Nem is akár mennyire! http://2012.blogger.hu/2013/09/12/a-...agyobb-baratjaIdézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Printable View
Nem is akár mennyire! http://2012.blogger.hu/2013/09/12/a-...agyobb-baratjaIdézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Úgy tudom hogy a bolhák ellen is jó. Ha van kutya, érdemes diófalevelet dobálni a kutyaólba. :)
Bizony, bizony!Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Vörösborban áztatott galagonyabogyó: kettõs élvezet esténként...
Galagonyalekvár: variálni lehet cukorral vagy mézzel. A passzírozás macerás, de megéri!
Galagonyaszósz sültekhez:galagonya, almaecet, víz vagy almalé, só, bors, cukor, szegfûszeg, ízlés szerint csillagánizs, õrölt fahéj, esetleg kicsi kardamom.
A pálinkába áztatott se rossz:) Sokkal hatékonyabb ugyanabban a dózisban.
Köszönöm az infót, akkor inkább tavasszal próbálkozom.Idézet:
Eredeti hozzászóló Saphira
Wannabe, a bob-os topicban kérdezted, de inkább itt válaszolnék rá.
Fejfájás sajnos sok mindentõl lehet: idõjárás változás, kiszáradás, alváshiány, stressz, sok koffein, erõs fizikai megterhelés, valamilyen betegség, váltott mûszakok, másnaposság, stb. A fájdalom fajtája is sokféle: szúró, tompa, görcsszerû, lüktetõ vagy akár abroncsként foghatja körül a fejet (migrénes). Jellemzõ a szem mögött, a halántéknál vagy a tarkónál, esetleg a fejed búbjánál. A fájdalom mértékétõl lehet, hogy csak tompultak vagyunk, de lehet ingerültség, fény- és zajérzékenység és bizony hasmenés illetve erõs hányinger is.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Ezeket javasolnám a fájdalom megjelenésekor:
- ami leggyakrabban beválik – persze nem mindig van rá mód: 1 db C-500 vitamin, 2 pohár víz és 5 perc szemlecsukás.
- Ha alváshiány okozza a fejfájást, akkor ne kávét igyál, hanem végezz fél órában nyújtógyakorlatokat, majd aludd ki magad. Ezen más nem segít.
- Ha nem tudsz különösebb okot a fejfájásra, akkor bors-, vagy mezei-, vagy fodormenta illóolaját keverj össze pl. búzacsíraolajjal (1:10) és a homlok-halánték tájékát masszírozd vele. Vigyázz, hogy szembe ne kerüljön! Ha túrázol és akkor kell, biztos találsz mentát; tépj le belõle 5-6 levélkét, morzsold szét az ujjaiddal és a növény nedvét kend a homlokodra, halántékodra.
- Ha Idõjárás-változás vagy stressz miatt szenvedsz, akkor ugyanezt csináld meg levendulával is. Levendulaolaj-búzacsíraolaj (1:10), vagy friss növény szétmorzsolva. Frontérzékenységnél citromfû-teát is fogyaszthatsz, az is használ, igaz kicsit lassabban. Rásegít ha friss, összemorzsolt citromfüvet szagolsz.
- Erõs fizikai megterhelésnél jelentkezõ fejfájásnál a fürdés javasolt. A fürdõvízbe – mindenféle habfürdõk és egyebek helyett – tegyél 1-2 marék levendula-virágot és 2-3 db arasznyi nagyságú rozmaringágat. Illóolajuk hatásosas fájdalomcsillapító és nyugtató.
- Ha betegnek, lázasnak érzed magad, akkor a fûzfakéregbõl készül tea gyógyszer helyett az egyik legjobb.
- Görcsös fejfájásnál az alábbi teakeverék használhat: 30 g fûzfakéreg, 30 g libapimpó, 25 g levendulavirág, 15 g vadárvácska-virág, 15 g tavaszi kankalin és 15 g körömvirágszirom. 2 ek keveréket fél liter vízzel leforrázni, negyed órát lefedve állni hagyni, szûrni és 10 percen belül meg kell inni.
- Ha éjszaka alvás közben tör rád a fejfájás és többször felébredsz miatta, az acsalapu gyökerébõl készült kivonat hatásos lehet.
- Ha látási zavarokkal együtt lép fel a fejfájás, akkor szemvidítófû tea napi 2-3 csészével.
- Náthás fejfájásnál bodzavirágból és lándzsásútifûbõl készíts teát. Le fogsz izzadni a teától, úgyhogy érdemes betakarózni utána.
- Ha migrénes fejfájásról van szó, az õszi margitvirág levele jó segítségnek bizonyulhat. Sajnos mivel többféle változata is van, a hatóanyag-tartalom nagyon eltérõ lehet. Ritkán mondok ilyet, de ez esetben ajánlottabb a gyógyszertári készítmény (kapszula formájában.) Annál is inkább, mert egyeseknél a növény levele irritálhatja a szál nyálkahártyáját és ízérzékelési zavar is felléphet. Aki véralvadásgátlót szed, az NE alkalmazza ezt a növényt!
- Ha a fajfájást az arc fájdalma kíséri, akkor 100 g zabszalmát 2 liter vízben 30 percig kell fõzni, majd szûrés után a fürdõvízbe önteni. 20 perc fürdés javasolt.
- Erõs hányingerrel kísért fejfájásnál ha van otthon gyömbéred (2 teáskanálnyi friss reszelt, vagy 1 teáskanálnyi por), 2-3 dl vízzel forrázd le, 10 percid hagyd lefedve állni, majd szûrd le. Lassan kortyolgasd el. Ha nagyon erõs az íze, akkor hígítani kell a teát. Ha alapból nem bírod a gyömbért, értelemszerûen ne használd!
- Másnaposság-fejfájás: csipkebogyótea, vagy vasfûtea (4-5 csésze), amíg rendbe nem jössz!
Több gyógynövénynél (pl. csalán, csipke) kétféle képpen készítem a gyógyteákat: hidegen (áztatással) és melegen (forrázat, fõzet). Hidegen több vitamin is kioldódik és nem roncsolódnak, melegen viszont sokféle ásványi anyag, glikozid,illóolaj, cseranyag stb oldódik ki. Megvárom amíg a forrázat langyosra hûl és összekeverem a két teát. Nem sokkal hosszabb az egész folyamat, hiszen az hogy este egy bögre vízbe beleszórjál valamilyen gyógynövényt, az nem nagy munka. Reggel meg amúgy is el kell készíteni a forrázatot.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Tudod, a sárkány barlangja eléggé eldugott helyen van, és egyébként is, a sárkány nem kedveli a bürokratákat, viszont szívesen fúj tüzet....Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Amúgy a parlagfû kitûnõen érzi magát koktélparadicsom-bokrok között..., ja és a tárkonynak is jó barátja.
Javaslok még egy módszert. Este elkészítetd a fõzetet 1-2 perc forralással, lefeded, majd másnap iszod meg. Ez a módszer eredményesebb az igen nehezen oldódó anyagokat tartalmazó növények esetében, mint pl. a galagonya virágos hajtásvég esetében.Idézet:
Több gyógynövénynél (pl. csalán, csipke) kétféle képpen készítem a gyógyteákat: hidegen (áztatással) és melegen (forrázat, fõzet). Hidegen több vitamin is kioldódik és nem roncsolódnak, melegen viszont sokféle ásványi anyag, glikozid,illóolaj, cseranyag stb oldódik ki. Megvárom amíg a forrázat langyosra hûl és összekeverem a két teát. Nem sokkal hosszabb az egész folyamat, hiszen az hogy este egy bögre vízbe beleszórjál valamilyen gyógynövényt, az nem nagy munka. Reggel meg amúgy is el kell készíteni a forrázato
Ez nem biztos, hogy pont jó a galagonyánál, hiszen annak az a lényege, hogy az érfalakból megköti a meszet ezáltal letisztítja azokat.
Ha egész éjjel áztatod, akkor a vízbõl fogja megkötni a meszet és nem onnan ahonnan kellene.
Persze ha desztilált vízzel csinálod akkor más a helyzet.
@Saphira!
Köszi!
Tévedés. Az érfalakról a mész azért csökken, mert a galagonya hatóanyagai (2 jegyzett is van neki) az érfalak rugalmasságát fokozzák az által, hogy serkentik az érfal újjá építését. (Ismereteim szerint nem tisztázott mechanizmus)Idézet:
Eredeti hozzászóló T72
A rugalmassá vát érfalon nem képes az elmeszesedett réteg megmaradni. Az érfalak elmeszesedését egyébként sem a víz keménységét adó sók (Ca-és Mg sók) képezik elsõsorban. Ha megnézed a galagonya hatóanyagát képezõ nagy molekulák kémiai szerkezetét, beláthatod, hogy azok a vízbõl a keménységet adó sókat nem fogják csapadékká kötni.
Köszönöm a segítségedet, múltkor elõjegyeztem, most beszerezték, ma meg is tudtam rendelni.Idézet:
Eredeti hozzászóló Saphira
Nem értem, mit kell annyit b@szakodni a fûzfakéreggel. Ott az aszpirin. A fûzfakéregbõl is hasonló anyag jön ki, csak sokkal körülményesebben és sokkal többet kell térfogatra magaddal vinned:) Nem beszélve arról, hogy a dózist is nehezebb szabályoznod.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
A citromfû felesleges. Zölden van benne hatóanyag, utána semmi, csak az illúzió.
Egyet elfelejtesz hogy sokaknak ezen a fórumon a céljuk leszakadni a hálózatról nem függni az aktuális gazdaságtól, fõleg SHTF esetén amikor maximum fekete piac van éjszaka. És mellesleg is olcsóbban kijössz ha gyógynövényeket használsz és nem támogatod a "gyógyszermaffiát".Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Nem felejtettem el. Én úgy gondolom, bizonyos fajta civilizációs dolgoktól nem érdemes feltétlenül elszakadnunk. Pl. túlélõ kés, hátizsák, szikravetõ, stb. Ezek mellett simán elfér az aszpirin. Ezt tudod, hogyan kell adagolni. Te tudod azt, hogy mennyi fûzfakéregbõl mennyi teát fõzz? A növényi hatóanyagok a száraz növényi anyagban általában 2-4 százalékban vannak jelen. Ez az arány változik az évszakok, az éghajlati tényezõk, a növény élõhelye függvényében is. Nem beszélve arról, hogy végszükségre is felesleges vinni belõle, mert a fûzfa Európa szerte közönséges növény, néhány órán belül Magyarországon bármelyik vidéken találsz belõle. Nézd meg az észak amerikai indiánok "végszükség" készletét és az orosz tundralakól "végszükség" készletét. Egymástól függetlenül alakult ki mindkét populációnál, de a végeredmény azonos. Mindegyiknél van egy kis bõr zacskó, amiben szárított Chaga gomba van. Mást rendszerint nem hordanak, legalábbis ez a legfontosabb. Nem véletlenül került ez a fûzfán élõskodõ gomba az orvosi kutatások célkeresztjébe. Ezt egyébként bármelyik évszakban nehéz találni, mert ritkaság, nyilván azért viszik magukkal.Idézet:
Eredeti hozzászóló Daniui
Helyesbítek: fûzfa helyett nyírfán élõsködõ. Véletlenül elírtam.
Értelek téged csak most elbeszélünk egymás mellett. Mert én azt mondtam hogy a túlélõ mentalitás azt diktálja hogy ha úgy hozza a helyzet és nincs aszpirin úgy is túl tudj élni a tudásoddal. Azt nem mondtam, hogy az aszpirin szar mert nem nekem is van a vészhelyzeti pakkomban. De az más téma, most nem errõl van szó nem a vészhelyzeti pakkról hanem arról hogy ha esetleg kofogy a vészhelyzeti pakkod és nincs a közelpen patika akkor mit csinálj, és iylen esetben nagyon is jó ha tisztában vagy a gyógynövény ismeretekkel neadj isten a gyakorlati részével is.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Itt kellene pár szót ejtenünk a kábító hatású fájdalomcsillapító szerekrõl is, de azt hiszem a modi meg a mindent látók nem örülnének neki. Pedig egy dísznövény kertben sok minden nõ, ami másra is jó és nincsen semmiféle tiltó listán.
Egészen jól hangzik az összeállítás!!Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Nem, dehogy. Olíva vagy napraforgó olajat is használhatsz hozzá.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Ez esetben 2 evõkanálnyi szárított rozmaringot (ha õrölt, akkor 1 evõkanálnyit) forrázzál le 1 liter vízzel és lefedve hagyd állni negyed órát. Szûrd le és így öntsd a fürdõvízbe.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
@Zacskóbicska:
Köszi, én ezt ha jól emlékszem, Gyuri bácsinál olvastam...
Én sem. Az elveim csak másnaposság esetén változnak meg rövid idõre, mert azért az aszpirin c csodákra képes:)Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Képzeld el abban az állapotban nekiállni fûzfakérget kaparászni, extrahálni, szûrögetni...Még a hátam is borsódzik a gondolatától:haha:
A galagonyát leginkább vérnyomáscsökkentésre (tágítja az ereket), illetve a szívvel kapcsolatos problémákra használják: pl.: szívritmuszavar, idõskori szívizom erõsítés, infarktus utáni terápiás kezelés.Idézet:
Eredeti hozzászóló T72
A magam részérõl a galagonyateát nem áztatom, hanem forrázatot készítek (1 ek szárított virágos, leveles hajtásvég, 3 dl víz) és rövid idõn belül (mert finom) elfogyasztom. Áztatni a fagyöngyöt szoktam lágy vízben egy éjszakát.
Még jó, hogy errõl kevesen tudnak. Ezek szerint hiába szerepel a Melissae folium (citromfû levél) hazai VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve a legtöbb európai ország gyógyszerkönyvében?Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Szerencsére az ókorban másképpen vélekedtek a növényrõl. Ha beleolvasunk Plinius vagy Dioscorides feljegyzéseibe, akkor ott olvasható, hogy az ókori görögök és rómaiak vízben vagy borban áztatták a citromfüvet. Ezt használták sebek öblítésére, mérges csípések, marások kezelésére. Hasonlóan vélekedett a középkorban Avicenna és Paracelsus is, és ennek megfelelõen írták le fûveskönyveikbe a citromfû használatát. A XIV. századtól kezdve (legalábbis az elsõ írásos emlékek errõl árulkodnak) használták a Karmelitavizet – amelynek citromfû az egyik fõ összetevõje – megfázásra, epilepsziára, skorbutra és emésztési problémákra. Akkoriban az „élet vizének” is hívták.
A népgyógyászat és az orvostudomány nagyon sokrétûen használta/használja napjainkban is: memóriajavító, nyugtató, görcsoldó, depressziót csökkentõ, emésztésjavító, baktérium-, vírus- és gombaölõ hatású, de antioxidánsként is használható (rozmaringsav tartalmának köszönhetõen).
Jól mondod, hasonló anyag, de nem ugyanaz. A fûzfa kérgében szalicin-molekula található, az aspirinbe acetil-szalicilsav. Ez utóbbi erõs gyulladáscsökkentõ, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatású anyag. Viszont gátolja bizonyos enzimek mûködését is, amelyek a gyomor nyálkahártyáját védõ anyagokat termelik. Így hosszan tartó alkalmazása során gyomorvérzés, gyomorfekély alakulhat ki. Persze nem 1-2 szemtõl, de ha ízületi fájdalomnál használod, ott már elõfordulhat, hiszen akkor hosszabb ideig alkalmazod.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
A kéregben található szalicin ezzel szemben csak a májban aktiválódik, elkerüli a gyomrot, nem károsítja azt. Hatása éppen azért késõbb alakul ki, viszont hosszabb ideig fog tartani, mint a szintetikus szalicilsav-származékoké. További elõnye, hogy felszívódását a növény egyéb kísérõanyagai is fokozzák, Ez a gyógyszernél nem mondhat el, ellenben vannak benne vivõ- és segédanyagok, amelyekre némely ember allergiás reakcióval válaszol(hat).
Ráadásul a fûz vizes kivonatának (fõzet, áztatás) egyéb hatásai is ismertek: külsõleg, borogatás formájában alkalmazhatjuk fagyott testrészek, sebek, fekélyek kezelésére, de lábizzadás, ekcéma és más bõrbetegségek esetén is hatékony.
A gyógyszer nem adható 12 éves kor alatt, míg a fûzfatea nyugodtan adható (csökkentett dózisban). Ez alól kivétel a bárányhimlõnél fellépõ láz, ekkor más hatóanyag tartalmú lázcsillapítót kell/javasolt használni
Természetesen a fûzkéreg használatának is vannak ellenjavallatai: nagy mennyiség hasmenést, hányingert okozhat, illetve nem szabad fogyasztani gyomor- és nyombélfekélyben szenvedõknek ill. aszpirin-érzékenyeknek.
Használati utasításban ez szerepel, idézem „Felnõttek: 1-2 tabletta, ami 4-8 óránként ismételhetõ. A napi maximális adag 8 tabletta.” Hát ez sem túl konkrét. Nem mindegy, hogy 18 éves 50 kg-os fiatal lányról beszélünk, vagy 45 éves ereje teljében lévõ 2 méteres 95 kg-os sportos testalkatú férfiról, 60 éves erõsen túlsúlyos mamáról esetleg a 80 éves – kicsit beteges - töpörödött nagypapiról.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Ha érdekel, utána olvasol, megtanulod és használod, akkor Te is fogod tudni.Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Felnõtt adag: 2-4 g száraz, aprított vagy porított fûzfakérget 3 dl vízzel 5 percig forralni kell, majd levéve a tûzrõl, negyed óra után leszûrni. Naponta max. 3 pohárral ajánlatos inni. Gyermekeknél ez az adag 1-2 g-ra módosul.
Ez nem biztos, mivel elsõsorban folyópartok mentén, ártereken, mocsaras helyeken fordul elõ vadon, mert vízigénye jelentõs. Erre utal botanikai neve (Salix) is, mely a kelta sal (=közel) és lis (=víz) szavakból származtathatóIdézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Továbbá az sem mindegy, hogy mikor gyûjtöd. Kérgeket a nedvkeringés megindulása után lombfakadásig érdemes gyûjteni, ekkor legnagyobb a kéreg hatóanyag tartalma; vagyis fûznél a vékonyabb ágakról februárban, kora tavasszal gyûjtjük.
Pedig biztos segítene neked is: mire lekaparnád és teát készítenél belõle, biztosan kijózanodnál. Meg sem kell innod.:)Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
A gyógygombák nagy hatásfokkal bírnak. Egy kis info chaga gombáról (hamvaskéreg gyógygomba):Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
http://www.gyogygomba.com/termekek/c...notus-obliquus
Szerencsére több gyógygomba is ismeretes: pecsétviaszgomba, kínai hernyógomba, shii-take gomba, nyári laskagomba, stb. Érdemes utána olvasni esetleg kipróbálni, némelyik csodálatos gyógyító erõvel bír.
Esetleg próbálta már valaki a fent említettek valamelyikét?
Ezzel csak egyetérteni tudok!Idézet:
Eredeti hozzászóló Daniui
Kérdezném Tõletek, hogy a fogápolás mikéntjét hogyan oldjátok meg a természetben? Hosszabb távon milyen lehetõségek vannak?
Készített már valaki házilag fogkrémet vagy fogport?
Párom készített egyfélét itthon, de nem nagyon tetszett.
Ha jól emlékszem: szódabikarbóna, fehér agyag, menta illóolaj
De nem adja fel, akar másfajtát is csinálni, úgyhogy várom én is az ötleteket.
Vannak akik csak simán szódabikarbónát használnak.
A természetben nem tudom mi lenne a megoldás.
Most valami fluoridmenteset használunk, de jóval drágább...Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Nem tágítja az ereket. A szívizom oxigén felvevõ képességét fokozza. Az érfelak viszont megújulnak tõle, visszanyerve akár eredeti rugalmasságukat. Alkalmas anyag lehet a "motor generálra" , de csak terápiás alkalmazásnál. A tea, amit iszol, milyen színû?Idézet:
A galagonyát leginkább vérnyomáscsökkentésre (tágítja az ereket), illetve a szívvel kapcsolatos problémákra használják: pl.: szívritmuszavar, idõskori szívizom erõsítés, infarktus utáni terápiás kezelés.
A magam részérõl a galagonyateát nem áztatom, hanem forrázatot készítek (1 ek szárított virágos, leveles hajtásvég, 3 dl víz) és rövid idõn belül (mert finom) elfogyasztom. Áztatni a fagyöngyöt szoktam lágy vízben egy éjszakát.
Kiderül ezekbõl történelmi tényekbõl, hogy szárítva, avagy "nyersen" használták a gyógynövényt? Netán mézben tartósítva a friss hajtásokat?Idézet:
Szerencsére az ókorban másképpen vélekedtek a növényrõl. Ha beleolvasunk Plinius vagy Dioscorides feljegyzéseibe, akkor ott olvasható, hogy az ókori görögök és rómaiak vízben vagy borban áztatták a citromfüvet. Ezt használták sebek öblítésére, mérges csípések, marások kezelésére. Hasonlóan vélekedett a középkorban Avicenna és Paracelsus is, és ennek megfelelõen írták le fûveskönyveikbe a citromfû használatát. A XIV. századtól kezdve (legalábbis az elsõ írásos emlékek errõl árulkodnak) használták a Karmelitavizet – amelynek citromfû az egyik fõ összetevõje – megfázásra, epilepsziára, skorbutra és emésztési problémákra. Akkoriban az „élet vizének” is hívták.
Én soha nem józanodok ki. Más kérdés, ha mellettem haldokolnál, hát bizisten elmennék neked ilyen kéregért, ugyanis a férfiúi büszkeségem csak az együl haldoklást engedi meg, ami nem érvényes, ha azt más is látja. Ilyenkor el kell napolnom a kérdést más, alkalmas idõponta.Idézet:
Pedig biztos segítene neked is: mire lekaparnád és teát készítenél belõle, biztosan kijózanodnál. Meg sem kell innod.
Ja igen, a fagyönygyöt meg hanyagold. Az legfeljebb öngyilkosságra jó, ahhoz viszont brutális:)
Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
A citromfû hatóanyagainak legnagyobb része (~90%) az illóolajában van, amely a hasonló illóolajos növények között a leggyorsabban veszik el az idõ múlásával. Így bár nem teljes mértékben, de igaz, hogy csak frissen jó. Más kérdés persze, hogy amilyen értékes anyagokat tartalmaz, abból még a 10%-os maradék koncentráció is igen-igen jó hatású :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Saphira
Ma utána néztem egy kicsit alaposabban ennek a citromfûnek. Egy néhány éve készült egyetemi kutatási program jelentésében (vizsgálták a citromfû hatóanyagának változását a szárítási módszer függvényében) az áll, ha 40 fokon szárítják, a hatóanyag tartalom (rozmaringsavra nézve) nem hogy csökkenne, hanem inkább nõ a száraz anyagban. (Nyilván azért, mert csökken a víztartalom.) Hogy meddig marad így, az sajnos nem derül ki, majd kutatják még.
Megkövetem Saphirát, igaza van a hatóanyag ügyében. (Személy szerint sokat kísérleteztem gyógynövényekkel és belátom, a citromfûnél én cseszerintettem el a dolgokat hatóanyag ügyileg a száraz alapanyag felhasználásakor.)
Köszönöm!Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Amúgy a kérdést (Kiderül ezekbõl történelmi tényekbõl, hogy szárítva, avagy "nyersen" használták a gyógynövényt? Netán mézben tartósítva a friss hajtásokat?) érdekesnek találtam, így nekiálltam egy kicsit kutakodni. Sok könyv, sok dokumentum, sok idõ - ezért is válaszolok késõbb. Megpróbáltam idõrendbe szedni a citromfû alkalmazási/felhasználási módjait.
Ókor
• Galénosz (I sz. görög orvos) ajánlja a citromfû használatát azoknak, akik sokáig szeretnének élni. A hogyanról és mikéntrõl nem találtam infot.
• Dioszkoridész (I sz. görög orvos ) borba keverve (nem találtam infot, hogy szárazon-e vagy frissen), illetve frissen a sebre téve ajánlja.
• Plinius (I.sz. római orvos ) vérzéscsillapításra, marások csípések ellen használja vízben vagy borban áztatva.
Azt gondolom, hogy a mediterrán klíma lehetõvé teszi, hogy a citromfû ne fagyjon el és egész évben frissen lehessen alkalmazni. Ezért elképzelhetõ, hogy nem voltak rászorulva a növény tartósítására.
Középkor
• Walahfried Strabo (IX. sz. benedekrendi szerzetes) elsõsorban termesztését írja le, és terápiás célokra javasolja tankölteményében.
• Avicenna (X-XI. sz. perzsa orvos) memória javítására és a szív megnyugtatására ajánlja nem csak frissen, de mézben elrakva és szárítva és füstölve is. Illóolaja nagyon drága volt.
• Odo Magnudensis (francia bencés szerzetes és orvos XI. sz.) ajánlja frissen és szárítva, borban, vízben, ecetben áztatva, mézben elkeverve, illóolaját párologtatva.
• Szent Hildegárdnál –( bencés apátnõ XI. –XII. sz.) találtam utalást, hogy a növényt szárított formában is alkalmazza. Frissen borban áztatja hidegrázás, mérgezés ellen és altatóként használja, szárítva forró vízbe téve - mai szóval élve – inhalálásra javasolja.
• Albertus Magnus (XIII. sz. – dominikánus természettudós) botanikai mûvében több fajta citromfüvet is ismertet, Avicennát veszi alapul.
• Németországban a „botanika atyjai”-nak hívott Hieronymus Bock, Otto Brunfels, Leonhart Fuchs (XVI. sz. - orvosok) elsõsorban illóolaját emelik ki, mint nyugtatószer.
Újkor
• Lippai János (jezsuita szerzetes – XVII. sz) Posoni Kert c. mûvében – mely már magyar nyelven íródott – fehérborban megfõzve javasolja melankólia ellen és mérges gomba evése esetén. „Égetett vízben” (pálinkában?) áztatva ajánlja pestisre, fogfájásra és asszonyok nyavalyáira. Nádmézzel tartósították. Méhek kasban benntartására is használták.
• Nicholas Culpeper (XVII. sz. angol herbalista) fõleg a téli búskomorság elûzésére, menstruáció elõsegítésére, emésztés megsegítésére használta. Mivel téli használatot is javasol, így gondolom, hogy szárítva is alkalmazta, illetve illóolaját használta.
• A XVIII. századtól több tanító, író, orvos is megemlíti (Pápai Páriz Ferenc – Pax corporis; Nagyváthy János – Magyar házi gazdasszony) a citromfüvet. Felhasználásuk gyakorlatilag megegyezik az eddig leírtakkal. Érdekesség, hogy anyatejjel összekeverve kiütésekre javasolják. Nem csak a humán, de az állatorvoslás is felhasználja nyugtató hatása miatt.
• Peller József (XIX. sz. - orvos) javasolja illóolaját, vizes kivonatát (nem írja, hogy friss vagy szárított), frissen préselt nedvét és szörp (szirup) változatát is.
• A XX.-XXI. században Varró Aladár többnyire szárított formában beszél róla, Szalai Miklós, Rápóti Jenõ - Romváry Vilmos, Makay Béla, Bernáth Jenõ, Oláh Andor, Babulka Péter illetve Gyuri bácsi pedig mind az illóolaját, mind pedig a levelet és az egész növényt frissen és szárítva is alkalmazzák.
Összességében azt gondolom, hogy az adott kor fejlettségének, igényének függvényében illetve a természeti adottságoknak megfelelõen szinte mindenféleképpen alkalmazták a citromfüvet.
Nicsak, egy kóbor lovag!Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Szódabikarbónát én is használok, bár több fórumon olvastam, hogy hosszú távon nem tesz jót a fogaknak és az ínynek. Nekem eddig még nem volt rá panaszom.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Néztem egy-két fogkrém receptet, de az a problémám, hogy a saját készítésûbe is annyi (szerintem) felesleges anyagot tesznek bele. Mindezt csak ezért, hogy hasonló legyen az állaga, mint a bolti fogkrémnek. Tudom, az emberek nehezen tudnak elszakadni a megszokott állagtól, dehát....
Azon gondolkodtam, hogy megszárított és nem porított, de nagyon apróra morzsolt mentát, zsályát és kakukkfüvet összekevernék aloe vera géllel, abból mi sülne ki. Kipróbálom, aztán referálok.
További tippek?
A fogmosásnál a krém mellett legalább annyira számít a fogkefe is. Ez utóbbit lehet pótolni ecsetszerûen puhára rágott végû ceruzavastag mogyoróággal és némi közönsége sóval.
Inkább csak jóindulatú és segítõkész, mint egy valamirevaló Mikulás:)Idézet:
Eredeti hozzászóló Saphira
A gyógynövényekkel való ba....jmolódás talán akkor lesz fontos, ha a rendszer tartósan szétesik. Ha nem jönnek rendbe hamar a dolgok, akkor sztem nem nagyon marad más, mint a régi technikák. Aki arra játszik, hogy eddig-addig csak kihúzom valahogy, annak aszpirin és társai. Aki a bizonytalan ideig tartó "túlélésre" készül, annak muszáj gyógynövényni.
Saphira , hosszú távon miket és hogyan érdemes deponálni?
Nem fûszernövény, de azt tudom hogy a diófának a levele az minden bogarat távol tart, utálják a szagát. Elvileg még a haj tetûre is jó.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Engem a kullancsok ellen érdekelne valami tuti tipp :-)
Viszont olyan diófát még nem láttam ami ne lett volna tele hangyákkal.... :D
Én igen, itt van a kertemben. De a szétdörzsölt levél szagát nem szeretik a bogarak.Idézet:
Eredeti hozzászóló Fallout11
Mellesleg a kullancsos sztori engem is érdekelne.
A „miket és hogyant” erõsen befolyásolja az, hogy milyen területen óhajtasz deponálni.Idézet:
Eredeti hozzászóló dínó
Egyrészt fontos a terület adottsága, hogy várhatóan milyen típusú „balesetek” fordulhatnak elõ. Pl. ha sziklás, akkor zúzódás, ficam esetleg törés; ha vizes terület, akkor bõrfelpuhulás, hasmenés, csípések; ha melegebb vidék, akkor fejfájás, látásproblémák, székrekedés; hidegebb vidékeken fagyás, bõrkirepedés, tüdõgyulladás, stb.
Másrészt van amit a környéken össze tudsz szedni, de van olyan is ami nem terem vagy csak adott idõszakban terem/nyílik
Harmadrészt a tárolásnál is fontos, hogy a légnedvesség ne tegye tönkre a gyógynövényeket, amennyiben szárított növényekrõl beszélünk. Száraz területen lehet felakasztva, vagy papír/vászon zacskóban tartani, párásabb területeken ajánlottabb üvegben tárolni. Bár az üveg adott helyre való juttatása macerásabb, viszont – ha a szükség úgy hozza – fel tudod használni az üveget vízszûrésnél, fegyverkészítésnél (pattintás), stb. Ha tinktúrát tárolsz, azt valamilyen sötét üvegben tedd, ha krémet készítesz, azt mûanyag tégelyben tárolhatod. Krémeket félévente, a szárított növényeket évente, míg a tinktúrákat 18-20 havonta cserélni illik, a csökkenõ hatóanyag tartalom miatt.
Továbbá fontos, hogy van-e valamilyen konkrét betegséged, amire célirányosan használsz valamilyen teát vagy teakeveréket.
Nem elhanyagolható a deponálásnál, hogy hány fõrõl van szó, illetve van e nõi vagy (kis)gyermek tagja a csapatnak.
Nálam, mivel többnyire – még – egészségesek vagyunk, ezek vannak „raktáron”:
- ecet – borogatás ficamra, csípésékre, egyéb lemosások
- méz – sebkezelés, köhögés
- fokhagyma – bélfertõtlenítés, csípések, szemölcs, herpesz, bélférgesség
- vöröshagyma – fülfájás, rovarcsípés, köhögés
- aloe – égés, gyomorfájdalom
- körömvirágkrém (házi) és szirom– sebkezelés, fagyás, gyulladáscsökkentés
- feketenadálytõkrém (házi) és tinktúra– törés, ficam, hámképzõdés
- kakukkfû – asztma, fertõtlenítés, köhögéscsillapítás
- fûzfakéreg – lázcsillapítás, reuma, köszvény
- citromfû és levendula – a gyermekeket és a stresszes hölgyeket kiválóan megnyugtatja,
- lenmag – székrekedés, hasmenés, reuma, arcüreggyulladás
- csipkebogyó, bíborkasvirág tinktúra és parlagfû tinktúra – immunerõsítés
- menta – fejfájás, meghûlés, bélpanaszok, hányingercsillapítás
- hárs és bodzavirág – megfázás, nátha
- csalán levél, gyökér és tinktúra – veseproblémák, prosztata, hajápolás, vérszegénység
- zsályalevél – fogápolás, izzadás ellen,
- cickafark – felfázás, gyomorgörcs, étvágytalanság esetén
Citromfû illóolaja távol tartja a kullancsokat. A fokhagyma, ha túra elõtt eszed a szúnyogokkal és egyéb csipkelõdõ rovarokkal száll harcba.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Bár nem ehetõ, a gilisztaûzõ varádics nedvével ha bekened magad, akkor nem fognak szeretni a szúnyogok, és legyek. Majdnem ugyanezt a hatást érheted el a cickafark szétdörzsölt levelével is. A levendula molyûzõ, a muskátli a szúnyogokat ûzi.
Ha már megcsípett, akkor dörzsöld be a csípés helyét petrezselyem zölddel, vagy lándzsás útifû levelével.
Kevesen ismerik a neem-olajat. Hígítva, a testre permetezve megelõzi a csípéseket, vagy ha már megvannak akkor azokat bekenve erõsen nyugtatja az irritált bõrt. Tetû ellen kíváló.
Régen (1700-1800-as évek)a szobákat frissen összevagdalt földibodza, üröm, izsóp, zsálya és levendula keverékével felszórták, alaposan felsepertek vele, hogy minden zugban kerüljön illóolajat tartalmazó növényi rész, fél órát hagyták állni, aztán összesöpörték a növényeket. Ezt minden héten elvégezték tetük és poloskák ellen. Bolhák ellen harmatos égerfa levelét használták - állítólag hozzátapadt a bolha.
Hát akkor ajánlom az eukaliptusz olajat, ami megfizethetõ és mindegyik feladatra jó. Annyira markáns illata van és annyira eltérõ a hazai faunában megszokottaktól, hogy szinte mindent elûz, amíg jelen van.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe