt a gyöngyház fényû nyúlós szirupot kell egyszerre egy evõkanálnyi méretben bevenni naponta meghûléses, tüdõgyulladásos esetekben. Nos, hogy a spanyol csiga is jó-e erre a célra, vagy alpesi kell, netán a jó magyar terepszínû kágyilló is megfelelõ-e, azt nem tudom. Ki kell kísérletezni a macskán.
Te-Te jó humorú barátom, a mai napon is érdemes volt benéznem a fórumra. Még, hogy csigaszirup. Háát a macska is megnyuvadna tõle. Csatolmány 5343
A jókedved el ne hagyjon még 100 évig.
Pityubá, Kedves Barátom, jókívánságaid köszönöm, viszonzom azzal, hogy tarts velem, fogadjuk meg, hogy az elkövetkezendõ 100 évben továbbra sem eszünk pacalt. A 100. év leteltével felülvizsgáljuk a kérdést, hátha a konyhatechnológia fejlõdik addig annyit, hogy ehetõvé váljon számunkra is. Ezzel egyúttal kinyilvánítjuk rugalmasságunkat is a kérdést illetõen.:beer:
Na, ha nem muszáj, akkor mácut nem ennék. Így hívják nálunk az öreg a cigányok a disznóbélbõl készült pörköltet.
Vakond ellen valami hatásos?
A kénpatronnal elértem, hogy a kert egyik hátsó sarkában turkáljon, de ez nem oké,mert ott lesz a paradicsom.
5db patront elnyomtam már(1350 az 5DB!).Ez mondjuk jó illegális lakásfoglalók ellen is.
Ez:
http://www.novenypatika.hu/critox_fustpatron_450
Egy öreg gazda mesélte, õ vizeletét önti a lukba és az 1 darabig hatásos. Ki próbálom!
Állatbarát vagyok, de ez már durva! Õsszel trágyáztunk biztos teccik neki a sok új féregbogáregyebek.
Elõre is köszi!
A vakondcsapdáról jókat olvastam...ésszel kell elhelyezni..úgy elég jó hatásfokkal dolgozik és még az állatot is életben hagyja.
Ha alternatív módszerre vágysz ami mûködik (nálunk bevállt) - volt a ház alapban néhány szikla amivel nem bírtunk és ütvefúróztuk õket napi 8 órában vagy egy hétig....ennek 1 hónapja és azóta nincs új túrás :thumbup
szerintem nem hallják a férgek motozását és nyugisabb terepre ásnak
Ne bántsd a vakondot, hiánya sokkal nagyobb kárt képes okozni a növényeidben, gyümölcsfáidban. A vakond további elõnye, hogy kevesebbet kell ásnod, mert gondoskodik neked a föld átkeverésérõl.
Na igen. De amikor a frissen vetett cukorborsó a föld tetején, na meg a hagyma és a zöldség.......
Nem megölni akarom de na... De nem hagyom hogy megszokja, hogy neki ott lehet.
Élvefogó csapdával is próbálkoztam de semmi. Azért nem adom fel. Ha meglesz elviszem máshová turkálni.
Köszi mégegyszer
Nem akarlak elkeseríteni, de lehet, hogy éppen olyan kártevõk vonzották oda, amik még jobban elintézték volna a terményedet. Pl. lótücsök.
Értem én, de akkor is dühít.
Pár napja visszavett kicsit.
Most hogy mondod, kíváncsi leszek miféle dögöket hoztunk haza a trágyával.
Szerencsére nem jellemzõ a kertünkben a rágás. Le is kopogom.
A trágyával leggyakrabban a lótücsök (lótetû) jön, ill. kedvezõ életteret teremt neki. Hihetetlen károkat tud okozni. Egy barátom a múlt évben egy szem ép krumplit sem tudott kiszedni a földjébõl. Igaz, õ is üldözte a vakondot, mert meg volt gyõzõdve róla, hogy az pocok. Ha az érintett területen talajfertõtlenítést végzel, hidd el, a vakond se fog odamenni. Ellenben sokkal rosszabb, ha a fáid elkezdenek a csúcsuktól szépen száradni, mert a gyökerüket valami szisztematikusan zabálja. Ettõl megvédhet a vakond. Mérlegelned kell hát, melyik a fontosabb.
Nemrég olvastam az "öko" növényvédelmi könyvet és ott is ezt írták, hogy jó pár talajlakót kordában tart a vakond.
Nem piszkálom a vakondot most már, mert tényleg alig van lótetû a kertben. Régen tucatnyi lótetût találtam egy hónap alatt, most meg csak 1-2 elvétve.
A vakond csak addig necces, amíg nem erõsödik meg a növények gyökere.
A helyesen kezelt trágyában sem gyommag, sem rovar, sem pedig káros gomba vagy baktérium nem fordulhat elõ, mert az érési hõfok (80 c körül) egyszerûen elpusztítja. Ha a trágya elgyomosítja a kertet, vagy megjelenik egy csomó károsító, akkor az adott helyrõl nem érdemes a továbbiakban beszerezni, mert minõségre sem lesz jó, ha éretlen vagy rosszul kezelt. Persze a semminél az is több, de messze van a jótól.
Ha pedig csak másodosztályú trágya beszerzésére van lehetõség, akkor ahogy a tüzifánál is, meg kell fontolni a több évre elõre gondolkodást, és saját magának kell az embernek kezelnie, akkor nem kell szívni miatta.
A lóbogarat ne dobjátok ki. Gyûjtsétek össze külön skatulyába,hogy ne öljék meg egymást és ajándékozzátok oda egy pecásnak vagy vigyétek be a horgászboltba,A legjobb harcsa,márna csali,egy kincs.
Az idei évre tervezett elõrelépés a tyúk. Megérkezett 50 darab jérce. Munkás feladat volt a sok egyéb teendõ mellett kialakítani nekik mindent, de mostanra megvan. Legalábbis így gondoltam:) Sajnos érkezésük után másnap elutaztunk. Mire hazaértünk a kutyák kinyírtak és elástak 8-at:( Ezek a buták minden kis rést megtaláltak, hogy extrém sportos túlélõsdit játszhassanak. Szóval maradt 42 a tyúkhorror után.
A kutyák csak a szökött tyúkokat bántoták, vagy beszabadultak a tyúkok közé?
Csak azokat, amik szökésben voltak. Azt nem értem, hogy ha az elõtte álló ment a húsdarálóba, akkor mi motiválta a következõt, hogy utána menjen!? Kész evolúciós csoda, hogy még léteznek tyúkok.:D
Mondtam a kutyáknak, amikor elindultunk, hogy vigyázzanak rájuk, de nem egészen így gondoltam:)
Ami még érdekes volt, az a rokonok, barátok reakciói:
"mondtam nektek, hogy nem érdemes tyúkokkal foglalkozni"
"kész ráfizetés lesz, majd meglátod. Vedd meg inkább boltban a tojást"
"a te eszeddel én már rég irodában ülnék és nem ilyen hülyeségekkel foglalkoznék"
Én úgy indultam neki, mint mindennek. Az idei év a tanulópénz. Ha csak egy rántottát eszünk idén az 50 tyúktól, az sem érdekel. Mindenki mindenben azonnal eredményt akar és ha nem sikerül, akkor teljes kudarcnak éli meg. És ugyanezt táplálják másokba is. Aztán nem tudják egyszerûen feldolgozni, hogy mi mitõl tudunk mégis nyugodtak maradni, amikor ilyen "katasztrófa" történt. Pedig mi is történt? Nézzük a tényeket. Megdöglött 8 tyúk. Na bumm...
"
Túlélési szempontból volt 8 hibás génállományú tyúkod. Megvolt a spárta hadmûvelet, megmaradt 42. Én azt csinálnám, hogy csak 30-nak elegendõ kaját adnék, így a leggyengébb 12 szintén kiesne. Utána elkezded szoktatni õket a véres húsra, pár hét múlva, meg mikor elmész otthonról, alaposan bezárod a kutyákat, és megmondod a tyúkoknak, hogy vigyázzanak rájuk.
:D:D:D
Egyébként gratulálok!
Nekem elõször el kell bontanom a régi ólat, mert omladozik, és felhúzni egy újat a bontott téglából, szóval nekünk baromfi idén már nem lesz, csak jövõ tavasszal.
Hadd mondjak valamit:
Ezt a történetet már egy másik fórumon elmondtam, kis híján a véremet vették, és utána még a fókabébiket is rajtam verték le. :D (Morpheus talán emlékszik rá...)
Az egyik kutyám foxi (neve:Sütemény), vérében van a gyilok. Végül is patkányozni vettem, jó ha tud ölni.
Az elsõ általa megfojtott és félig megkopasztott tyúkkal addig vertem, amíg csak nyüszíteni tudott.
Nem szimplán hirtelen felindulásból vertem meg, hanem oktató szándékkal.
Azóta nem bántott egyetlen szárnyast sem, de a patkányokat öli rendesen, azért ugyanis jutalmat kap.
Ezeket a dolgokat racionálisan kell kezelni, és kondicionálni a kutyákba.
Fontos hogy ez a tanítás még a legelején történjen meg, és a kutya tudni fogja miért kapta.
Még egy fontos dolog, a kutyát én nem kedvencnek, gyereknek tartom, hanem munkatársnak, és ekként is bánok velük.
Gondoskodom róluk, megkapják a szeretet adagot is, büntetés már ritka, elég a hangos szó és ezt annak köszönhetem, hogy az elején következetes voltam velük.
A helyzet az Lekvár, hogy én pontosan így jártam el. Egyszerûen szükségesnek tartottam. Nem vagyok hirtelen haragú, így én is azért tettem, hogy legközelebb még eszükbe se jusson ilyen. Tulajdonképpen nekem legalább annyira fájt minden pofon, mint nekik.
Ma az egyik még talált egy utolsó lyukat, ahol megléphet. Az egyik kutyánk megindult feléjük még ösztönbõl. A marad! vezényszó használt, de azért örültem volna, ha mind nyugton marad.
Én a gyerekekkel is ilyen következetes vagyok. Sokan mondják, hogy kegyetlenek vagyunk velük (pedig még sosem ütöttük meg õket), pedig csak következetesek akkor is, amikor õk mást szeretnének, de a nevelési elveink mást kívánnak. Aztán persze csodálkozik a többi szülõ, hogy nekünk nincsenek olyan gondjaink velük, mint nekik. Nyugodtak, tudnak viselkedni és van egy napi életritmusuk, amihez tudnak igazodni. De egy kicsit elkanyarodtam. Bocsánat!
Tyúkhorror után horrortyúkok:D Még megfontolom:)
Minden nem mehet egyszerre. Jövõre sem leszel elkésve vele.
Sokáig kettõs hasznosításút akartam venni, de már most el van adva heti 150 tojás és még el sem kezdtem keresni rá vevõket. Úgyhogy így tojóhibrideket vettem, mert 50-él több tyúkot nem tudok humánus módon tartani. Az éjszakákat így még kényelmesen tudják tölteni a 10 nm2-en, nappal meg úgyis ki vannak engedve.
Errõl jut eszembe, hogy tudjátok, hogy mennyi húshibridet tartanak 1 nm2-en nagyüzemi szinten? 22!!! Döbbenet! Volt egy kis vitám a tulajjal. Elõkerültek olyan kamu érvek, mint a Föld lakossága csak így etethetõ és társai. Valójában így nem tudnak mozogni és gyorsabban nõnek. Még az sem igaz, hogy nem lenne versenyképes hagyományos tartással. Csak a történet nem csupán arról szól, hogy profitot érjünk el (azzal nem lehet beérni), hanem hogy azt a lehetõ legjobban maximalizáljuk.
Na mindegy...az én tyúkjaimnak szebb sorsot szánt az Isten. Már amikor nem a kutyák eszik meg õket:D
A hús és a tojás is teljesen más lesz ha nem csak vizet és gyógyszeres tápot kap az állat, jelen esetben a tyúk.
Mindig örülök mikor sikerül kapirgálós alól venni tojást, annak nem a tápba kevert festéktõl lesz sötétsárga a sárgája, az íze is jobb sokkal :thumbup
Kurkumát etetnek velük, úgy tudom. Legalább nem mérgezõ. Arról lehet megismerni, hogy már sokkal sárgább a sárgája, mint a kukoricán nevelt tyúk tojásának.
tanyára, kisebb majorba milyen fajta kutya javasolt? És hány ?
Mondom festéket. Ex-kertszomszéd tojásos, nekünk csak a sima táposat adta, a festettet meghagyta az "uraknak" jó pénzért ;)
Aztán hogy az károsabb-e mindenki döntse el maga. Valami por állagú festék volt a táphoz keverve, attól lett jó sárga. Gondolom a kurkuma (amúgy nem horror) árához mérten is elenyészõ lehet a plusz költsége.
Haven:
Nekünk volt és van is puli. Éber és baromi okos állat, mikor csirkéink voltak alig várta, hogy szóljunk neki, hogy mehetnek a kertbõl az ólba. Soha nem tanítottuk a terelést neki, a vérében volt és bekergette az összeset.
Mellé ha védelem is kell akkor valami nagytestû kutyát javasolnék, nálunk anno ez vált be. A kicsi az kicsit hiperaktív de felébreszti a nagyot ha valami akció van. Nálunk ez puli + 2 tacsi + ír farkas párosítás volt. Nagyon jó csapat voltak együtt. A komondort is simán ajánlom, mérete elrettentõ, ha picit megneveled idegen nem megy be egyben a házba de szeret játszani és családbarát kutya. A két magyar idegengyûlölõ, a terelésen kívül ez is a génjükben van. Sajos a szõrükkel kell foglalkozni mert csúnya ha nem tépitek de heti egy óra melóval gyönyörûek maradnak. Volt anno drótszõrû foxi is, okosnak okos meg szerethetõek is de terrier vér folyik bennük, ez kinek elõny kinek hártány. Nekem ezekkel van személyes tapasztalatom de õket nyugodt szívvel ajánlom is. Amire jobb ha készülsz: fajtatiszta kutyákkal általában több baj van egészségügyileg mint a turmixokkal. És egy keverék is tud okos, családbarát és harapós kutya lenni egy személyben.
Ja mi nem tanyán éltünk velük, falusi nagy telken, mind szabadon voltak de körbe voltunk kerítve. De tanyára semmiképp nem javasolnák kettõnél kevesebb ebet. Ha kussolnak az is gyanús, ha ugatnak akkor már a hagjukból tudni fogod, hogy mit ugatnak, fõleg ha ketten vannak.
A 22 nem pontos szám, olyan 3-4 között van a jelenlegi asszem, de nem foglalkozom nagyüzemi baromfitartással, szóval nem tudom.
A profitnak pedig nem a maximalizálása a lényeg. Azt az extenzív, háztáji tartással is meg tudod csinálni, de azzal az a baj, hogy ott nem tudsz milliókat lefölözni (nem tudsz annyi tyúkot háztáji módon tartani, hogy évente új 10millás kocsit vegyél), valamint az lassú, és így nem jó a befektetés megtérülése. Ez utóbbi kifejezés talán fontosabb is, mint a profitmaximalizálás. Ebben ugyanis az extenzív, hagyományos gazdálkodási formák rendre alul maradnak, még ha profittermelõ képességben (relatív nyereségességben) akár meg is haladják a nagyüzemi technológiákat.
Amúgy húshibridet semmiképpen ne vegyél, ha háztájiban tartanád. Kipróbáltam, komoly hátulütõje van a dolognak. Ezek genetikailag a két hónapos vágásra vannak tervezve, ezért nagyon gyorsan nõnek, még hagyományos takarmánnyal is. Viszont a csontok nem tudják követni a tömegnövekedést (ez a ketreces tartásnál nem gond, mert ott nem mennek sehová), így gyakorlatilag nyomorékok lesznek. Két hónap után vágtuk le mindet, jó volt a húsuk, majdnem meg is volt a másfél kiló, de nem tudtak járni, egy helyben ültek egész nap. A lábukban az összes csont olyan görbe volt, mint egy bumeráng.
Annyiban nem pontos szám a 22, hogy ennyi az "optimális". A sógoroméké az ország egyik legnagyobb ilyen jellegû üzeme, úgyhogy az infóim biztosan pontosak és elsõ kézbõl származnak. Jelenleg 18 körül van ez a szám náluk. Ez a "még elmegy" kategória. Igazából tudom, hogy ez megy nagyüzemi szinten csak maguk a számok döbbentettek meg.
Húshibridben egyáltalán nem gondolkoztam, de köszi az infókat. Így már nem is fogok. Amire még kíváncsi leszek, hogy szabadon tartott tojóhibrideket levágva juthatunk-e értékes húshoz, vagy jobb inkább eladni kitojt tyúknak jövõ õsszel. Esetleg tartani még egy évig? Végül is ezek nem lesznek kizsigerelve. Meg engem az sem érdekel, ha évi 250 tojás helyett csak mondjuk 170-et tojik a második évben.
Tiszteletem!
Nekem sikerült két éve egy helyrõl, búbos, kopasznyakú, parlagi és ezek kombinációiból álló udvarból tojást vennem.
Negyven darabból több mint 30 kikelt, és ezzel frissítettem az állományomat ami hagyományos vörös-barna volt.
Azóta idegen tyúk nem került az állományba, kiválóan nõnek és tojnak. Jövõre kakas frissítést tartok, addig meghagyok két szépet.
A húshibriddel nekem is azok a tapasztalataim mint tanult barátomnak Dream_walkernak, nem falusi udvarba valók.
Ha tudsz jó keltetõt venni, akkor csak tojást kell jó helyrõl szerezni, és a probléma meg van oldva. Én egy régi PL Machine hungarocelles 100 tojásost használok.
Mûanyagdobozos kínai-mexikói-t ne vegyél, nekem befulladtak benne a tojások.
Kamionos, igazi tyúkhúslevest csak tyúkból érdemes fõzni. Igaz, hogy 4 óra lassú tûzön, de megéri, utána vagy mártás a husihoz, vagy be a tepsibe, rá egy kanál zsír és irány a ren. Akkor jövõ õsszel várom a kommentet, hogy milyen volt. :)
No, akkor szerintem látom, hogy hol a hiba, a sógorod munkahelyén egész véletlenül nem emeletes ketreceket használnak? Mert úgy oké a mennyiség egy m2-en, de egy szinten lehetetlennek tartom, egyszerûen fizikailag nem férnének el akkora helyen. Vagy elférnek? Mert ha igen, akkor az a tyúkhorror, nem a kutyatámadás...
A tojóhibridek húsa valószínûleg értékesebb, mint a húshibridé, egyszerûen azért, mert a nemesítés során abba nem nyúltak bele, így valószínûleg az közelebb áll az eredeti állapothoz. Normális ütemben gyarapodik, mert nincs bekódolva a felfújódás. Normális növekedés mellett a végeredmény is közelebb áll a normálishoz.
De persze a legjobb megoldást Lekvár már megosztotta :) Egy vegyes genetikájú állományt kell összerakni, lehetõleg régi fajtákkal (nem a nosztalgikus nacionalizmus miatt, hanem azért, mert a régi fajták "korszerûtlennek" minõsülnek, így genetikailag a legromlatlanabbnak számítanak manapság), és hagyni, hogy egymás között megoldják a szaporodást. Kakasból is érdemes 2-3 különbözõt tartani egyszerre, és néhány generáció alatt kialakul az állományod, amely jó hozamot ad neked kapirgálással, szabadtartással együtt. A jó hozamot jó minõségre értem, nem mennyiségre.
A minõségrõl meg annyit (ezt szokta elfelejteni a modern biológiatudományok többsége), hogy 100 egyformából hogyan választod ki a 10 legjobbat? Hm, hát sehogy :)
mit lehet kezdeni a baromfi tollakkal, lehet valahogy hasznosítani? Most nem a kacsa és liba pehelytollakra gondolok.
Nyíl vesszõre tollazásnak jó lehet csak egy példa.